Re: Tanácskérés
Elküldve: 2017.03.28. 08:36
Kedves László ősszel teszteltünk egy összejövetelen egy kis 127 mm-es Makszutovot, egy 200/1200 kiváló Newtont,és a saját 350/1800 Newtonomat. Kiváló falusi ég, főleg a Szaturnusz, és a Jupiter volt a cél.
A Makszutovot nem erőltettük nagyon, mert a nagy kitakarás azért éreztette hatását, de Téged úgyis a nagyobb méretek érdekelnek. A két Newton minősége kb. egyforma, mindkettő jobb mint 93%-os főtükörrel van szerelve, a csillagteszt szerint a segédtükrök is jónak mondhatóak.
- a nagyobb Newton tükrének kb 1 órával több kellett az aklimatizálódáshoz. Persze ventillátor hűtése nélkül. Ha az folyamatosan megy akkor felére lecsökkent az idő. Hőfokszabályzott peltier elem használatával ez az idő néhány percre lehozható.
- egy teljesen átlagos égen a nagyobb tükör semmivel nem hozott több részletet, csak lényegesen fényesebbek a bolygók
- átlagosnál jobb átlátszóság, és nyugodtság mellett a 200-as Newton nagyítását addig lehetett növelni míg a fény már kevés lett, a bolygók élesek maradtak sok részlettel. A nagyobb Newton nagyítását még tovább lehetett fokozni, fény még maradt bőven, a nagyobb nagyítások miatt sokkal több részletek jöttek elő a látott képen, néha fotóminőségű látott kép.
- kómahiba: nyílván az f/4.8 fényerőnél már foglalkozni kell a kómahibával, de vizuálisan egy magasabb kategóriáju okulár megoldja a problémát. (Én itt egy ES 11-mm 82 fokossal teszteltem, de úgy hallom a Skywatcher Sky-Panoráma sorozat is megéri az árát.)
Összegezve: a tévhitekkel ellentétben a nagyobb Newton soha nem hozott rosszabb képet, még rossz égen sem a kisebbnél. Illetve ez csak akkor igaz ha már a tükrök kihűlt állapotban voltak. Sajnos viszont az az ég amikor bolygóknál meg tudja mutatni mit is tud nagyon ritka, véleményem szerint évente talán egy tucat ha van.
Mélyeges tapasztalatom viszont más a két távcsővel. Mélyegeknél, (kivéve a planetáris ködöket,és kettősöket) általában kisebb nagyítást használunk. Azonos minőségű optikai elemeket feltételezve itt nincs mese: nagyobb átmérő: láthatóbb és fényesebb objektumok.
Itt egy saját példa: valamelyik évben Tarjánban egy 100 mm-es Apo távcsővel. Gyönyörű borotvaéles Jupiter kép, max. az volt zavaró, hogy 150 X-esnél már kezdett halványodni.
( Hozzá kell tenni, azért a tarjáni ég közel sem Hortobágy) Egy kicsit később nagy sor áll a távcső előtt: az M101 volt a célpont. Az előttem álló srác belenéz egy percre, így szól: kiszúrja a szemem olyan fényes. Jöttem én, arra gondoltam csak gúnyolódik, belenézve gyakorlatilag semmit nem láttam! Szólok a tulajnak: kiment a látómezőből. Rápillantott, nem, ott van az. Jó, tényleg ott volt de azért a látványért kár volt sorbaállni.
Odébbálltunk egy nagyobb (azt hiszem 25 cm-es házi készítésű) Newtonban megnézve az M101 -et azonnal beugrott a spirálkar, és valóban galaxiskinézetű volt. (Erre szokták mondani, minden távcsőnek megvan a saját objektuma)
Nem lehet egyértelműen tanácsot adni a két távcső közötti választásra. Az a plussz átmérő nem igazán jelent többletet. Ha 20, és 30 cm-es között vacillálnál, akkor egyszerűbb lenne a kérdés. Ott már egyértelműen a nagyobb...
De még nem beszéltünk a mechanikáról, ami az egyik legnagyobb sarkkő...
Itt a fórumon valaki azt mondta, hogy Ő többet lát vizuálisan a kisebb távcsövével, mint egy kezdő a nagyobbal.
