A yolók optikai elemeinek elkészítése igen nehéz feladat, talán ezért se nagyon vannak elterjedve ezek a rendszerek. Másfelől jobban érzékenyek a légmozgásra, a tubusban 3x megy végig a fénysugár amíg az okulárhoz ér.
Ha nekem választani kellene még egyszer az életben az apó és a kitakarásmentes rendszer közt én a yoló mellett döntenék. Árban kedvezőbb (ugyan azon optikai minőség, átmérő esetén). De mindenki saját maga dönti el a saját igényei mellett, kinek mi kell, mire van igénye. Én a mai napig nem bántam meg, hogy a yolók vásárlása mellett döntöttem. Pedig annak idején, mikor vettem az első yolómat, nem tudtam kipróbálni az ég alatt. Csak azt tudtam a tubusról, hogy ki készítette ill. a Meteorban olvastam a vele készült észleléseket, láttam a első vele készült fényképeket a netten... Felejthetetlen élmény a mai napig is az első bolygóképem, amit megnéztem Bélának az egykori legendás műszerével. Micsoda minőségbeli képkülönbsége, színek kavalkádja, kontrasztja fogadott a Szaturnuszon - amilyennel még ezidáig nem találkoztam. Emlékeimben csak a bágyadt, felhősávok mentes szatyor korong élt...
János (mephi) ha gondolod és ráérsz és van kedved utazni, akkor keressél fel és rendelkezésedre bocsájtom észlelés erejéig a Berente vagy a Schné yolókat, hogy saját szemeddel győződjél meg a látottakról. Ha kell, le is blendézem előre neked a yoló tubusát 100 mm szabad átmérőre, hogy viszonyítási alapod legyen. Azt nem ígérem, hogy mellé teszek neked egy 100-as Zeisst, hogy a két távcső közt szaladgálj, hasonlítsd egymás képét.
üdv.,
Gábor
Egyébként én arra gondoltam, hogy mindkettő tubust kipróbálom egy mondjuk 14mm-es ES 82-fokos okulárral. A fényesebb/híresebb mélyegeket nézem velük. És mennyi a különbség fényességben,és a részletekben. Mivel főleg mélyég a fő szempont.
termés. Ha valamit rosszul írtam le,akkor elnézést.
