Csillagváros.Hu

Az én 250-es Yolo-m tubusostól nincs 25 kiló.
Központi kitakarásmentes, színihiba mentes optika.

berenteb írta:Az én 250-es Yolo-m tubusostól nincs 25 kiló.
Központi kitakarásmentes, színihiba mentes optika.

Miért nem terjedt el jobban, mint az APO?


MDA

Attila írta:

berenteb írta:Az én 250-es Yolo-m tubusostól nincs 25 kiló.
Központi kitakarásmentes, színihiba mentes optika.

Miért nem terjedt el jobban, mint az APO?


MDA

Egyáltalán gyártanak szériában Yolo-t?

Attila írta:

berenteb írta:Az én 250-es Yolo-m tubusostól nincs 25 kiló.
Központi kitakarásmentes, színihiba mentes optika.

Miért nem terjedt el jobban, mint az APO?


MDA

Mert az nem csak gömb, aztán kész.

(Csak viccnek szántam)

mephi írta:Egyáltalán gyártanak szériában Yolo-t?

Szerintem nem gyártanak, mert jóformán csak egyedileg lehet megcsinálni, nem sok esély van az automatizálásra.

mizar írta:Mert az nem csak gömb, aztán kész.

Ebben azért van valóságtartalom, még ha inkább poén is.
Pont ez az oka, hogy egy végsőkig finomított csiszológép se bír el vele még úgy se, hogy 100 példányból majd öt véletlenül szinte tökéletes lesz. Szerintem az APO-ból, vagy mindegy milyen lencséből is az jobb, amelyikkel többet foglalkoznak egyedileg.

Attila írta:Miért nem terjedt el jobban, mint az APO?

Legalább három ok közül az egyik, a föntebbi lehet.
A másik nagyon komoly probléma ami eszembe jut, hogy a tükrök pozíciója nagyon kritikus tényező, és ha abból indulunk ki, hogy sokaknak óriási probléma egy Newton jusztírozása is, akkor a Yolot legtöbben használni se tudnák hosszútávon. (Különben hiába egyszerű a Newton jusztírozása, a most ismerkedő távcső tulajdonos annyi információt kap hirtelen egyszerre, hogy részint érthető is a problémája.)
Harmadik ok lehet, hogy egy 200-as példány már inkább obszervatóriumba való, egyensúlyozni telepíteni kell. Az elvárt mechanikai stabilitás mellé esztétikailag is megfelelően kivitelezett tubust pedig szintén nem lehet a sorozat, vagy egyedi gyártás olcsó változataival elkészíteni.

Most ezek hatására azon kezdtem el filózni, hogy milyen egyedi Yolo tubust építenék, ha mondjuk rám lenne bízva a dolog. Jók az ilyen gondolatindító témák...

Sidius írta:... Ebben azért van valóságtartalom, még ha inkább poén is.
Pont ez az oka, hogy egy végsőkig finomított csiszológép se bír el vele még úgy se, hogy 100 példányból majd öt véletlenül szinte tökéletes lesz. Szerintem az APO-ból, vagy mindegy milyen lencséből is az jobb, amelyikkel többet foglalkoznak egyedileg. ...

Ez így igaz - már amennyire tudom.

Ugyanakkor azt nagyon nem értem, hogy miért nem lehet CNC vezérlésű csiszoló és polírozógépet készíteni erre a célra. Az igaz, hogy az abrazív folyamatok és technológák alapvetően (mikro-szinten) szochasztikus jellegűek, azaz a szokásos csiszolóporos technológia mellett az egyedi anyag leválások nem irányíthatók, de a felület módosulása egészében és statisztikusan egész jól kalkulálhatónak és kézben tarthatónak kellene lennie. Szerintem. De lehet, hogy tévedek?


MDA

MDA! Ez egy kitűnő ötlet egy vállalkozás beindítására. Kérdezd meg GyP-t, mit szól hozzá!

Vzp

Ezt most találtam:http://www.binomania.it/prototipo-sky-watcher-rmak-300-e-altre-novita-reportage-della-fiera-rencontres-du-ciel-et-de-lespace/

Vizi Péter írta:Ez egy kitűnő ötlet egy vállalkozás beindítására. ...

Nem hiszem, Péter, hogy ez újdonság lenne.

A nagy, profi tükröket is így csiszolják és polírozzák szerintem; legalábbis a készítésükről látott képek alapján erre következtettem. Legfeljebb kicsiben nem használják még ezt a technológiát, pedig ma már ez messze nem számít csúcstechnológiának.

A folyamatot természetesen - pl. az anyagminőség szórása miatt - mindig kontrollálni és szükség esetén módosítani kell, de még ezt is könnyebb CNC vezérléssel, mint a löketet vagy a terhelést szemre módosítani egy hagyományos csiszológépen. Vagy mégsem?


MDA

Attila írta:Ugyanakkor azt nagyon nem értem, hogy miért nem lehet CNC vezérlésű csiszoló és polírozógépet készíteni erre a célra.

Attila írta:De lehet, hogy tévedek?

Szerintem tévedsz, de nem rossz értelemben véve, csak a nagyságrendekkel van probléma.
A CNC "tudatos" pontossága laborkörülmények között esetleg eléri 0,001 mm-t, de az ismétlési pontossága egyelőre meg se közelíti azt. Ezenkívül a kötetlen szemcsés anyagleválasztás végső, polírozási részének pontos működése ma sincs tisztázva teljesen, nehéz lenne mihez tartani, ráadásul a tükörfelület még egy-de inkább két nagyságrenddel nagyobb pontosságot követel. Elég ha minden változatlan viszony között a légköri nyomás változik, máris változik a felület is, mert az összenyomó erő is változik. Nemrég két db. 250/1000-es tükröt készítettem, még a csiszolási fokozatokban is felváltva következtek, a polírozó szurok is ugyanaz volt és felvállalva némi kockázatot, felváltva polírozódtak. Minden OK volt a gömb felületig. A parabolizáláshoz -kézzel végezve- négy szerszám kellett. Egyik tükrön három órát, a másikon közel negyvenet dolgoztam, pedig közben nem lett ügyetlenebb a kezem és 20 percenként, később 5 percenként ellenőriztem.
A CNC a finom csiszolásig biztosan működne, de utána nem elég.
Nemrég dolgoztam ki egy technikát, amivel 10 cm-es felületet 30 perc alatt készre lehet polírozni, de ez is csak közelítő gömböt ad, utána még kézi beavatkozás kell.
A csiszológép ugyanolyan körülmények között kétszer nagyjából 20 százalék szórással készíti ugyanazt a felületet, de csak közvetlenül egymás után munkált felületeken. A műáködést az átlag törvényei határozzák meg, itt tudatos pontosság már nem játszik. Ha a szuroktárcsa pihent közben egy kicsit, akkor már nem biztos, hogy köszönő viszonyban lesznek a felületek és itt még csak körszimmetrikus felületről van szó. A szférikus toroid ugye pedig csak két tengelyre szimmetrikus. Summa-summárum, gömböt készíteni elég könnyű kézzel, vagy ha ismered a gépet, meg tudsz szurkot kotyvasztani. Minden más felület esetén jelenleg a kéz a legjobb szerszámgép.
Ezek tapasztalata után pl. a tökéleteshez közeli sík gépi munkálását egyenesen lehetetlennek tartom, hacsak nem egy fél m2-es polírozott felületből vágnak ki segédtükröket, de ekkor meg a Twyman-Green miatt kétséges a dolog. Baromi érdekes téma ez...