Oldal: 55 / 114

Re: APO refraktorok

Elküldve: 2019.12.26. 08:18
Szerző: Tüsi
Szerintem maradhat, illetve van quadroplet apo is, akkor az sem maradhatna itt? :) A legtöbb helyen (és lehet vitatkozni ennek a jogosságával) az APO kategóriában találhatók az ED-k is, ezért én nem küldeném az általános akromát topicba (hacsak nem nyitunk újat ED-knek, amit nyugodtan tegyetek meg egyébként, csak akkor lesz egy kis dolgom, hogy kettéválasszam az eddigi hozzászólásokat, illetve ezt triplet témára kellene nevezni).

Re: APO refraktorok

Elküldve: 2019.12.26. 08:28
Szerző: Attila
szoja írta:
2019.12.25. 19:48
Szerintem határterületről beszélünk, ráadásul a legtöbb gyártó az APO-k közé sorolja az ED lencséseket is. Nem érzem, hogy eltértünk volna a topiktól. Főleg, hogy már a topiknyitó hozzászólásban is nevesítve vannak a doubletek.
Mivel az apokromatizmusnak nincs általánosan elfogadott, és könnyen értelmezhető definíciója, ezért minden marketinges úgy értelmezi, ahogy akarja. Lehet, hogy jövőre a 80/400-as kaleidoszkópra is rá fogják írni a kínaiak... :mrgreen:
Az eredeti, Abbe-féle apo-definíció mikroszkópokhoz készült, de távcsövekre az nem alkalmazható. Ezért Gyulai Pali - jobb híján - "alkotott" egy "saját definíciót", hogy lehessen egyáltalán kategorizálni a lencsés távcsöveket.
Ez (is) a leképezéssel szemben támasztott követelményeket határozza meg; tehát nem az objektív felépítését, az optikai tagok számát, üveganyagának minőségét stb. definiálja.

Így a valóságban akár egy kéttagú Fraunhofer akromát is tudhat apokromatikus leképezést, ha optimális a tervezése és a gyártása, és - legfőképpen!!! - az átmérőjéhez képest "elegendően" kicsi a nyílásviszonya, azaz "jó hosszú". De mivel mostanság már nem ötméteres dióverőkre vágyik senki, ezért a rövid fókusz előhozza a leképezési hibákat.

A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy két lencsetaggal, még ha űber-brutál-hightech-csúcs-ED üveggel is készítik el a doublet-et, NEM lehet teljesíteni az APO kritériumokat kb. F/8 és az alatti nyílásviszonyok mellett, a "normál amatőrcsillagászati átmérőtartományban" (kb. 80-200mm). Ugyanakkor egy pl. F/10-es kéttagú ED lencse simán tudhatja az APO paramétereket (mint a fenti Fraunhofer is, még hosszabb fókusszal).

Azaz tényszerűen valóban nem lehet az "üvegek számához" kötni, hogy egy kukker APO-e vagy sem. De a VALÓ VILÁGBAN, azaz az amatőrcsillagászok által manapság használt átmérő és fókusztartományokban (és a mai "járatos" üveganyagokat feltételezve) kijelenthető, hogy a kéttagú lencse NEM APO (legalábbis F/8 körül és az alatt nem).


MDA

u.i.: Szerintem is nehéz elhatárolni a kategóriákat (már csak a fentiek miatt is), de talán a kéttagúakat nem ide kellene sorolni. A három és többtagú rendszereket érzem magam is - Zsolttal egyetértve - inkább ide tartozónak.

Re: APO refraktorok

Elküldve: 2019.12.26. 10:02
Szerző: szoja
Szerintem pont emiatt a "szürke zóna" miatt szerencsés a semi-APO kifejezés alkalmazása az ED lencsés doubletekre. Kár, hogy mostanában alig láttam leírva, mintha kezdene kikopni a használata. Pedig pont az ilyen helyzetekben egyértelműsítené, ki mire gondol.

A topikot akár ketté is lehetne szedni, valóban, de én már csak azért is hagynám, mert ha 9 év alatt nem lett megbontva, akkor most már inkább zavaró lenne, mint hasznos. Továbbra is mephi nyitóhozzászólására hivatkozok, már ott is nevesítve lettek az ED lencsések. Persze a topikgazda nem én vagyok, így ez csak egy felhasználói vélemény.

