Csillagváros.Hu

Azt szeretném kérdezni, hogy a vörös szűrő nevéhez illően a vöröset szűri, vagy pont csak azt engedi át?
És mennyiben különbözik ez attól, ha mondjuk színre bontom a felvett képet és külön külön dolgozom fel?

csoknyai attila írta:Azt szeretném kérdezni, hogy a vörös szűrő nevéhez illően a vöröset szűri, vagy pont csak azt engedi át?
És mennyiben különbözik ez attól, ha mondjuk színre bontom a felvett képet és külön külön dolgozom fel?

A voroset engedi at, a tobbit nem, l. pl. az ateresztesi gorbeket itt: http://www.baader-planetarium.de/sektion/s40/s40.htm

A kerdes masodik reszet nem egeszen ertem, milyen felvetelekrol van szo?
(En holdfelvetelekhez nagyon szeretem a voros szurot - fekete-feher kameraval - mert a hosszabb hullamhosszak kevesbe erzekenyek a legkori nyugtalansagra.)

--mpt

Köszönöm a választ Peti.

A második kérdéshez:
Nekem egy 550D-m van ami csak színes videót rögzít, mivel ha szét kapom r, g és b csatornákra látom, hogy mind más és más, a Jupiternél a Zöld és a kék ami használható a piros kuka, a Holdnál a piros és a zöld a jó és a kék csak egy zajos pamacs.
A kérdésem arra irányult, hogy jobban járok-e szerinted, ha eleve megszűröm optikailag, így nem kerülnek a felvételbe zavaró hullám hosszak, vagy nem lesz nagy különbség legfeljebb a kék és zöld csatorna üres marad?
(na ez se lett túl érthető )

csoknyai attila írta:Nekem egy 550D-m van ami csak színes videót rögzít, mivel ha szét kapom r, g és b csatornákra látom, hogy mind más és más, a Jupiternél a Zöld és a kék ami használható a piros kuka, a Holdnál a piros és a zöld a jó és a kék csak egy zajos pamacs.
A kérdésem arra irányult, hogy jobban járok-e szerinted, ha eleve megszűröm optikailag, így nem kerülnek a felvételbe zavaró hullám hosszak, vagy nem lesz nagy különbség legfeljebb a kék és zöld csatorna üres marad?
(na ez se lett túl érthető )

Felesleges - szerintem - szűrőzni e célból. A CMOS előtt ott van a bayer-maszk emiatt nem lesz jobb a felbontásod, legfeljebb a gyenge minőségű csatorna helyett semmi nem lesz ott színszűrő használatakor.

Csoki! Azt hiszem értem, hogy mire gondolsz! A CCD cella úgy épül fel, hogy a 4-es csoportokba szedett fényérzékelő kis cellák elött van egy olyan szórólencse, ami a 2x2-es felületre elosztja a fényt. Minden érzékelő elött van egy-egy a saját színét átengedő szűrő, amely lehet vörös, zöld és kék. A zöld színű érzékelőből kettő van. Miért, mert a természetben a három alapszín keveréke adja a fehér színt. Itt is ezek aránya a zöld szín esetében 59%, a vörös 30% és a kék a maradék 11%-al szerepel a fehér színben.

Az érzékelő pixelek elötti színszűrőből a zöld tekinthető sávszűrőnek, és ez a domináns. Általában NEM esik egybe a külső kapható színszűrők áteresztő tartományával pontosan, hanem attól kicsit eltér. A vörös szűrő a cella előtt csak felülvágó, azaz a magasabb rezgésszámú fényt választja el az alacsonyabbtól, ezért a cella maga infravörös fényre is érzékeny marad, tehát egyáltalán nem azonos egy vörös sávszűrővel, amely csak a vörös tartományban ereszt át. A kék színű szűrő a kis érzékelő előtt viszont felüláteresztő, azaz a kéktől egészen az ultraibolyáig mindent átereszt. Ez sem sávszűrő, tehát eltér egy valódi kék színű sáváteresztő szűrőtől.

A zöld szín adja a természeti fehér fény többségét, majdnem 60%-át, tehát annak a színnek kell duplán biztosítani az átalakítóban a felületet, ha azonos jel/zaj viszonyt kell minden színre leképezni. Ezért dupla a zöld érzékelők száma.

Ha felvételt készítesz, akkor vedd figyelembe, hogy a zöld szín adja a legnagyobb fényerőt, és ahol ez hiányzik, ott általában sokkal többet kell exponálni. Ez akkor igaz, ha nincs eltávolítva a minden CCD elé beépített szűrőlap. Ennek a szűrőlapnak a feladata az, hogy megadja a vörös és a kék alul, illetve felül áteresző tartományok alsó és felső határolását, és ezzel válik sávszűrővé a CCD cella vörös és kék szűrője.

Ha ezt a gyári szűrőt lecserélik olyanra, amely a vörös szín alacsonyabb frekvenciáit is átengedi, akkor szokták azt mondani, hogy a gép átalakított. Azért teszik, mert a gyári szűrő elöbb kezdi vágni a vörös sugarakat, azaz nem fér bele a ködök hidrogén vonala, ami vörösben ad fényt. A kék felső határát meg általában a lencserendszer erős színhibájának, asztigmatizmusának javítása okán használják.

A csillagászati akromátokat a vörös és zöld színre szeretik egyeztetni, mert ez a két szín adja a 89%-ot!

