Csillagváros.Hu

géza írta:Ürszemét ?

A MASAT is abban a topicban van tárgyalva? Ez is kb akkora méretű, kibontatlan fényvisszaverő "vitorlák" nélkül.

A dolgok jelenlegi állása szerint a Máják(világítótorony) névre keresztelt mikro-műhold július 14-én indul egy Sojuz 2.1a hordozó rakétával.

Egy érdekes észlelést szeretnék megosztani itt, amit ráadásul többedmagammal láttunk kb. egy hónapja, az érdi Csillagászati Klub első távcsöves bemutatásán (amiről topicot is nyitottam itt), az érdi fennsíkon.

Hasonló megfigyelést már más tollából is olvastam (lehet, hogy talán éppen a Csillagvárosban?), de az az égi egyenlítő környékén volt, amire logikusnak tűnő magyarázatot lehetett találni (lásd alább).

Most azonban az északi pólus mellett, a Polaris és az UMa közötti égterületen láttunk egy igen jelentős (kb. -1 ... -3 magnitúdó körüli) felfénylésű objektumot, ami a háttércsillagokhoz képest nem mozgott, és amíg láttuk, állandó fényességűnek tűnt.
Sajnos folyamatos felhőátvonulások voltak az égen, így csak kb. fél, vagy max. 1 percig láthattuk. Azonban se az előző, se az azt követő felhőlyukban nem volt látható, és a pontos helyzetét sem tudom pontosabban meghatározni a fentieknél. De hogy láthatóan nem mozgott, abban biztos vagyok.

Számos Iridium-villanást és más műhold felfénylést megfigyeltem már, sőt, egy előrejelző program segítségével egy ideig vadásztam is rájuk; így bizton állíthatom, hogy nem az volt.

Repülőket is százszámra láttam már leszállófényekkel repülni "velem szemben", ami a látvány szempontjából akár valóban lehetne megoldás is a jelenségre, de Ferihegytől ennyire messze és ilyen magasan ezt 99.9%-ban kizárom. (Ráadásul ez azokhoz képest is túl fényes volt.)

Pontmeteor (bár itt inkább "pont-bolida") is esélytelen magyarázat a viszonylag hosszú megfigyelhetőségi időtartomány miatt.

Ezen az égterületen pedig nem lehet geostacionárius műhold sem, ami egy egyenlítő-közeli álló villanás esetén (mint az imént említett esetben) logikus magyarázat lehetne (bár annak mértéke sem lehetne szerintem ekkora...).

Jóval napnyugta után, már jócskán éjszakai égen (éjfél körül, vagy nem sokkal előtte) láttuk, tehát a magasan szálló meteorológiai léggömb lehetősége is kiesik. Alacsonyabban lebegő eszköz sem lehetett, hiszen a felhők eltakarták.

Tehát a magam részéről passzolom a konkrét megoldást, minthogy nem ismerek ilyen gyors lefolyású asztrofizikai jelenséget sem. Fogalmam sincs, hogy mi lehetett, de - mint említettem - többen is láttuk; azaz se nem hallucináltam, se nem világolok...


MDA

Ilyen jelenséget láttam én is, valamikor még azt hiszem be is írtam ide, és nem is egy alakalom volt.

Ahogy az ember öregszik, kezdi észrevenni a világ másképpen is müködhet, mint ahogyan be van rögződve a tudatba. Aztán a dresszirozás hatására(?) arra gondol, csak az agya lágyul. Magának sem hisz. Ügyes.

Sziasztok!
Korábban én is egy ilyenen "pörögtem" itt a Csillagvároson, azóta sem találtam rá magyarázatot és azóta sem hagy nyugodni. De jó lenne tudni, mi a fenét láttunk már többen is.

Szerintem vegyük számba a lehetőségeket, hátha jön valami jó ötlet a megoldásra.

Kínai lámpion, drón, geostacionárius pályán levő műhold, szentjánosbogár stb.

