Heliákus kelések és nyugvások

Egyéb, a fenti kategóriákba nem besorolható jelenségek, égi események észlelése
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: santage » 2010.09.06. 23:34

Lajos!
A Mel20-at már többször láttam szabad szemmel. Hamarosan fel is fogom szerintem dolgozni, csak még anyag kellene hozzá, pl. szabadszemes észlelések. Egy nagyon emlékezetes eset: 2007-ben a patcai Messier-maraton éjszakáján egy gyönyörű, sötét égen a halmazt erősen lefelé menet fényes, elliptikus foltként láttuk az alfa Per mellett, a látvány egy Messier-nyílthalmaz (pl. M35) nagyobb binoklikkal, vagy kisebb nagyítású távcsövekkel látható képéhez hasonlított.

Snt
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: santage » 2010.09.06. 23:36

Altair. 1996 decemberében a Hale-Bopp a Sasban haladt észak felé, még épp lehetett este észlelni. Aztán pár hét szünet, és 1997. január 8-án az Altair közelében már ismét tisztán látszott. Szóval maga a csillag is hasonlóan viselkedhet, karácsony körül lenne érdemes ránézni.

snt
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: santage » 2010.09.06. 23:41

Azt még elfelejtettem odaírni, hogy a Mel20 szépen elkezdett szabad szemmel bomlani. Lehet némi valóságalapja a Perseus csizmája által felvert pornak.
Arcturus
Hozzászólások: 27
Csatlakozott: 2009.09.16. 14:38

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Arcturus » 2010.09.07. 03:02

Élmény olvasni Bartha Lajos hozzászólásait! Gábor, viszont Neked lehet, hogy rá kellene jönnöd, a kevesebb néha több! Bocsánat, ha őszinte voltam, öregszem...
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.09.07. 10:09

Az alfa persei halmaz határozott látvány még tőlem is, ki merem jelenteni hogy tiszta éjszakákon felbomlik szabad szemmel.
90/900 refraktor
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.09.07. 11:03

astrohist írta:K. Pape. A "Kozmikus lenyugvás" a legrázósabb: azt jelenti, hogy a Nap kelte előtt, még éppen látom, ahogyan az égitest lenyugszik a látóhatáron. A következő napokban pedig már nem látom lenyugodni (nem éri el a látóhatárt), mert még magasabban áll a látóhatár felett, amikor a napkelte előtti szürkület már elnyomja a fényét.


Hát ugy látszik ehhez kevés vagyok, még mindig nem értem. :) (Továbbra is azt gondolom, hogy ha egy égitestet még éppen látok egyik nap lenyugodni Nyugaton mielőtt Keleten felkel a Nap, a következő napon már 4 perccel korábban nyugszik, az az utánin pedig még 4 perccel korábban, tehát egyre sötétebb égen, egyre jobban észlelhető a lenyugvása. Az akronikus kelés fordítottja. Annál még utoljára látom felkelni este, itt viszont először látom lenyugodni hajnalban.)
De tkp. mindegy ez nem olyan fontos mint a többi, úgyhogy inkább ne erőltessük ami nem megy.

Ami a "rekordokat" illeti:
Még ha a honi csillagismeretben nincs is oly sok tudományos haszna, mint mondjuk az egyiptomiaknál (ahol azért rendesen figyelték hogy pontosan mikor tűnik fel az objektum, hiszen pl. az időszámításhoz is kellett), akkor is szép verseny szerintem. Gábornak én is gratulálok, ez tényleg érdekes. Úgy tűnik még nem véglegesek azok a rekordok. :) Igaz hogy ezekkel most várhatunk májusig, de addig is lehetne kezdeni az újonnan javasolt objektumok megfigyelését nem? :)

És hogy még valamiről is írjak :) :
A Capella alsó delelését már én is láttam, tiszta ég és kiváló északi horizont esetén egyáltalán nem nehéz megfigyelni. (Bár igaz hogy nekem van 1 fok előnyöm Gáborhoz képest itt Debrecenben. :) )
Ami a Denebet illeti: Ez sem lehetetlen, idén tavasszal egyszer sikerült észrevennem Északon, emlékeim szerint valami alsó deleléshez nagyon közeli helyzetben.
90/900 refraktor
Arpstronomer
Hozzászólások: 549
Csatlakozott: 2010.04.04. 10:40

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Arpstronomer » 2010.09.07. 11:40

santage írta:a Perseus csizmája által felvert pornak.


Kicsit off leszek, de erre muszáj itt rákérdeznem. A Perseus fejénél (engem egyszerűen üllőre emlékeztet), halvány, ködszerű derengést látok, ha tiszta az idő. Ez miért van? Tudtommal semmilyen diffúz köd, vagy halmaz nincs azon a környéken, mégis határozottan "foltos" az ég a csillagkép belsejében. Távcsőben semmi nem látszik.
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.09.07. 11:49

Valószínűleg az ikerhalmazt (NGC 869+884) látod. Ezek összemosódó fényfoltja könnyen látszik szabad szemmel.
90/900 refraktor
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: santage » 2010.09.07. 12:02

Ez egy kicsit pontatlan meghatározás, hogy a Perseus fejénél. Rajzold be egy térképbe és mérd ki a középpont koordinátáit, add meg a méretét és küldd el! Úgy be tudjuk azonosítani.

snt
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Heliákus kelések és nyugvások

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.09.07. 13:49

Feljegyzések az ókorból a Perseus "csillag-felhőkről":

Ptolemáiosz, Claudiosz, "Megalé szüntaxisz" (Almagest), Kr. sz. II. sz.:
Perseusban: "Az első csillag" = khi-h Persei.

Al Sufi (As Sufi), "Az állócsillagok könyve", X. sz.
Perseusban: Az első csillag, a Kis Felhő. Khi-h Per.

Ulugh Begh, XV. sz. első harmada
Perseusban: 1. sz. "A Démon fejét hordozó" = Khi-h Per.

Szoloi Aratosz, a Perzeusz-Andromeda-Cassiopeia mondakör első leírója: A száguldó Perzeusz saruja felverte az ég porát. - Mivel a leírt környék nem azonos az ikerhalmazzal, valószínűleg a Mel 20 csoport az alfa Persei körl.
Érdekes, hogy a jó szemű Tycho Brahe az 1480-as években megkezdett katalógusában sem az ikerhalmazt, sem a Mel 20-t nem jelzi, de mivel a katalógus befejezetlen, lehet, hogy csak nwm vette még bele.
Johannes Hevelius az 1690ben készült katalógusában, amely az utolsó, távcső nélküli csillag jegyzék, sem a Mel20-t, sem a khi-h Per-t nem említi.
Janszoon Blaeu az 1599 körüli éggömbjén a khi-h Per-t nem jelzi, az alfa Per környékén több kis csillagot ábrázol.

Az antik ködösségekről és a Messier és a J. E. Bode katalógusről Dalos Endre: Az én világom, 4. köt. "Mély-ég objektumok" kötetében (Paks, 2004) közöltem ismertetést. BQ
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára astrohist 2010.09.08. 10:01-kor.
Válasz küldése

Vissza: “Egyéb jelenségek, égi események”