Re: APO refraktorok

Elküldve: 2019.12.26. 11:51
Szerző: cbo
Attila írta:
2019.12.26. 08:28
Ezért Gyulai Pali - jobb híján - "alkotott" egy "saját definíciót", hogy lehessen egyáltalán kategorizálni a lencsés távcsöveket.
Ez (is) a leképezéssel szemben támasztott követelményeket határozza meg; tehát nem az objektív felépítését, az optikai tagok számát, üveganyagának minőségét stb. definiálja.

Azaz tényszerűen valóban nem lehet az "üvegek számához" kötni, hogy egy kukker APO-e vagy sem. De a VALÓ VILÁGBAN, azaz az amatőrcsillagászok által manapság használt átmérő és fókusztartományokban (és a mai "járatos" üveganyagokat feltételezve) kijelenthető, hogy a kéttagú lencse NEM APO (legalábbis F/8 körül és az alatt nem).

u.i.: Szerintem is nehéz elhatárolni a kategóriákat (már csak a fentiek miatt is), de talán a kéttagúakat nem ide kellene sorolni. A három és többtagú rendszereket érzem magam is - Zsolttal egyetértve - inkább ide tartozónak.
Maximálisan egyetértek Attilával.

És ha visszaemlékszem a régi - akár külföldi, pl. német, Ugye Szitkay Gabi, Babcsán Gabi? - amatőr-csillagász, távcsöves táborokra, na ott a minimum 3 lencsés refikre használtuk az APO
kifejezést. Hiába volt régen a Zeiss AS és társai, akkor is a minimum 3 lencsésre értettük ezt. És bizony, mi, kis pénzű magyar amatőr-csillagászok, csak ámultunk ezek képalkotásán és
valószínűleg elkönyveltük magunkban, hogy sose lesz ilyen távcsövünk. Aztán szerencsére máshogy lett, megjöttek az első Televue, TMB, TEC, Zeiss APQ objektíves távcsövek itthonra is.
Közben persze alakult a lencse készítés technológiája és az Attila által is említett esetekben bizony egyre jobbak lettek a refraktorok. Ez persze inkább a vizuális megfigyelésekre állt,
ugyanis a fotókon, különösen a kéttagú lencséseknél - hiába ED - ott volt a kékszínű haló, amit oltári nehezen lehet rendesen eltávolítani. Egy jó 3 lencsés APO-nál ez nem így van.

Én magam részéről továbbra is a minimum 3 db lencsét tartalmazó, szemmel és fotón nem látható színi hibájú lencsés távcsöveket tekintem APO (apokromatikus) leképezésűnek.
Ezek között is van persze minőségi szórás, mint mindenben amit ember gyárt. Na most - jó esetben - a gyakran milliós ár pont ezt fogja tükrözni. A neves gyártók pont ezért kérnek
annyit amennyit a lencséikért, mert azok a Gyulai Pali-féle kritériumokat is teljesítik, vagyis ezekbe belenézve - belefotózva - kompromisszum mentes képet kapunk.
Szerintem ezért nem kellene ledegradálni az APO fogalmát. Értjük ugye mit akarok mondani?

És kövezzetek meg, de a tapasztalatom szerint, az ilyen profi APO képe mindig jobb lesz, mint egy ugyanolyan átmérőjű, nyílásviszonyú csúcs-Newtoné, akárki akármit állít.

Re: APO refraktorok

Elküldve: 2019.12.26. 12:02
Szerző: Gábor1967
Szerintem is a apók azok a lencsék, amelyek teljesítik a vele szemben támasztott követelményeket! De ne feledkezzünk meg azokról a felső kategóriás apókról sem, amelyeknek az üveganyaga még másabb volt mint a mai üveganyag, és volt ezeknek az apóknak egy kis színi hibájuk.

Üdvözlettel
Gábor

Re: APO refraktorok

Elküldve: 2019.12.26. 12:05
Szerző: cbo
Gábor1967 írta:
2019.12.26. 12:02
Szerintem is a apók azok a lencsék, amelyek teljesítik a vele szemben támasztott követelményeket! De ne feledkezzünk meg azokról a felső kategóriás apókról sem, amelyeknek az üveganyaga még másabb volt mint a mai üveganyag, és volt ezeknek az apóknak egy kis színi hibájuk.

