Az univerzum glóriája

[mpt]

Szerintem a sok felkiáltójel nem teszi elfogadhatóbbá ezt az ideát.

Ön keveri a klasszikus fizika és az általános relativitás elmélet fogalmait, ez a keveredés egyértelműen hibás következtetésekre vezet. Én sehol sem írok az Univerzum Glóriájában gravitációs vonzásról. Ezt a két szót így, egymás mellett, sehol sem fogja megtalálni az elméletben! Téridő torzításról beszélünk.

Épp DGy...

Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy az univerzum glóriája nem egy egybefüggő gömbszimmetrikus elrendezésű anyagi héj, hanem rengeteg külön álló fotonból áll, tehát az Ön gömbszimmetrikus elrendezésű anyagi héjára vonatkozó hasonlata nem állja meg a helyét!

Mi a különbség? Semmi.

--mpt

[Bíró Zoltán]

http://cosmologist.eu/blog/read/7/2011-02-02-AZ-UNIVERZUM-GLORIAJA.php
Bíró Zoltán

[maro]

Ezt a feltételezést én axiómaként írom le. Ön összegzésében kerek perec megtiltja, hogy ilyen axiómát tegyek! Az axiómák pont erről szolnak! A tudományos elméletek így épülnek fel. Einstein is így készítette el az általános relativitás elméletét. Axiómákat állítunk fel és ebből következtetések vonunk le!

Ez legfeljebb 400 éve volt így. Akkor voltak axiómák, pl. A Biblia leírja, hogy "Józsué megállította a Napot". Ebből pedig nyilván következik, hogy a Nap mozog és nem a Föld.

Aztán jött Galilei és egy paradigma váltás. Ma már egy tudományos elmélet nem axiómákra épül, hanem kísérletekre és matematikára. Meg kell jósolnia olyan mérhető jelenségeket, amelyek alapján az elmélet igazolható vagy elvethető, vagy pontosítható. Több konkurens elmélet esetén kell, hogy olyan kísérlet legyen amivel eldönthető, hogy melyik a helyes.

DGY-nek teljesen igaza van az 1. pontban leírtakban. A többiben meg pláne, mert azt hiszem nyugodtan kijelenthetem: itt a Csillagvárosban ezt a témát ő ismeri legjobban. A gömbhéj pedig, álljon az fotonokból, vagy atomokból, a belső rész felé tényleg 0 gravitációs hatást fejt ki. Ez minden könyvben, levezetéssel együtt benne van. Kár rajta vitatkozni.

[Bíró Zoltán]

http://cosmologist.eu/blog/read/7/2011-02-02-AZ-UNIVERZUM-GLORIAJA.php
Bíró Zoltán

[mpt]

Tud-e mért adatot, mutatni rá, avagy feltételezésekbe bocsátkozik, avagy kitér a válasz elöl és azt válaszolja (korrekten) hogy nem tudja. De tudnia kell azt, hogy még Einstein is idealista akkor amikor a kozmológiai elvben hisz, ugyanis még Ő sem tud 13,7 milliárd fényévnél messzebb látni. Tudomásul kell venni, hogy a mai modern fizikának ez a nagy talánya, mi van 13,7 milliárd fényévnél távolabb?

A valasz nyilvan nem.
Ugyanugy nem, mint arra sem, hogy mi van a kvarkok szintje "alatt", hogy nez ki a terido 10 a minusz nagyonsokadikon centimeteres skalakon (ha egyaltalan van ertelme ennek a kifejezesnek abban a tartomanyban).
Ettol fuggetlenul a mar felhozott ervek mind valosak, mint pl:

A gömbhéj pedig, álljon az fotonokból, vagy atomokból, a belső rész felé tényleg 0 gravitációs hatást fejt ki. Ez minden könyvben, levezetéssel együtt benne van. Kár rajta vitatkozni.

Mennyivel ad tobbet a megfigyelheto Univerzumon belul levo, a (gyorsulo) tagulasert a jelenlegi elmeletek szerint felelosse tett sotet energiat helyett a jelensegert felelos akarmit is "kitolni" a lathatatlan, elerhetetlen, eszlelhetetlen tartomanyba? (raadasul ugy, hogy a fenti gombhej-problema miatt nem is lehet okozoja a megmagyarazni kivant jelensegnek?)

--mpt

[ferenc lovró]

Érdeklődöm, Ön szerint mi van az általunk látható világon kívül?(13,7 milliárd fényévnél messzebb?)

állítólag egy csomó thargoid van ott.

"The Thargoid [...] originate from somewhere outside known space."

forrás: http://wiki.alioth.net/index.php/Thargoids

[Bíró Zoltán]

http://cosmologist.eu/blog/read/7/2011-02-02-AZ-UNIVERZUM-GLORIAJA.php
Bíró Zoltán

[mpt]

Oke, akkor hagyjuk a gombhej osszetetelet.

(1) Most akkor kifele haladnak a fotonok vagy befele is? Ha kifele, akkor hogy is latjuk a gombhejjal magyarazott hattersugarzast?

(2) Arra a kerdesre nem erkezett valasz, hogy mikent valtozik ennek a hatasa. Szegeny fotonok szaguldanak kifele fenysebesseggel, mogottuk kullognak az allitolag e hatas miatt "kifele" (barmit is jelentsen ez a szo) halado galaxisok, amik viszont nem erhetik el a feny sebesseget. Azaz, belathato idon belul a hipotetikus gyuru irgalmatlan tavolsagra tavolodik, hatasa a tavolsag negyzetevel aranyosan csokken (remelem, ez meg mindig igy van), azaz egy ido utan elhanyagolhatova valik a hatas. Vagyis, eppenhogy nem gyorsulni kellene a tagulasnak, hanem lassulnia...

--mpt

Ps. Amugy szerintem borzasztoan leragadtunk a haromdimenzios szemleletnel.

[Bíró Zoltán]

http://cosmologist.eu/blog/read/7/2011-02-02-AZ-UNIVERZUM-GLORIAJA.php
Bíró Zoltán

[attila dezső]

Tisztelt Molnár Péter Úr!

Az univerzum glóriájában a fotonok kifelé haladnak! A fotonok által keltett gravitációs hatás azonban minden irányba hat, azaz befelé is. Ez a befelé ható vonzás hat a tömegóceán részeire, galaxisaira, galaxishalmazaira, csillagközi porra, és gázokra, a sötét anyagra stb.-re.

Bíró Zoltán

Tipikusan rossz megközelítés, ami a 3d-s szemléletből adódik! Az univerzum nem valami gömb, aminek a széle felé haladnak az egyre gyorsabb dolgok, pl a fotonok. Ezek a fotonok, amik a nagy bumm után lecsatolódtak, nem az univerzium szélén csoportosulva röpködnek, mintegy glóriát létrehozva, hanem át, meg átszövik a mi általunk érzékelt 3d-s teret! Tehát ebből a hibás nézetből adódik a topik címe is! Zoli, ne aggódj, nem egyszerá belátni ezeket a dolgokat, és főleg nem egyszerű szemléltetni az általunk érzékelt világhoz képest. Kb olyan mint a 2D-s univerziumban élőknek próbálnád elmagyarázni a térfogat fogalmát. (ugye az ő világukban a térfogat a befoglalt felszínnel lenne magyarázható..)