Valahol olvastam egy olyat, hogy létezik ekvatoriális platform, ami állítólag szintén magyar találmány.
Létezik ekvatoriális platform?
Magyar találmány a dobson távcső?????
Re: Magyar találmány a dobson távcső?????
Igen! A Poncet-platform! 1970-es évek vége és francia az úr. Nálunk az Újvárosi Anti készítette először Poncet mintájára!
Re: Magyar találmány a dobson távcső?????
No, hogy tiisztázzuk álláspontjainkat!
1. Az alacsony zsámolyra épitett azimutális szerelés, magas villával nem Dobson ötlete (mint olvasható, ezt ő nem is állítja!). De
2. A XVIII. sz-ban még nem alkalmazták ezt a rendszert, egyetlen ilyen képet, leirást sem ismerek. Az egri műszerek még véletlenül sem ilyen rendszerűek! Én egy 1840 körüli könyv illusztrációban láttam először hasonló szerelést, és azután Faucault így építette meg műszereit, gondolom anyagi okokból.
3. Viszont vitathatatlanul Dobson két fontos, úgy látom először használt ötlete:
a vizszintes tengely nem egy hagyományos, kétoldalt kinyúló csap, amely szük csapágyba forog, hanem egy aránylag nagy átmérőjű korong, amely a megfelelő átmérőjű vályúba illeszkedik, és ahhoz elég nagy felületen fekszik fel. Ezzel eléri, hogy eléggé nagy legyen a súrlódás ahhoz, hogy rögzítőcsavar nélkül, saját sírlódásától megálljon, viszont mégis könnyen lehessen függőlegesen forgatni,
Másrészt a műanyag csúszófelületek alkalmazása, amivel eléri, hogy ne forduljon el saját magától, viszont ugrálás nélkül forgatható legyen.
4. A vizszintes zsámolyt 1870 után Faocault döntötte meg, úgy, hogy az addig függőleges tengely a pólusra álljon.
Azt hiszem ez így eléggé tiszta. Hajnal bácsit nem ismertem, Kulin sokszor dícsérte az ötletességét. - BQ
Ez sem semmi!
1. Az alacsony zsámolyra épitett azimutális szerelés, magas villával nem Dobson ötlete (mint olvasható, ezt ő nem is állítja!). De
2. A XVIII. sz-ban még nem alkalmazták ezt a rendszert, egyetlen ilyen képet, leirást sem ismerek. Az egri műszerek még véletlenül sem ilyen rendszerűek! Én egy 1840 körüli könyv illusztrációban láttam először hasonló szerelést, és azután Faucault így építette meg műszereit, gondolom anyagi okokból.
3. Viszont vitathatatlanul Dobson két fontos, úgy látom először használt ötlete:
a vizszintes tengely nem egy hagyományos, kétoldalt kinyúló csap, amely szük csapágyba forog, hanem egy aránylag nagy átmérőjű korong, amely a megfelelő átmérőjű vályúba illeszkedik, és ahhoz elég nagy felületen fekszik fel. Ezzel eléri, hogy eléggé nagy legyen a súrlódás ahhoz, hogy rögzítőcsavar nélkül, saját sírlódásától megálljon, viszont mégis könnyen lehessen függőlegesen forgatni,
Másrészt a műanyag csúszófelületek alkalmazása, amivel eléri, hogy ne forduljon el saját magától, viszont ugrálás nélkül forgatható legyen.
4. A vizszintes zsámolyt 1870 után Faocault döntötte meg, úgy, hogy az addig függőleges tengely a pólusra álljon.
Azt hiszem ez így eléggé tiszta. Hajnal bácsit nem ismertem, Kulin sokszor dícsérte az ötletességét. - BQ
Ez sem semmi!
Re: Magyar találmány a dobson távcső?????
Erre gondoltam.....hasonlít.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Re: Magyar találmány a dobson távcső?????
Micsoda míves mestermunka 
Nem csak úgy, ekkora legyen az egyik tengely, amolyan a meghajtás... (Utóbbival persze nem kellett vacakolni.)
De azt nem értem, hogy az egész súlypontját miért nem az állvány közepe fölé helyezték.
