APO refraktorok

[gyulaipal]

Szerintem az a baj, hogy a lencse/refraktor "jóságát" mindenki kizárólag a színkorrekcióval azonosítja. Pedig szerintem vannak paraméterek amelyek már (egy adott szint felett) szintén fontosak (hiszen ha a színkorrekció lenne az egyetlen fontos paraméter, akkor bármelyik tükrös távcső jobb lenne mint bármelyik lencsés).

A következő paraméterek (szerintem) szintén fontosak:
- termikus viselkedés (lehűlési idő, képminőség hőmérséklet-függése, fókusztávolság változása a hőmérséklettel)
- képfelület korrigáltsága (képsík görbülete, van-e kómahiba, van-e színszórás a látómező szélén, stb.)
- fényáteresztés
- optikai felületek polírozottságának minősége, fényszórás
- légrés(ek)ben keletkező belső reflexiók kezelése (pl. a légrést határoló felületek bevonatainak hatékonysága illetve a szellemképek defókuszálásának mértéke)
- az üvegek (öntésenként változó) paramétereinek korrigáltsága
- tubus belső reflexió-mentesítése

Látszólag ezek egyenként apróságok, de összességükben pont ezek azok a paraméterek amelyek miatt pl. egy 20 centis APO jobb LEHET, mint egy ugyanakkora tükör. Persze az EGYÁLTALÁN NEM GARANTÁLT, hogy tényleg jobb is a valóságban ... de majd kiderül, ha pl. Tarjánban egymás mellé tesszük a kettőt.

Nem sokan számolnak azzal a ténnyel, hogy a lencse méretének (és a tagok számának) növelése a lencse tömegét növeli, ami nyilván rontja a termikus viselkedést. A nagyon nagy lencse emiatt (egy adott méret után) elveszíti a termikus előnyét a tükrökkel szemben. A többi előny viszont a mérettől független.

Két dolog viszont biztos: a 185-ös lecsénkkel én nem érzékelek termikus problémákat (pedig az sem sokkal kisebb és és még fényerősebb is, F/7) és a világon egy csomó 20 centis (vagy még nagyobb) légréses triplet APO-t használnak elégedett amatőrök. Namost az olaj a levegőnél kb. 1000x jobb hővezető, úgyhogy ha a légréses lencsékkel nincsenek termikus problémák, akkor az olajréses lencsékkel sem kellene, hogy legyenek...

A reflexiót csökkentő bevonattal kapcsolatban árat nehéz mondani, az első kérdés az, hogy hol van akkora gőzölő gép, amibe befér egy ekkora lencse és elég erős benne a mechanika ahhoz, hogy ekkora tömegű üveget meg is forgasson gőzölés közben. Ebben a pillanatban mi is keressük a megoldást a feladatra. Ha majd lesz megoldás, akkor nyilván tudni fogjuk, hogy mennyi lesz a költsége. De ha 6db felületet kell gőzölni, akkor az biztos, hogy nem lesz olcsó játék, mivel esélyes, hogy egy menetben csak egyetlen felületet lehet legőzölni (valószínűtlen, hogy 2-3 lencsetag egyszerre beférjen egy gépbe) tehát lehet, hogy 6 "kört" kell menni a gépnek mire végez a 6 felülettel. Egy ilyen gép egyszeri bekapcsolásának a költsége több tízezer forint, szóval ennek a hatszorosa nem lenne kevés pénz... szerencse, hogy nekünk csak 2 felületre kell bevonat... ezért (is) jó az olajréses rendszer.

[Sidius]

A reflexiót csökkentő bevonatról én nemrégen kértem árajánlatot, mert csiszoltam egy légköri diszperziót kioltó prizmapárt (különben remekül működnek ). De a két 20 mm-es, kör vetületű prizmára elég magas árajánlat érkezett és csak akkor lenne olcsóbb, ha sok lenne belőle. Persze egyediben minden drágább, de úgy döntöttem, hogy nem lesz tükröződést csökkentő réteg, amíg nem jutok csónakos párologtatással is felvihető anyaghoz. Ez persze sose lesz olyan hatékony, mint a többrétegű rendszerek, de így, kopaszon se mondható őrült soknak a négy felület vesztesége, annak ellenére, hogy az jól érzékelhető mértékű.

[SzZoli]

hol van akkora gőzölő gép, amibe befér egy ekkora lencse és elég erős benne a mechanika ahhoz, hogy ekkora tömegű üveget meg is forgasson gőzölés közben

Régebben láttam hirdetni üveg gőzölést. Tükörről esett csak benne szó, és a legnagyobb átmérő, amit elfogadtak, 45cm.

Nagyon más egy lencsének, mint egy tükörnek a gőzölése? Jó, persze az utóbbira alumínium kell .

[Sidius]

A módszertől is függ, de mindig igaz, hogy el kell érni a recipiensben egy elég alacsony nyomást, aminek pl. az energia és időigénye szinte -nem teljesen- független a behelyezett anyag méretétől. A modern eljárásoknál egyenletesebb és rendszerint tömörebb bevonat képződik. A modern eljárásnál több a választék az elgőzölögtethető anyagok közül, valamint jobban is ellenőrizhető -kézben tartható a rétegvastagság. Summa summárum, a hagyományos tükröző bevonat legfeljebb 92 százalékos visszaverésű, de az E-beam eljárással elvileg akár 100 % is elérhető. A tükröződés a csónakos párologtatással nagyjából esetleg felére csökkenthető, míg a modernebb eljárással 1% alá is szorítható több határfelület esetén is. Hogy ennek a gyakorlatban mekkora jelentősége van, azt mindenki összehasonlítási tapasztalat birtokában döntse el. Azt hiszem ez az a téma, ahol a tapasztalat mindig többet mond a számoknál. (Ez a téma megérne egy neki szánt topikot.)

