Fotózás az alapoktól.....

[attila dezső]

Köszönöm a segítséged! Még nekem sincs objektiv. (hacsaknem egy kazal régi manuális) DE megszületett a döntés Astronomik teljes áteresztős filtert fogok rendelni. Az majd kombinálom egy idas lps-el.

[f.lorand]

Igen, én már nem csinálnék magamnak olyan gépet, amiben a Baader fixen van benn. Sőt, igazából semmilyen fixet.

Szerk: ezzel nem azt mondom, hogy más ne tegye. Sokat használtam én is. De a halo az zavart mindig is.

[Attila]

Úgy gondolom, hogy amennyiben csak távcsöves fotózásra kerül felhasználásra egy "kibelezett" Canon (és saját lencséket többé már nem teszünk fel rá), akkor nincs értelme a gyári szűrők helyett bármit is betenni fixen, mivel az ebből adódó backfocus rövidülést a távcső kihuzatával automatikusan kiegyenlítjük.

Ráadásul a kép elé fixen betett szűrő újabb porszemek, reflexiók és egyéb leképezési hibák potenciális okozója lehet. A nélkül viszont szabadon tehető bármilyen szűrő a gép elé a kép készítése során.

Van ellenvélemény? Őszintén érdekel!
(Az, hogy csak valami védje az érzékelőt, számomra nem releváns: jómagam és az ún. "kupak" vagyunk együtt az a "valami", ami védi az érzékelőt...)

Habár én eddig csak egy NABG-s mono CCD-vel "nyomultam" (és nyomulok is még egy darabig a méréseket illetően...), azért egy ősrégi 500D-vel kóstolgatni kezdtem a one-shot-color "szépészkedő" technikát is a közelmúltban; ezért foglalkoztam a "kibelezéssel".

Hát, számomra nem egyszerű...
Egyébként a legjobban az zavar a DSLR-ezésben, hogy a lapka hőmérséklete önálló életet él.
Eléggé macerás -10 és +50 fok között fokonként dark-könyvtárakat menedzselni...


MDA

[f.lorand]

Van ellenvélemény? Őszintén érdekel!

MDA

Ellenvélemény nincsen, csak egy leheletnyi korrekció: szerintem a gyári UV/IR blokkszűrő kiszerelésével egyrészt annyira minimálisan változik a backfocus, hogy nem kell vele számolni, másrészt ha jobban változna, akkor viszont a távcső kihuzatával nem lehetne kiegyenlíteni, mert a backfocust a korrektortól / reduktortól kell számolni a CMOSig és ebben a kihuzat mozgatása nem módosít értéket. De ahogy mondtam, nem releváns ez.

Az érzékelő elé rakott porvédő szerintem is inkább ad problémát, ugyanis nagyon ritkán sikerül annyira tisztán kipucolni a dolgot, hogy utána a cserekor ne kerüljön alá pár porszem. Ami onnan akkor már nem távolítható el (gyárilag nyilván nincs ott semmi). Ellenben ha natúr marad, bármikor le lehet fújni róla, ha rákerül. Semmi mágia nincs egy ilyen érzékelőben, nem kell másik üveggel védeni.

A fő gond az utólag beszerelt cuccokkal, hogy belső refelxiót csinálnak ennyire közel az érzékelőhöz. Főleg akkor, ha a többi - asztrofotózásban felesleges dolog - benn marad. Úgymint pl az anti aliasing szűrő, ami kifejezetten még hátrányt is ad az asztrofotográfiában, nélküle részletesebb a kép. Szóval ezek miatt alakul ki sokszor képhiba fényesebb csillagoknál. Ha távol van a szűrő (pl a korrektor elején), akkor nincs ilyen. Ezért én már mindig oda rakom.

Természetesen ez csak egy tapasztalati vélemény, nem akarok én győzködni senkit. De dolgoztam már sokféle Canonnal, mono és one shot color CCD-kkel és CMOS-al, erre jutottam. Egyébként a fotózás nem ördöngősség azért nem lehetetlen ebbe beleszokni. Akkor egy pici reklám - Szarka Levente felkérésére a most megjelenő könyvben én bevállaltam és megírtam a mélyég fotózás feldolgozás részének a bemutatását mind a Nebulosity, mind a PS utómunka tekintetében: https://www.tavcso-mikroszkop.hu/termek/a-digitalis-asztrofotozas-abc-je

Szerintem lehet benne sok hasznos dolog.

