Csillagváros.Hu

Nagyitasrol nemigen lehet beszelni fotozasnal: 432mm a tavcso fokusza, ezt nyujtottam meg 3x 2x Barlowval, azaz az eredo fokusz 2592mm volt (illetve ennel valamivel tobb, mivel emlekeim szerint meg egy kozdarabot is beillesztettem).

A CCD-t illeto nyelvtani vitaba en nem szallnek be abban igazad van, hogy csomo DSLR kameraban CCD erzekelo van (a tobbiekben meg CMOS). Valoszinuleg abbol az idobol ragadt itt ez a szohasznalat, amikor DSLR meg nem annyira voltak elterjedtek, de voltak mar dedikalt csillagaszati CCD kamerak. De ez csak a tippem.

Ket, teljesen eltero eszkozrol van szo amugy. A CCD(web)kamerakat azert celszeru bolygozasra hasznalni, mert egy bolygokephez tobb szaz, par ezer egyedi kepkocka kell. Melyeghez viszont <100, viszont hosszabb zarideju. A DSLR-eknek a zarszerkezete pedig nyilvan X darab felvetelre terveztek, es senki nem akar mondjuk 1000 felvetelt elkattintani egy bolygokep kedveert.

Na, ez volt kabe szerintem a felallas napjainkig de a hatar szerintem tenyleg el fog mosodni. Egyreszt ugye vannak mar videofelvetelre is alkalmas DSLR-ek (ha crop modszerrel, azaz az erzekelo megfelelo kozepso teruleterol tudod kivagni a kepet, akkor jo), tehat akar DSLR-rel, videot rogzitve, kvazi egy expozicioval is tudsz bolygozni. Masfelol a komolyabb CCD(web)kamerak is tudnak mar akar tobb perces expoziciokat is (felbontasban persze lenyegesen lemaradva a DSLR-ektol), tehat elvileg melyegezni is lehet veluk (regebben volt is egy hullama a melyegre, hosszu expoziciora atalakitott webkameraknak, de ott meg kisebb felbontasrol volt szo). Tervezem en is egyebkent, hogy az 1,3Mpixeles CMOS kamerammal probalok melyeget is loni, kivancsisagbol. Valahol lattam pl. keskenysavu szurokkel, varosbol keszult Orion-kod kepet, hihetetlen sok reszlet volt rajta.

--mpt

mpt írta:Tibornak teljesen igaza van az okularprojekciot illetoen, ezt kihagytam, koszi.
Egy probat meger: az en QHY5 kameramban is CMOS szenzor van ugyanekkora felbontassal (igaz, az fekete-feher), es meg vagyok elegedve az eredmenyekkel.

Szia!

Ma feltelepítettem a gépre, hogy megnézzem mit tud pontosan és észre vettem, hogy koszos az érzékelője....hogyan takarítsam le? van valami ötleted? ötletetek?

üdv.:Csaba

mpt írta:Na, ez volt kabe szerintem a felallas napjainkig de a hatar szerintem tenyleg el fog mosodni. Egyreszt ugye vannak mar videofelvetelre is alkalmas DSLR-ek (ha crop modszerrel, azaz az erzekelo megfelelo kozepso teruleterol tudod kivagni a kepet, akkor jo), tehat akar DSLR-rel, videot rogzitve, kvazi egy expozicioval is tudsz bolygozni.

A Canon EOS 500D-től kezdve full HD videót képes rögzíteni 60 fps-el. Ez gondolom több, mint elég bolygászni.

KVI írta:A Canon EOS 500D-től kezdve full HD videót képes rögzíteni 60 fps-el. Ez gondolom több, mint elég bolygászni.

Cropolással v. pixel összevonással? Tömöritve v. anélkül?

Már bocs, de az össze DSLR gépben szinte CMOS érzékelő van!
A CCD a kompakt gépek chipje alapvetően, illetve a régebben gyártott webkameráké. A CCD, és a CMOS között a gyártái technológia, és kiolvasás módja is különbözik, semmiképpen sem szabad őket egy lapon említeni. A CCD-nek tudtommal jobb a jel/zaj viszonya, ezért kedveltebb olyan alkalmazási területeken, ahol viszonylag nagy zajbaj kell dolgozni (vizuális zaj értelemszerűen). CMOS pl. úgy tudom csak színes. Az érzékelő előtt van háromszínű szűrő, míg a CCD képes csak fényt érzékelni szín nélkül.

A CMOS sokkal olcsóbb, ezért mostanában a webkamerákban elterjedtebb. Kb. ugyanaz, mint a lencsék, meg a tükrök közötti különbség. Nagyobb méretben lényegesen olcsóbb a CMOS, mint a CCD.

Megfelelő szoftveres, és hardveres alapok esetén mind a CMOS, mind a CCD képes hosszú exp. képek készítésére. Bolygókat azért "fotóznak" webkamerával (és elsősorban CCD-vel), mert a bolygókhoz minél rövidebb expozíció szükséges, viszont abból nagyon sok, esetenként több tízezer expo. Nos egy DSLR zárszerkezete kb. 50-60 ezer expóra van hitelesítve, mivel ez mechanikai szerkezet (a tükör felcsapásáért felelős szerkezet), és egyszercsak megadja magát, és cserélni kell. Ha jó eged van, egy este alatt haza tudsz vágni egy ilyen zárszerkezetet, arról nem beszélve, hogy a DSLR nem képes a zárszerkezete miatt 0,05sec-es expozícióra másodpercenként pl. 60-szor. Ezért használnak CCD-ket, mivel egy bolygónál sok képből stackelik össze azt, amit a végén látsz. MPT-nek sem egy képkockából jött ez így össze, sőt, amikor belenéz a távcsőbe lehet, hogy nincs ilyen jó fókusza, mert a légköri viszonyok nem annyira jók. De utómunkával lehet sokat javítani az amúgy picit homályos, és hullámzó képen.

No erre való egy csillagászati CCD, avagy egy webcam, amiben lehet CMOS, vagy CCD is akár.

Azonfelül (hogy tovább szaporítsam a szót) egy DSLR-nél (ami már tudjuk, hogy CMOS) tudsz állítani ISO-t (vagy ASA-t), exp. időt, rekesznyílást (ha objektívvel fotózol, direkt fókuszban a távcső az obi), míg CCD-nél ún. gaint tudsz állítani, és exp. időt.

Tehát teljesen más a két eljárás. Másképpen olvassa ki az elektronika az érzékelők regisztereit.

Hm, hat nekem Nikon D60-om van (DSLR), CCD erzekelovel. Meg egy monokrom QHY5 kameram, CMOS erzekelovel.
A DSLR-ben pedig az ISO allitas kvazi ugyanugy az erositest jelenti, mint a webkameranal a gain.

--mpt

Érdekes!
http://pixinfo.com/hirek/2010-08-31_272919

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy kell IR szűrő a webkamerához, csillagászati fotózáshoz vagy nem?

Azert kell infraszuro, mert az uveganyagok toresmutatoja fugg a feny hullamhosszatol. Mivel az infravoros joval hosszabb, mint a lathato, ezert a lathato fenyben jol mukodo lencserendszerekben mas uton halad az infravoros (lathatotol eltero) hullamhosszu feny, igy nem eles kepet alkot, hanem egy diffuz halot.
Ezert akkor celszeru hasznalni, ha lencses muszerrol van szo, illetve hasznalsz egyeb lencset (reduktor, barlow, stb) a fenyutban.

--mpt