Atis írta:Szia Franky! Miért szereted a Meade-t? Ha volt már a kezedben refraktor és reflektor is, miben más egy ilyen műszer ha összevetnéd?
Miért szeretem a Meade távcsöveket? Pontosítok, az amerikában gyártott Meade-eket szeretem. Miért? Mert nem kínai. Mert igényes, össze van rakva. Persze vannak hibái, mint mindennek, de messze jobb, mint a Bresser, amit szintén ők forgalmaznak.
Volt már a kezemben reflektor is, meg refraktor is. Reflektor volt a legtovább meglévő távcsövem.
Mindkettőnek vannak előnyei, és hátrányai. A reflektor jóval olcsóbb adott átmérőben, mint egy refraktor. Viszont a képe közel sem olyan kontrasztos, mint egy refraktornak. Általános észleléshez jobb egy nagy átmérőjű reflektor. De vigyázni kell a fókusztávolságra, mert (és ez igaz a refraktorokra is) minél hosszabb a fókusz, annál hosszabb a tubus, és annál könnyebben beremeg, ha hozzzáérsz a végéhez. Ezt persze el lehet kerülni motoros fókuszírozó használatával, illetve long eye relief-es (nagy pupillatávolságú) okulárral, de hosszú távon, és főképp nagy nagyításon zavaró lehet.
A reflektoroknál kontrasztcsökkenést minden esetben a segédtükör kitakarása okozza. Szinte minden szakbolti newtonnál meg van adva a kitakarás mértéke százalékban. Célszerű olyan tubust választani, ahol kicsi ez az érték. Minél kisebb ez az érték, annál kontrasztosabb lesz a kép. Természetesen nagyobb méretű főtükörhöz nagyobb méretű segédtükör is tartozik, ennek kapcsán a kitakarás százalékos értéke is nagyobb lesz, de a szakboltban meg tudják mondani, hogy mi az optimális főtükörátmérő/segédtükörkitakarás páros, ha egyáltalán van ilyen. Pl.: egy 250-es newton, aminél a segédtükör kitakarása 30%, az nem feltétlenül jobb egy 400-as newtonnál 40%-os kitakarással.
Egy refraktort könnyebb hordozni. A lencse nem mozdulhat el, ami kollimációs hibát okozhat, mint a newtonnál. Nagyon kontrasztos képe van, élesek a kontúrok. Viszont az akromatikus lencsék színeznek, és minél fényerősebb egy távcső ez annál zavaróbb lehet pl. a Holdnál, és fényesebb csillagoknál. Lilás haló jelenik meg a csillagok körül, a Hold korongjánál egyik oldalon lila, másik oldalon sárga kontúr jelenik meg. Ez természetes jelenség, amely az olcsóbb lencsés távcsöveknél hatványozottan látható. Az ún. apokromatikus lencsék ezt a hibát kiküszöbölik, de olyan horror áruk van, h csak nagyon kevesek engedhetik meg maguknak. Viszont egy 10 centis refraktor kb ugyanannyi fényt gyűjt össze, mint egy 15-ös newton.
A newtonok hibája a látómező szélein fellépő ún. kómahiba. Ez azt eredményezi, hogy a LM szélein a csillagok pici üstökösökhöz hasonlítanak, ami csak akkor zavaró, ha konkrétan odanézel, vagy fotóznád az egész látómezőt. A newtonoknál van még egy ún. diffrakciós tüske, amely a segédtükörtartó-lábak miatt alakul ki (megkerüli a fény a lábakat), a refraktorok ettől 100%-ban mentesek.
Rövidre fogva mindkét műszerrel ugyanazt az eget látod, ugyanazokat a csillagokat.
A refraktor drágább, de szebb, élethűbb képet ad, mint a reflektor, ami viszont jóval olcsóbb adott méretben, mint egy ugyanolyan minőséget produkáló refraktor. Van, aki a lencsés műszereket részesíti előnyben, van, aki a tükrösöket.
Vannak még a katadioptrikus rendszerek, amik rövid tubusba szerelt hosszú fókuszú műszerek. Itt is van segédtükör, itt is van kitakarás, viszont a Makszutov-Cassegrain rendszernél van ún. korrekciós lemez, ami megszünteti a kómahibát, viszont ezek a rendszerek fokozottan érzékenyek a kollimációra. Nehezebb is őket kollimálni.
El kell dönteni, hogy mivel akarsz foglalkozni alapvetően. Ha bolygózni szeretnél, célszerűbb hosszú fókuszú műszereket választani, mert a bolygók nagyon fényesek, és egy fényerős műszerrel nem látod majd a részleteket. Ha mélyegezni szeretnél, vagy nagyon sötét objektumokat észlelni, akkor egy nagy átmérőjű newton távcső kell rövid fókusszal, hogy minél fényerősebb legyen, és sok fényt gyűjtsön. Fotózni is ez a jobb. Ha kettősözni szeretnél, akkor célszerű egy hosszú fókuszú lencsés távcsövet választani, mert könnyebben bonthatsz szorosabb kettősöket, ha nem olyan fényerős a rendszer.
Nagyjából ennyi. Ha hülyeséget írtam javítsatok ki nyugodtan, eddigi tapasztalataim, és a kezeim között megfordult távcsövek alapján ez a véleményem.
Még egy szó a Zeissről Kaviatnak:
Soha életemben nem láttam olyan szép csillagokat, olyan szép Airy-korongot, mint a Zeissemben. Amikor megvettem, kicsit szkeptikus voltam, drágának tartottam, de amikor belenéztem, nevet akartam adni a távcsőnek. Igazi élmény. Szebbek a csillagok az 5 centis Zeissemben, mint a 150/750-es Newtonomban voltak. A newtonoban viszont a mélyég volt szebb érthetően.
Tehát dillemma azért van, de azt javaslom minden kezdőnek, aki távcsővásárlás előtt áll, hogy tanuljon a hibáiból azoknak, akik beleugrottak távcsövekbe, és aztán hirtelen eladták őket! Látogassanak el táborokba! Nézzenek bele minél többféle átmérőjű, és rendszerű műszerbe. Meg fogják találni a nekik legszimpatikusabbat. Idővel az ember persze fejlődik, változnak az igényei, ez természetes.
De az a jó távcső, amit sokáig, sokszor és örömmel használnak. Hiába van másfél milliós apokromátod, ha nincs kedved/lehetőséged/jó eged észlelni.
Elnézést a hosszú postért, és köszi, h elolvastad
Namost... Ez vagy valami, vagy megy valahová... Nem?
)