Nem csak úgy, ekkora legyen az egyik tengely, amolyan a meghajtás... (Utóbbival persze nem kellett vacakolni.)De azt nem értem, hogy az egész súlypontját miért nem az állvány közepe fölé helyezték.
Re: Magyar találmány a dobson távcső?????
SzZoli írta:De azt nem értem, hogy az egész súlypontját miért nem az állvány közepe fölé helyezték.
Egyszerű: akkor nem lehetne zenitbe állítani.
J.S.A.
Re: Magyar találmány a dobson távcső?????
Ez a másik! Szép! Jó. Fából van, azimutális. A többi sem stimmel!
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Re: Magyar találmány a dobson távcső?????
Hát bizony ezek egyike sem "Dobson", még csak nem is hasonlít. Az első egy azimutális-villás, amilyet ma is jó sokfélét gyártanak (csak persze fémből). A villa azért dől hátra, hogy zenitig legyen forgatható. A súlypont nincsen hátul, mert elől volt egy bilincsre szerelt ólomgumó, azt előre-hátra lehetett tologatni a csövön. (Ma nincsen meg.) Érdekes a madzagos függöleges fonom mozgatás, azért is van egy előre meredő nyúlvány, annak a végén van a csigakerék, amin átvetve a zsinór felmegy a cső végéig. Megjegyzem meglepően finoman állítható. A vizszintes finom mozgatáshoz a kerek villatartó belsejében van egy koronakerék, abba egy kivülről forgatható fogaskerék kapaszkodik.
A második egy rusnya szerelés, nem értem, miért kellett az hosszúkás vízszintes tartó asztal. Ennek is van függőleges madzag-finom mozgatója. Ez egy egyszerűsített Hadley-szerelés, bár fogalmam sincsen az angolok miért szerették.
Ámde viszont arról sincsen fogalmam, hogy a pólusra döntött "Dobsont", amit miért kell átkeresztelni. A legszebb példányt Faucault tervezte és Secretan építette 1873-ban (80 cm-es tükörhöz), a képe minden jobb műszertörténeti könyvben megtalálható (pl. Fernrohren und ihre Meister, 225. old.). Szomorú, hogy egy francia nem tudja, hogy egy megoldást először egyik honfitársa terjesztett el. Egyébként a megdöntött alaplemez egyáltalában nem volt akkor sem újdonság, mert pl. így készültek az 1400-1500-as években a torkvétumok. Persze távcső nélkül. Nagyon ismert és elterjedt rendszer volt, egy szép példány itt készült Budán, 1490 tájt, ma Krakkóban van. Minden nagyobb műszaki múzeumban van ilyen, nem egy titkos, elfeledett állvány rendszer. BQ
A második egy rusnya szerelés, nem értem, miért kellett az hosszúkás vízszintes tartó asztal. Ennek is van függőleges madzag-finom mozgatója. Ez egy egyszerűsített Hadley-szerelés, bár fogalmam sincsen az angolok miért szerették.
Ámde viszont arról sincsen fogalmam, hogy a pólusra döntött "Dobsont", amit miért kell átkeresztelni. A legszebb példányt Faucault tervezte és Secretan építette 1873-ban (80 cm-es tükörhöz), a képe minden jobb műszertörténeti könyvben megtalálható (pl. Fernrohren und ihre Meister, 225. old.). Szomorú, hogy egy francia nem tudja, hogy egy megoldást először egyik honfitársa terjesztett el. Egyébként a megdöntött alaplemez egyáltalában nem volt akkor sem újdonság, mert pl. így készültek az 1400-1500-as években a torkvétumok. Persze távcső nélkül. Nagyon ismert és elterjedt rendszer volt, egy szép példány itt készült Budán, 1490 tájt, ma Krakkóban van. Minden nagyobb műszaki múzeumban van ilyen, nem egy titkos, elfeledett állvány rendszer. BQ
Re: Magyar találmány a dobson távcső?????
OFF: Kérem szépen tagjainktól, hogy a csillagászati kérdések magyar / nem magyar vonatkozását csak érzelemmentes módon, politikai dolgokat nem bekeverve kommentáljuk. Töröltem az egyik ennek nem megfelelő hozzászólást, kérem az érintett szíves megértését.
Kérlek, a honlap használatával kapcsolatos új kérdés beküldése előtt először olvasd el az alábbiakat: