Attila írta: ↑2019.12.26. 08:28
Ezért Gyulai Pali - jobb híján - "alkotott" egy "saját definíciót", hogy lehessen egyáltalán kategorizálni a lencsés távcsöveket.
Ez (is) a leképezéssel szemben támasztott követelményeket határozza meg; tehát nem az objektív felépítését, az optikai tagok számát, üveganyagának minőségét stb. definiálja.
Azaz tényszerűen valóban nem lehet az "üvegek számához" kötni, hogy egy kukker APO-e vagy sem. De a VALÓ VILÁGBAN, azaz az amatőrcsillagászok által manapság használt átmérő és fókusztartományokban (és a mai "járatos" üveganyagokat feltételezve) kijelenthető, hogy a kéttagú lencse NEM APO (legalábbis F/8 körül és az alatt nem).
u.i.: Szerintem is nehéz elhatárolni a kategóriákat (már csak a fentiek miatt is), de talán a kéttagúakat nem ide kellene sorolni. A három és többtagú rendszereket érzem magam is - Zsolttal egyetértve - inkább ide tartozónak.
Maximálisan egyetértek Attilával.
És ha visszaemlékszem a régi - akár külföldi, pl. német, Ugye Szitkay Gabi, Babcsán Gabi? - amatőr-csillagász, távcsöves táborokra, na ott a minimum 3 lencsés refikre használtuk az APO
kifejezést. Hiába volt régen a Zeiss AS és társai, akkor is a minimum 3 lencsésre értettük ezt. És bizony, mi, kis pénzű magyar amatőr-csillagászok, csak ámultunk ezek képalkotásán és
valószínűleg elkönyveltük magunkban, hogy sose lesz ilyen távcsövünk. Aztán szerencsére máshogy lett, megjöttek az első Televue, TMB, TEC, Zeiss APQ objektíves távcsövek itthonra is.
Közben persze alakult a lencse készítés technológiája és az Attila által is említett esetekben bizony egyre jobbak lettek a refraktorok. Ez persze inkább a vizuális megfigyelésekre állt,
ugyanis a fotókon, különösen a kéttagú lencséseknél - hiába ED - ott volt a kékszínű haló, amit oltári nehezen lehet rendesen eltávolítani. Egy jó 3 lencsés APO-nál ez nem így van.
Én magam részéről továbbra is a minimum 3 db lencsét tartalmazó, szemmel és fotón nem látható színi hibájú lencsés távcsöveket tekintem APO (apokromatikus) leképezésűnek.
Ezek között is van persze minőségi szórás, mint mindenben amit ember gyárt. Na most - jó esetben - a gyakran milliós ár pont ezt fogja tükrözni. A neves gyártók pont ezért kérnek
annyit amennyit a lencséikért, mert azok a Gyulai Pali-féle kritériumokat is teljesítik, vagyis ezekbe belenézve - belefotózva - kompromisszum mentes képet kapunk.
Szerintem ezért nem kellene ledegradálni az APO fogalmát. Értjük ugye mit akarok mondani?
És kövezzetek meg, de a tapasztalatom szerint, az ilyen profi APO képe mindig jobb lesz, mint egy ugyanolyan átmérőjű, nyílásviszonyú csúcs-Newtoné, akárki akármit állít.