APO refraktorok

[vgyurma]

Itt van egy hasonlóan asztigmatikus Zeiss lencse, de a csillagteszt még ennél is tök egyforma.
https://web.archive.org/web/20200115172 ... -guter-apo

Igen, pont ezekről a kis nagyítással, nagy defókusszal készült, semmitmondó csillagtesztek értelmetlenségéről beszéltem Persze, hogy egyforma lesz így a két oldal...

[mizar]

Igen, pont ezekről a kis nagyítással, nagy defókusszal készült, semmitmondó csillagtesztek értelmetlenségéről beszéltem Persze, hogy egyforma lesz így a két oldal...

Arról én nem tehetek, hogy neked ez nem mond semmit.
Suiter 10X szorzót ír centiméterenként. Ez egy 13 cm-es távcsőnél 130X nagyítás.
A linkelt teszten 133X nagyítás van, talán azért, mert így kell tesztelni.
És a teszten az intra és extrafokális képnek egyformának kell lenni.
Lehet, hogy Suiter téved, és mindenki más is téved rajtad kívül.
De ugye nem haragszol, ha inkább neki hiszek?

[vgyurma]

De ugye nem haragszol, ha inkább neki hiszek?

Dehogy haragszok, én is neki hiszek.

[popey37]

sziasztok.
történt egy kis baleset a tubusommal.
takaritás közben egyszerüen kiesett a két lencse a foglalatból, sérülés nincs, viszont a légrésnak valószínű annyi.

esetlg valaki nem tudná rendesen összerakni? mert nekem nem sikerült.
egy 100/900-ról lenne szó.

Hozd el, megpróbálom. Mondjuk ilyen lencsét még nem láttam élőben, de hát jó pap holtig tanul.

XI. kerület. A mobilszámom (direkt rossz betűket használva) harminc meg utána "huszönöt" azután "t1zenöt" meg négy és kilenc majd nyolc. Ezt értse meg valami robot ...

GyP

köszönöm, a két ünnep között megejthetnénk?
valamennyire összeraktam, de nem vagyok benne biztos, hogy jó.

[kazi]

Úgy látom, még mindig nem megy nekünk ez a csillagtesztelés. Vki szerint nem jó vki szerint jó.
Szerintem is extra nagy nagyítással készült az a csillagteszt.
Egyébként a Rohr féle csillagteszten én sem értem, mit kell nézni. Néhány gyűrűre defókuszált kép nincs is köztük. Ezeknek a pizzára defókuszált képeknek nem tudom, mi értelme van, kb minden távcső tudott ilyet, amit eddig próbáltam. Na nem mintha az általam linkelt APQ csillagtesztből is meg tudnék állapítani bármi számszerűt.
Egyébként Suiter azt is írja, hogy a csillagteszt nagyon érzékeny, ahogy gyurma is írta és nem szar attól az optika, hogy nem egyforma..

[mizar]

Egyébként Suiter azt is írja, hogy a csillagteszt nagyon érzékeny, ahogy gyurma is írta és nem szar attól az optika, hogy nem egyforma..

Nem így írja, hanem árnyaltabban fogalmaz. Azt mondja, ne ijedjünk meg, ha nem egyforma, attól még valamire jó lehet. (lényegében maga az optika szar) Mint az F/5 akromátok.
Bármeddig ragozzuk ezt a Zeiss lencsét, a mért értékek és a csillagteszt nincs összhangban.
Az a csillagteszt egy L/2 értékhez közelít. A mérésen L/8 fölött van.
Ha a mérés hiteles, és valós, akkor a nyújtótag hibája (ha volt) a kamera kollimáltsága, a feszített lencse, légkör, és a sok egyéb tényező összeadódhatott ehhez.
Ha a képrögzítésnél minden rendben volt, akkor a mérésnél van gond.
A 100/1000 Zeiss lencsék vizuális használatra készültek elsősorban. Bekalkulálták a zenitprizma hatását is, ennek megfelelően az egyes tagok alul, ill. túlkorrigáltak. Zenitprizmával adnak tökéletes képet (super APO) nélküle is jó, de a strehl gyengébb.
Szerintem jó az a lencse, csak rosszul használták.

[vgyurma]

Most már késő, de minden érdeklődőnek kívánom, hogy jövő karácsonykor legyen a fa alatt egy Suiter féle csillagtesztelős könyv. Nekem angolul van meg (nem tudom, kapható-e esetleg más nyelven is, bár szerintem az eredeti a legjobb, mert a fordítások torzíthatnak az eredeti gondolatokon).

Kellemes ünnepeket mindenkinek!

[gyulaipal]

Egyébként Suiter azt is írja, hogy a csillagteszt nagyon érzékeny, ahogy gyurma is írta és nem szar attól az optika, hogy nem egyforma..

Nem így írja, hanem árnyaltabban fogalmaz. Azt mondja, ne ijedjünk meg, ha nem egyforma, attól még valamire jó lehet. (lényegében maga az optika szar) Mint az F/5 akromátok.
Bármeddig ragozzuk ezt a Zeiss lencsét, a mért értékek és a csillagteszt nincs összhangban.