[Sidius]

Egyébként a legjobban az zavar a DSLR-ezésben, hogy a lapka hőmérséklete önálló életet él.
Eléggé macerás -10 és +50 fok között fokonként dark-könyvtárakat menedzselni...

Nekem nem DSLR van, csak QHY 5II-L pici kamerám, de ez a könyvtármenedzselés tényleg elég nehézkes, főleg, hogy azonos hőmérséklethez is szörnyű sok beállítás tartozhat. Egyelőre csak próbálkozom, és jobb híján minden alkalommal sötétképeket is készítek. Sokat dióztam már a problémán, de előfordulhat, hogy nem is lehet másképpen megoldani a dolgot. Már az is eszembe jutott, hogy apró Peltier-elem beépítéssel, meg a hőmérséklet folytonos mérésével önműködően stabilizálni lehetne a hőmérsékletet, vagyis a hőelvonást szabályozni. De ehhez a chip hátoldalát kéne preparálni, meg legalább egy apró pl. termisztort is elhelyezni, és még egy elektronikát is csinálni hozzá, -igaz, ez nem egy bonyolult valami lenne.

[Zsoca]

Üdvözlet!Egy nem átalakított Canon EOS 350-vel és f/1.8 50 mm-es alapoptikával állókamerás módszerrel nagyjából meddig lehet lemenni határmagnitúdóban mondjuk 1600 ASA és 30 perc értékekkel?Köszönöm a válaszokat!

[Zsoca]

Sziasztok!Állókamerás fotózásnál hogy lehet beállítani jól az élességet a csillagokra az objektívvel?Canon EOS 350 D gépet és 50 mm f/1.8 alapobjektívet használok.Nemrég lőttem pár képet"B"idővel és a csillagok fényes pacáknak mutatkoztak.Azt már nem is írom,hogy még az 5-10 perces expos képeim is"beégtek",hiába állítottam alacsony ASA értékre.Teljesen világos volt az égi háttér.Az utcai lámpa miatt lehet?Köszönöm segítségetek!

[géza]

Zsolt , maszk. Magamnak pengével vágtam. https://www.google.hu/search?hl=hu&biw= ... TiK4owmzrk http://www.andromedaegyesulet.hu/brasko ... focus.html http://astro.i-net.hu/hu/node/61 Szerk. ................... szep.12 ajajj, nem figyeltem, fotóobjektivvel nem próbáltam. Teleszkópra gondoltam. Fotóobjektivvel miért nem megy?

[TZ]

Én f2,8-as Zeiss objektívet használok, de le kellett blendéznem 5,6-ra, különben a csillagok képe körül komoly halo volt, ezt is nevezhetjük pacának. Így nem is fog olyan hamar beégni.

[mazol]

Objektíves fókuszálás: Sajnos itt nem működnek a maszkos eljárások... Az élességet élőképen és próba fotókkal tudod beállítani. Amire figyelj, hogy ne a tökéletes élességet keresd, hanem szini hibára fókuszálj. Az objektívek - az extrém jóktól és emiatt drágáktól eltekintve- szini hibákkal terheltek, emiatt a tökéletes fókusznál vagy a kék vagy a piros színcsatorna defókuszban lesz emiatt szép piros vagy kék haló lesz a csillagok körül...
Hosszú expó idős csíkhúzós képek: Ezeket a képeket szűk rekesszel érdemes csinálni. Az ISO érték 100-ra állítása nem elég. Ha megnézed a hisztogramot a jobb oldalán is látsz jeleket, ez azt jelenti, hogy beéget... Nekem a 16-os rekesz vált be ISO 100 10-15 perc expónál. Ekkor még nem éget be. A hátteret a feldolgozásnál tudod beállítani, de nem érdemes teljesen feketére venni, inkább egészen sötét szürkére. A háttér világítás miatti egyenetlen hátteret PIXINSIGHT LE programmal tudod korrigálni. Korrekciós képeket mindenképp érdemes csinálni, hiszen az a vignettációt (flat) és az alapzajt (dark) csökkenti.

A beállításokkal érdemes próbálkozni, neked mi válik be, itt egy 10 perces nyers kép