[Gábor1967]

A reflexiót csökkentő bevonattal kapcsolatban árat nehéz mondani, az első kérdés az, hogy hol van akkora gőzölő gép, amibe befér egy ekkora lencse és elég erős benne a mechanika ahhoz, hogy ekkora tömegű üveget meg is forgasson gőzölés közben. Ebben a pillanatban mi is keressük a megoldást a feladatra. Ha majd lesz megoldás, akkor nyilván tudni fogjuk, hogy mennyi lesz a költsége. De ha 6db felületet kell gőzölni, akkor az biztos, hogy nem lesz olcsó játék, mivel esélyes, hogy egy menetben csak egyetlen felületet lehet legőzölni (valószínűtlen, hogy 2-3 lencsetag egyszerre beférjen egy gépbe) tehát lehet, hogy 6 "kört" kell menni a gépnek mire végez a 6 felülettel. Egy ilyen gép egyszeri bekapcsolásának a költsége több tízezer forint, szóval ennek a hatszorosa nem lenne kevés pénz... szerencse, hogy nekünk csak 2 felületre kell bevonat... ezért (is) jó az olajréses rendszer.

Csak magában az üveg levegő felületet érdemes reflexiós bevonattal ellátni egy apó esetében? Van e értelme minden felületet reflexiós réteggel ellátni? Ez mennyivel adhat jobb képet? Van ezzel kapcsolatban valamilyen gyakorlati tapasztalat?

üdv.,
Gábor

[gyulaipal]

...de így, kopaszon se mondható őrült soknak a négy felület vesztesége, annak ellenére, hogy az jól érzékelhető mértékű.

Miért nem teszel olajat a két prizma közé? Úgy tudom ezeket egymáson szokták forgatni, azzal állítják a törési szöget, amivel persze egyben az elsődleges színszórást korrigáló hatás is változik. Az olajfilmen tekergetheted őket egymáshoz képest viszont két felület reflexióját eltüntetted, szinte teljesen. Felére csökkenne a fényveszteség és nem veszítenél semmit. Már amennyire én tudom...

[gyulaipal]

Csak magában az üveg levegő felületet érdemes reflexiós bevonattal ellátni egy apó esetében? Van e értelme minden felületet reflexiós réteggel ellátni? Ez mennyivel adhat jobb képet? Van ezzel kapcsolatban valamilyen gyakorlati tapasztalat?

üdv.,
Gábor

Csak és kizárólag azokra a felületekre kell bevonat, ahol "lépés" történik a törésmutatóban, mivel a reflexiót a törésmutató hirtelen megváltozása kelti. Ez gyakorlatilag az üveg-levegő határfelületeket jelenti, hiszen az olaj-üveg határfelületen nem (igazán) változik a törésmutató, így ott reflexió sincs. Emiatt ezekre TILOS bevonatot gőzölni, mivel ettől pont, hogy nőne (az eredetileg szinte nulla) reflexió.

Persze légréses lencsék esetén minden felületre kell antireflexiós réteg. hiszen ott a belső felületek is üveg-levegő felületek.

Az egyrétegű (MgF2) bevonat valóban kb. felére csökkenti a visszaverődést (Bk7 üveg esetén 4,5% körüli a visszaverődés felületenként, ezt kb. 2%-ra csökkenti az MgF2 réteg). A modern multi-rétegek 0,25-0,5% környéki (átlagos) visszaverődést adnak felületenként.

Mivel nálunk összesen csak 2db üveg-levegő felület van a lencsében, nagyjából "tökfelesleges" a multi-réteg. Szerintem legalábbis. De hát ha ezt akarják a vevők, akkor ezt tesszük a lencsére. De hogy a 20 centis lecséken mi lesz ... hát ... azt majd meglátjuk...

[Sidius]

Miért nem teszel olajat a két prizma közé?

Ez nekem is eszembe jutott, ezért megpróbáltam szerezni erre való olajat, de nem tudott eddig senki segíteni egy csepp -illetve annál is sokkal kevesebb- beszerzésében, kiszerelésben pedig nem szeretném megvenni. Magam gyártottam a foglalatot is, itt az üvegek dőlt felületükkel néznek egymás felé, és 1mm minimális távolságban vannak. Az immerzióhoz nyilván meg kéne fordítani őket, akkor pedig új foglalatot kellene gyártanom, amit meg is teszek, ha lesz olaj. Állítólag a D. szivattyúba való olajok némelyike is megfelelhet. Ilyenem van is, csak még nem próbáltam ki, de ha lesz egy szabad napom, csinálok egy 2.0-ás foglalatot is.

[Attila]

... megpróbáltam szerezni erre való olajat, ...

A sima paraffin olaj miért nem jó?
Szinte molekulányi vastagságban terül el a két felület között; szerintem majdnem mindegy, milyen olaj kerül oda (csak színtelen legyen).

De Palinak biztosan van tuti tippje, ő évente egynél több (talán három-négy?) cseppet használ fel...
Lehet, hogy adna is belőle? (Ha tényleg valami spéci lötty.)


MDA

[Sidius]

Nézegettem már a folyadékok törésmutatóit, keresem az alternatívákat. A növényi olajok pl. 1,47 körül vannak, az én üvegem pedig 1,52-es körüli, de nem tudom pontosan. Gondolom immerzió céljára nagyon lassan oxidálódó olajokat használnak. Megpróbálom majd a paraffin olajat is, de most nincs itthon, nekem ezen kívül még a glicerin jutott eszembe.
Majd kipróbálom étolajjal, legfeljebb idővel meredt sültkrumpli szagú lesz a prizmarendszer.