Szerintem a csillagteszt legnagyobb hibája az, hogy a hibák láthatósága NAGYON NEM arányos az általuk okozott képromlással. Magyarul esetenként ami nagyon látszik a csillagteszten, az kb. semmit nem ront a képen, más hibák meg alig látszanak és mégis durván rontják a képet. Nagyon profinak kell lenni ahhoz, hogy valaki a csillagteszt alapján megmondja, hogy egy optika Strehl értéke mennyi. Még csak közelítőleg is nehéz megmondani. A Suiter is erre akar utalni a fent idézett megjegyzéssel.

A csillagteszt matematikája viszont pontosan ki van dolgozva, azt megcsinálták, mert a nagytávcsöves adaptív optikai rendszerek esetén a defókuszált képet (is) használták a hullámfront detektálására (de szerintem mostanában már inkább a Shack-Hartman detektort "futtatják"). Ha valakinek ez mond valamit: a két irányba defókuszált képek fényesség-különbségei a hullámfrontot leíró függvény Laplace transzformáltját mutatják. Magyarul amikor szemmel értékelünk ki csillagtesztet, akkor egy inverz Laplace-transzformációt kell csinálni fejben. Aki ezt megcsinálja és ebből Strehl-t számol nekem, annak megemelem a kalapom ...

Mondjuk az viszont igaz, hogy ha kiválasztunk egy-egy aberrációt, akkor be lehet memorizálni, hogy ennek adott mértékű jelenléte hogyan jelenik meg a csillagteszten. Ahogy én látom, a tipikus hibája az optikáknak a gömbi hiba. Ennek sok oka van (tükrök- és lencsék esetén is) de a lényeg, hogy ha valóban ez a legtöbb távcső legnagyobb baja (és más hibák kevésbé jellemzőek) akkor erre a hibára specifikusan elég jól meg lehet mondani hogy nagyságrendileg milyen egy optika. Ráadásul a csillagteszt bárhol, bármikor elvégezhető mindenféle speciális műszer nélkül, ami jelentős előny.

Ja, "finomodott" a terv a kis kísérleti lencsével kapcsolatban. Úgy tűnik nem 480mm lesz a fókusz hanem 444mm. Az egyik belső felület-pároshoz találtam egy még "görbébb" szerszám-párt (amit már mindenki elfelejtett) és így az új lehetőségnek megfelelően átterveztem a lencsét még rövidebb fókuszra ("ha már gyorsaság... " ). A dologhoz kellett egy kis szerencse is, mert emiatt egy másik rádiuszt is változtatni kellett, de szerencsére annak új értékéhez is van szerszámunk. Ezzel a nyílásviszony kb. F/4.8-ra változott. Halkan mondom, ez így még jobban hasonlít az első generációs AstroPhysics Stowaway-hez, annak 450mm volt az elméleti fókusza (és az is csak névleges érték). A lencse így természetesen NEM fogja mindenben teljesíteni az APO definíciót, de kéktől vörösig minimum közel lesz hozzá. Kékben (486nm) 0,31 lambda lesz a PV (ami több mint a megengedett 0,25 lambda) és itt 72% a Strehl (ami nyilván kevesebb mint az elvárt 80%) de ezek az elméleti értékek. A vörös (656nm) PV pont benne van a 0,25 lambdás limitben és az elméleti Strehl itt 81%, tehát itt elvben APO lenne a lencse (ha pl. az üvegek is hozzák az elméleti értékeket). Kéktől vörösig tehát relatíve közel vagyunk az APO definícióhoz, de ibolyában rosszabb a helyzet, a nagy szférokromatizmus miatt: itt 0,76 lambda az elméleti PV (ami kb. másfélszerese a megengedett 0,5 lambdának) és a Strehl értéke is csak 20%, ami csak fele az elvárt 40%-nak. A szimulációk szerint azonban ez a fény jórészt az első diffrakciós gyűrűben lesz, ami viszont elég kicsike 436nm hullámhosszon, tehát ennek csak az lesz a gyakorlati hatása, hogy az első ("fehér") diffrakciós gyűrűn belül lesz egy kis ibolya elszíneződés. Nincs tehát szó hatalmas kék halo-ról a csillagok körül ... de persze majd meglátjuk. A fókuszsík mindössze 422mm-rel lesz az utolcsó üvegfelület mögött, tehát ez nem lesz valami hosszú távcső. Hurcolászni biztosan könnyű lesz ezt a kis tubust ...

GyP

[popey37]

visszaérkezett a 100/900 ED, aminek a kezemben maradt a lencsepárja, én összeraktam, ahogy a kezembe esett.
Nos Gyulai Pali bevállalta, hogy ráles és összerakja rendesen és beméri, ha már ott van.
a mérési eredményhez nincs sok hozzáfűzni valóm, mivel nekem az a sok szám nem sokat mond, de a végeredményt azért értem. k***a jó.

IMG_20211231_115108.jpg

/

Pali elmondása szerint a lencsék fordítva voltak a foglalatban, nem is értem, hogy aki szétszedte, nem látta hogy nem lát semmit a tubuson keresztül? pedig valamit konyíthat a csillagászathoz, mert a tubus belseje perfektül ki van velurozva, na mindegy. ez a tubus nálam marad az idők végezetéig és még utána is egy kicsit.

mégegyszer köszönöm a hathatós segítséget.

[kazi]

Na, tudnak a kínaiak is ha akarnak. Bár az én volt 120-as Equinoxomról biztos nem ilyen készült volna.