A kék színre egyeztetett lencserendszert elsősorban a filmes fotózásnál használják, mert a filmek a kék színre igen érzékenyek - nagyobb az energiatartalma, mert magasabb a rezgés frekvenciája. Ma már alig találni olyan lencsét, amely kékre és zöldre van egyeztetve, és a vörös színben tér el jobban a fókusza. Van ilyen, főleg a régebbi Zeiss gyártmányú filmes gépek teleobjektívei ilyenek.

Az a lényeg, hogy van egy színszűrő beépítve a géped CCD cellái elé. Ezért a felvételben a szétválasztott kép valóban a vörös, a züld és a kék összetevőkre bontható! Nincs szükséged arra, hogy fotózáshoz színszűrőt használj, hacsak nem akarsz igen keskeny sávot fotózni, de az már speciális eset. Ebben az esetben kell a speciális keskenysávú szűrő, de normál esetben felesleges. Szabadszemes megfigyeléshez jó, és kell is, színszűrő. Van még egy igen fontos használati ok is, ugyanis ha nagyvárosban fotózol, ahol rendkívül magas a fényszennyezés, és el akarod nyomni a lámpák keskenysávú narancsos-sárgás spektrumvonalait, akkor is kell egy szűrő előtét! Sajnos az UHC szűrők a zöldet is erősen csillapítják, azaz a kép zajosodik tőle, de legalább nem megy telítésbe hamar a CCD cella a magas háttérfénytől! Ez a valódi oka a használatának!

Szabadszemes megfigyelésnél sötétíti az eget, mert a por és a pára a sárgás vöröses fényben látható és erősen zavaró, mert a dísz és közvilágítás láthatóvá teszi! Ezért a városban UHC szűrővel kell nézelődni is, meg fotózni is. Ez a szűrő viszont elvesz sok fényt a csillagokból és a ködökből is, tehát sokkal nagyobb, általában kétszeres átmérőjű lencse, vagy tükör kell a megfigyeléshez, fényképezéshez!

Remélem, hogy a szűrő probléma tisztázódott, és el tudod dönteni, hogy mikor kell, mikor nem, és milyen.

Ismét egy kérdés, de már kitaláltam valamit amivel meghálálhatom a közösségnek a sok segítséget.
remélem egyszer el is készül, de még egy két évig várni kell.

Szóval szeretném megkérdezni, hogy valaki használ-e ilyet közületek DSLR géppel?
Ill. milyen tapasztalatok vannak vele?
http://tavcso.hu/index.php?o=termek&id=130

Sziasztok!

Kis segítségre lenne szükségem, azaz hogy hogy is vágjak neki a dolognak, egyáltalán van-e értelme.
Az elképzelés a következő. Van egy 100/777-es Dobsonos Newtonom, van egy Fuji Finepix S6500fd fix objektíves (nem levehető) bridge gépem. Tervem hogy Holdat, Napot fotózzak (lévén Dobson, követést nem tudom megoldani, így másra nagy lehetőségem nincs). Megoldható-e ezzel a párossal a tervem, vagy felejtős? Ha igen, akkor a közgyűrűn kívül mire van szükségem? Nomeg tanácsokra lenne még szükségem, hogy hogyan fogjak hozzá, mire ügyeljek, stb. Ha van valahol részletesebb leírás (kompakt, Bridge gépek az asztrofotózáskor) azt is megköszönném.

Köszi
Üdv
Laci

Egy kerdes: fokuszalaskor/zoomolaskor az objektiv eleje ki-be mozog? Vagy a zoom/elessegallitas belul van megoldva, es az objektiv frontlencseje nem mozdul?

Ez csak azert erdekes, mert ha mozog az objektiv, akkor nem tudom, mennyire celszeru az objektiv elejenel megfogva "ralogatni" a gepet a tavcsore, nem biztos, hogy szeretne az objektivet mozgato mechanika. (Ekkor egy hazi barkacs, okularba "kapaszkodo" adapter lehet a megoldas, mert valoszinuleg ebbe (http://www.makszutov.hu/termek/orion_steadypix) nem ferne bele a gep).

Ami gondot okozhat, hogy ezeknek a gepeknek fizikailag igen nagy a frontlencseje az objektiven, felo, hogy csunyan vignettalni fog az okularba fotozaskor (a kep szelei elsotetednek).

Probald ki elobb kezbol, hogy okularon at mennyire lat a gep. Esetleg celszeru lesz/lehet egy 2" okulart venni hozza (a vignettalas miatt).

--mpt

Zoomoláskor mindenképp kitolódik, de fókuszáláskor szerintem nem (nem tudom ellenőrizni, mert a gép otthon van).
A lencséje valóban nagy (58mm-es szűrő megy rá), így ezen a vignettálási problémán már én is elgondolkoztam. Megnézem ezt a 2"-os okulárt amit említettél. Ezek egyébként sima okulárok vagy milyen nagyításban célszerű gondolkodni?

Na most értem a végére ennek a topiknak. Nem semmi mennyiségű infók vannak.
Olvastam itt a webkamerás megoldásról (Scopium). Nos eszembe jutott hogy valamelyik fiókom mélyén ott pihen egy Philips TouCam Pro webkamera. Ezt mint alapot is említettétek. Lehet ezzel kellene inkább próbálkozzam? Több esélyem van ezzel, és lehet jobb képeket is készítek vele?
No lesz mit tesztelgetnem azt hiszem, de elsősorban a tükröket hozatom rendbe (felületi ponotsság ellenőrzése, aluztatás, stb.) és utána kitelepülök pár éjszakára a kertbe.