Lehet, de a kezdőből egyszer tapasztalt észlelő lesz , és akkor majd a kezdő MÉG többet fog látni...
Üdv: Csaba
A Makszutovot nem erőltettük nagyon, mert a nagy kitakarás azért éreztette hatását, de Téged úgyis a nagyobb méretek érdekelnek. A két Newton minősége kb. egyforma, mindkettő jobb mint 93%-os főtükörrel van szerelve, a csillagteszt szerint a segédtükrök is jónak mondhatóak.
- a nagyobb Newton tükrének kb 1 órával több kellett az aklimatizálódáshoz. Persze ventillátor hűtése nélkül. Ha az folyamatosan megy akkor felére lecsökkent az idő. Hőfokszabályzott peltier elem használatával ez az idő néhány percre lehozható.
- egy teljesen átlagos égen a nagyobb tükör semmivel nem hozott több részletet, csak lényegesen fényesebbek a bolygók
- átlagosnál jobb átlátszóság, és nyugodtság mellett a 200-as Newton nagyítását addig lehetett növelni míg a fény már kevés lett, a bolygók élesek maradtak sok részlettel. A nagyobb Newton nagyítását még tovább lehetett fokozni, fény még maradt bőven, a nagyobb nagyítások miatt sokkal több részletek jöttek elő a látott képen, néha fotóminőségű látott kép.
- kómahiba: nyílván az f/4.8 fényerőnél már foglalkozni kell a kómahibával, de vizuálisan egy magasabb kategóriáju okulár megoldja a problémát. (Én itt egy ES 11-mm 82 fokossal teszteltem, de úgy hallom a Skywatcher Sky-Panoráma sorozat is megéri az árát.)
Összegezve: a tévhitekkel ellentétben a nagyobb Newton soha nem hozott rosszabb képet, még rossz égen sem a kisebbnél. Illetve ez csak akkor igaz ha már a tükrök kihűlt állapotban voltak. Sajnos viszont az az ég amikor bolygóknál meg tudja mutatni mit is tud nagyon ritka, véleményem szerint évente talán egy tucat ha van.
Mélyeges tapasztalatom viszont más a két távcsővel. Mélyegeknél, (kivéve a planetáris ködöket,és kettősöket) általában kisebb nagyítást használunk. Azonos minőségű optikai elemeket feltételezve itt nincs mese: nagyobb átmérő: láthatóbb és fényesebb objektumok.
Itt egy saját példa: valamelyik évben Tarjánban egy 100 mm-es Apo távcsővel. Gyönyörű borotvaéles Jupiter kép, max. az volt zavaró, hogy 150 X-esnél már kezdett halványodni.
( Hozzá kell tenni, azért a tarjáni ég közel sem Hortobágy) Egy kicsit később nagy sor áll a távcső előtt: az M101 volt a célpont. Az előttem álló srác belenéz egy percre, így szól: kiszúrja a szemem olyan fényes. Jöttem én, arra gondoltam csak gúnyolódik, belenézve gyakorlatilag semmit nem láttam! Szólok a tulajnak: kiment a látómezőből. Rápillantott, nem, ott van az. Jó, tényleg ott volt de azért a látványért kár volt sorbaállni.
Odébbálltunk egy nagyobb (azt hiszem 25 cm-es házi készítésű) Newtonban megnézve az M101 -et azonnal beugrott a spirálkar, és valóban galaxiskinézetű volt. (Erre szokták mondani, minden távcsőnek megvan a saját objektuma)
Nem lehet egyértelműen tanácsot adni a két távcső közötti választásra. Az a plussz átmérő nem igazán jelent többletet. Ha 20, és 30 cm-es között vacillálnál, akkor egyszerűbb lenne a kérdés. Ott már egyértelműen a nagyobb...
De még nem beszéltünk a mechanikáról, ami az egyik legnagyobb sarkkő...
Itt a fórumon valaki azt mondta, hogy Ő többet lát vizuálisan a kisebb távcsövével, mint egy kezdő a nagyobbal.
Lehet, de a kezdőből egyszer tapasztalt észlelő lesz , és akkor majd a kezdő MÉG többet fog látni...
Üdv: Csaba