Sokat jár az eszemben ez a jelenség, de kell hogy legyen magyarázata. Nem tudom, hogy akik sokkal több ideje 4-5-6 évtizede vannak a távcső mögött, tapasztaltak-e már ilyet és vajon hányszor?
A pontmeteorról az jutott eszembe, hogy nem lehetséges -e a látóirányban érkező űrszemét magyarázat? Ez jóval "lassabb" mint a meteorok többsége, a tömege meg sokkal nagyobb lehet, így tovább látható és még a fényesség is magyarázható. Aztán rögtön le is beszéltem magam, mert mondjuk 8 km/s sebességgel is rémesen sok az egy perc, az meg lehetetlen, hogy végig teljesen érzékelhetetlen legyen az elmozdulása, hiszen semmiképpen nem egyenes mentén érkezik.
A geostacionárius pálya ugye kiesik, mert északi irányban az a látóhatár alatt van. A geoszinkron -vagy távolabbi- pálya szerintem a legesélyesebb, ha onnan csillant be valami, az mindössze egynegyed fok elmozdulást mutat egy perc alatt, vagy annyit se, mert közben mi is mozgunk. Csak itt meg a fényesség a kérdéses. Minden esetre érdekes.

Sidius írta:Sokat jár az eszemben ez a jelenség, de kell hogy legyen magyarázata. ...

Én is éppen tegnap este agyaltam ugyanezen a csillagdában...

Próbáltam emlékezetből pontosabban behatárolni az idézett jelenség pozícióját, és kb. a Kapa Dra környékén lehetett. Ezért "körbefotóztam" azt a területet, és bár több olyan kettőst is találtam a környéken, amit szingli csillagként jelölnek a katalógusok, de egyik sem volt "gyanúsan" fényes. A DSS képeken is több olyan csillag van, ami magányosnak néz ki, de ha lehúzom fotómon a stretch csúszkát, akkor kibukkan egy kísérő a főcsillag fényözönéből, amit egy katalógusban sem találok. (A DSS-t - gondolom - nagyobb távcsővel és HMG-vel készítették, így a fényesebb csillagok nagy lufijában sok kísérő eltűnik.)

A magam részéről - minden "tudományos alap" nélkül - valamilyen, eddig ismeretlen, nagyon rövid időhorizontú csillag felfénylést tartok a legvalószínűbbnek, főleg annak fényében, hogy több ilyen, az enyémhez nagyon hasonló beszámolót is olvastam már különböző irányokban. Fogalmam sincs, hogy egy óriási csillag hogy tud ilyen rövid időbeli lefolyású, perc-nagyságrendű felfénylés produkálni, de eddig számomra ez a "legkevésbé kizárható". A fényessége miatt nem hiszem hogy extragalaktikus forrásból jönne, galaktikus nóva, szupernóva pedig szintén kizárt a jelenség rövidsége miatt.

Talán össze kellene szedni ezeket az észleléseket egy közös "rövid lefutású tranziens adatbázisba", hogy analizálni lehessen a hasonlóságokat és különbségeket. Esetleg ez közelebb vihetne a magoldáshoz.

De maga a jelenség biztosan létezik, mert TÖBBEN IS LÁTTUK!!!

MDA

Biztos jó lenne összeszedni, biztos van is a jelenségre reális magyarázat.
Minden esetre mikor én a Hold tranziens jelenségeinek vizsgálatára "mozgalmat" akartam indítani, nem aratott nagy sikert az elképzelésem, pedig én is láttam már a felszín felett furcsa dolgot -szerintem egy óriási porfelhőt. Nem vagyok biztos benne, hogy mindegyik jelenség közvetlenül összefüggésbe hozható meteortalálattal, de ma csak ezt ismerik el tranziens jelenségnek. Ha mégis mindig összefüggésbe hozható, akkor sem mindig csak egy felvillanásra korlátozódik a jelenség szerintem. Persze ott ma már szinte állandó szondás jelenlét van, így okkal hihetjük azt is, hogy már rég találkoztak volna vele, bármi zajlik is. De szerintem lehetnek olyan jelenségek is, amiket közvetlen közelről kimérni könnyebb lenne mint észrevenni, mert távolabbról esetleg feltűnőbbek. Persze ez csak spekuláció, és nem több.
Mindegy, ez nem ehhez a témához tartozik, csak amit írtál, arról eszembe jutott.