Üdvözlettel
Gábor
Mint peldaul?

Re: APO refraktorok

Elküldve: 2019.12.26. 12:20
Szerző: Gábor1967
Saját apó lencsém, ami lassan 100 éves lesz 2 év múlva :D Annak idején is voltak apók, csak nem itt a keleti blokk országai részére készültek ezek. Az akkori kor technológiája szerinti apó üvegek másabbak voltak mint a mai apó üveganyagok... de ez természetes dolog.

Üdvözlettel
Gábor

Re: APO refraktorok

Elküldve: 2019.12.26. 13:21
Szerző: Attila
Gábor1967 írta:
2019.12.26. 12:20
... Annak idején is voltak apók, ...
Ahogy alább is írtam, ad-abszurdum egy "sima", de jól megtervezett és polírozott Fraunhofer akromát is teljesítheti az APO-kritériumokat, de a mindennapi gyakorlatban használhatatlan nyílásviszonnyal (pl. F/20)...

Szerintem egyébként a minőség/ár viszonyszám a legfontosabb (mármint, hogy a helyén legyen...), függetlenül attól, hogy minek minősítik - ámbár a félrevezető besorolás azért semmiképp sem etikus. Ezért pl. a "Semi-APO" valóban, szerintem is egy elfogadható kategória lehetne a kéttagú ED lencsékre.

Vagy - elvileg - lehetne a határvonal az is, hogy a kromatikus aberrációs függvénynek van-e vagy nincs inflexiós pontja (azaz két vagy három hullámhosszon kiegyenlített a fókusza) - ámbár egy longitudinális színi hibára jól korrigált, három színben kiegyenlített fókuszú lencsének is lehet akár pl. botrányosan rossz szféro-kromatizmusa vagy kómája...


MDA

Re: APO refraktorok

Elküldve: 2019.12.26. 16:09
Szerző: Mozdonyos
szoja írta:
2019.12.26. 10:02
Szerintem pont emiatt a "szürke zóna" miatt szerencsés a semi-APO kifejezés alkalmazása az ED lencsés doubletekre. Kár, hogy mostanában alig láttam leírva, mintha kezdene kikopni a használata. Pedig pont az ilyen helyzetekben egyértelműsítené, ki mire gondol.

A topikot akár ketté is lehetne szedni, valóban, de én már csak azért is hagynám, mert ha 9 év alatt nem lett megbontva, akkor most már inkább zavaró lenne, mint hasznos. Továbbra is mephi nyitóhozzászólására hivatkozok, már ott is nevesítve lettek az ED lencsések. Persze a topikgazda nem én vagyok, így ez csak egy felhasználói vélemény.
Remélem a "semi-APO",vagy simán "ED" kifejezés marad meg,és nem a ronda ED-Akromát.

Re: APO refraktorok

Elküldve: 2019.12.26. 18:40
Szerző: gyuri17
Remélem a "semi-APO",vagy simán "ED" kifejezés marad meg,és nem a ronda ED-Akromát.
[/quote]

Ronda Ed-Akromát? Nem egy tetszetős névtől lesz valami jó, Mozdonyos! Tisztességes pontos optika legyen, és az optikai rendszer neve csak utaljon amire az hivatott. Mondhatnánk Apokromatikus tükrös: akkor az valami jobbat jelent?-mert szerintem "ED APO,vagy fél-APO" valami hasonló kreálmány. És ha például egy 100/2000-es tisztességes Akromátot nézzünk, akkor az is már APO a korrekciója alapján? Én is arra hajlok, hogy az APO többes rendszer. Viszont bármilyan üveganyagból is készül a dublett, nem lesz olyan mint egy triplet. Ahogy Attila korábban írta: több lencse, több lehetőség a hibák megoldására.-tehát mindig jobb lesz!

Ui:azt gondolom, hogy az ED dulett, a hagyományos akromatikus pár fejlettebb változata, a nagyobb nyílásviszony megvalósításához. Szóval nem az a gond, hogy mi a rendszerünk neve, hanem hogy tisztességessen legyen elkészítve az optika!