Fotózás az alapoktól.....

[mpt]

Akkor annyi fele darkot csinalsz, ahany fele igazi keped van. X masodperc expozicioval keszult kepekbol az X masodperces darkokbol keszult atlagot vonod le, az Y masodperces kepekbol meg az Y masodperces darkok atlagat.

--mpt

[Figlár]

Ok. Megcsinálom az IRIS-ben. Erre gondoltam én is De. Utána lesz két sorozat PIC., amik azonos sorszámuak lesznek. Ha jól sejtem, akkor az egyik sorozatot át kel sorszámoznom? Vagy van erre más megoldás is?

[Attila]

Akkor annyi fele darkot csinalsz, ahany fele igazi keped van. X masodperc expozicioval keszult kepekbol az X masodperces darkokbol keszult atlagot vonod le, az Y masodperces kepekbol meg az Y masodperces darkok atlagat.

--mpt

Ez így igaz, de van egy másik lehetőség is: az, hogy thermal képeket használsz, nem dark-ot.
A thermal kép ugyanis expo szerint skálázható, de a hőmérsékletnek és az erősítésnek (ISO) itt is egyeznie kell (!).

A különbség csak annyi, hogy a dark-ból le kell vonni a bias-t, és már kész is a thermal kép. Mivel a bias az adott hőmérséklet és erősítés mellett konstans, de a sötétáram okozta zajosodás jó közelítéssel lineárisan változik az expozíciós idővel, így különválasztva a két dark-komponenst skálázhatóvá válik a zaj. Azaz pl. dupla hosszú light-kép esetén az alapképhez készített termál kép kétszeresét (azaz az alap thermal kép minden pixelértékének dupláját) kell levonni a light-ból (és persze a konstans bias-t is). A Maxim DL pl. automatikusan elvégzi ezt, de lehet, hogy más imaging szoftver is képes erre. Nagyon rugalmas módszer (én így használom). Készítek 1s, 10s, 60s, 180s, 300s és 600s-os dark sorozatokat egy db 5-ös átlag bias-szal, a köztes expozíciókat perig interpolálja a szoftver. Igaz, ehhez hőmérséklet stabilizált kamera kell... Úgyhogy hiába kényelmes, bolti DSLR-hez nem igazán alkalmazható.

MDA

[Figlár]

Akkor kipróbálom a MaximDl-t. Csak sikerül.

[szalasz87]

Sziasztok!

Már sokat olvastam a témáról, megértettem hogy a normális asztrofotozáshoz eq5 mechanika stb stb kell. Nem is akarnék olyan mélységekbe evezni. Az lenne a kérdésem, hogy csak "hülyéskedni", a vizuálisan látottakat vagy annál kicsit többet megörökíteni mennyire lehet?

Egyébként is vennék egy ügyesebb tükörreflexeset (Canon 1000D), csak érdekel hogy mennyire számíthatok tőle óragép stb nélkül? Távcső nélkül, alap vagy nagylátószögű objektívvel nyilván lehet már pár szép kis nagyítású képet készíteni tejútról, nagyobb objektumokról - már annak is örülnék. Adaptert távcsőhöz érdemes lenne venni egyáltalán? Elég borsos már annak is az ára, a Holdat gondolom letudnám kapni (90/900-em van), bolygókból mi látszana a képen? Annyi mint szabad-szemmel vagy annyi sem? A különböző képjavító szoftvereket csak vezetett képekre lehet ráereszteni, gondolom ha olyan felvételt csinálok (több kép vagy videó) amiben mászik a látómezőben az objektum akkor azzal nem tud mit kezdeni?

Köszönöm a válaszokat, igyekszem alázatosan megfogadni őket!

[Attila]

... Az lenne a kérdésem, hogy csak "hülyéskedni", a vizuálisan látottakat vagy annál kicsit többet megörökíteni mennyire lehet? ...

Gyengébb felszereléssel "hülyéskedni" csak piggy-back szereléssel lehet; azaz a kamerát nem a főműszer primer fókuszába teszed, hanem a cső mellé fogatod (kellően merev adapterrel), és a saját optikájával használod. Hogy mekkora lehet így a még jól használható fókusz, az az ekvatoriális mechanikád minőségétől és a pólusra állás pontosságától függ, de általában kb. 200mm-ig (és két-három perces expo alatt) használható így a cucc.

A fentiek alól kivételt jelentenek - ahogy Te is céloztál rá - a nagy felületi fényességű objektumok, ahol a primer fókusz is használható, de akkor meg nem DSLR-t célszerű odatenni, hanem webkamerát, és az így készített videót kell pl. Registax-szal feldolgozni.

Egyébként egy fotó jóval halványabb objektumokat is megmutat, mint a szem (mivel hosszabb az integrációs ideje, mint a szemünk real-time érzékenysége), viszont egy fotó felbontása - szinte - mindig gyengébb, mint a szemünké (mivel a hosszabb integrációs idő alatt a légköri zavarás (seeing) elmossa a részleteket).
Ez utóbbi problémán tud segíteni a rövid expozíciós video-képek összegzése, amit fentebb írtam.

MDA

[mpt]

Ahogy Attila is irta, van azert lehetoseg probalkozni.
Meglevo tavcsore felrakva (piggyback), alapobjektivvel vagy rovid televel. Ha ekvatorialis az allvanyod, akar lehetsz te is az oragep, ha finoman, folyamatosan, elore meghatarozott utemben (pl. a flexibilis ruddal, letamasztott kezzel) tekered a rektatengelyt (Eq2 mechanikan 50 mm koruli fokusszal 3-4 percre tudtam igy kitolni az elfogadhato kepek hatarat).
Bolygok fotozasa soran sok szaz-tobb ezer kockabol allo videot veszunk fel, es azt dolgozzuk fel. A bolygo ide-oda imbolygasa, a pontatlan kovetes nem gond, a szoftver illeszti a kepeket (persze celszeru finoman probalni vezetni, nem remegtetni a csovet). A kiszemelt DSLR-rel is megoldhato a video (legfeljebb kesobb konvertalni kell), viszont jelentosen kellene nyujtani a fokuszt. A legnagyobb bolygo, a Jupiter is kb 45-50x kisebb a holdkorongnal, ez alapjan ki tudod majd szamolni, mekkora korongmeretre szamithatsz. A fokusz nyujtasaval viszont rohamosan csokken a feny, fel kell nyomni az erzekenyseget, akkor viszont elojon a zaj (ami sok szaz/ezer keppel viszont kiatlagolodik).

--mpt

[szalasz87]

Egy barlow után akkor érdemes lenne már oda tenni a masinát? Köszi

[Attila]

Egy barlow után akkor érdemes lenne már oda tenni a masinát?

A Hold vagy Nap esetében nem feltétlenül szükséges, de a bolygókhoz gyakorlatilag kötelező. Ott 2-3m-es fókusz alatt nem kaphatsz értékelhető képméretet.


MDA

[szalasz87]

900-asnál mekkora nagyítást ad ki a fényképezőgépen? Hogy lehet itt kiszámolni egyáltalán? Köszi