Szabadszemes égi szépségek

Szabadszemes jelenségek (légköri jelenségek, halók és rokonaik, éjszakai világító felhők, sarki fények stb.) észlelőinek fóruma
horandris
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2015.02.01. 12:56

Re: Szabadszemes égi szépségek

Hozzászólás Szerző: horandris » 2017.11.24. 19:22

Sziasztok!
Remelem jo helyen ill topicban vagyok a kerdesemmel,
de azt szeretnem megtudni, hogy Vajon a mi Napunkat szabad szemmel milyen messzirol lehetne még eppen latni?
Pl 5-10-20 stb fenyev tavolsagbol??!?!

Egy masik ami erdekes lenne, hogyha pl a Szaturnusz bolygonal lennenk, szabad szemmel már bele lehetne nezni a Napba vajon, vagy még mindig vakitana? Kb honnan nem vakitana?? Pluto??!

Koszi a hozzaszolast elore is!!! ☺

Andras
Sidius
Hozzászólások: 2026
Csatlakozott: 2010.06.30. 16:47

Re: Szabadszemes égi szépségek

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2017.11.24. 19:45

horandris írta:Kb honnan nem vakitana??

Ez utóbbi kérdésre van számítási példa a Távcső Világában. Nem kerestem most meg, de úgy emlékszem, még a Plutón is 30 telihold fényével világít a Nap. Nem lenne kellemes belenézni. De ez a "honnan nem vakítana" kérdés már bocs, de legalábbis érdekes -nagyon laikus- megfogalmazás.

Az első kérdésre: A Nap fényessége -26.8m, a szabadszemes érzékelési határ 6m. Egy m=2,512- szeres fényességkülönbség, a látszó fényesség pedig a távolság négyzetével csökken. Távolságunk a Naptól 150 millió km (kerekítve, de ez most nem fontos.) Ki kell számolni!
Nem az a kérdés, hogy tükrös vagy lencsés, hanem az, hogy jó tükrös, vagy jó lencsés.
mpt
Hozzászólások: 1314
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Szabadszemes égi szépségek

Hozzászólás Szerző: mpt » 2017.11.24. 19:49

1) a Nap abszolut fenyessege (azaz a latszo fenyessege 10 parszekrol, vagyis 32,6 fenyevro) 4,8 magnitudo. Ha a szabadszemes hatarmagnitudot sotet egen 6 magnitudonak vesszuk, akkor ebben a tavolsagban meg 1,2 magnitudoval fenyesebb. Hogy 6 magnitudosnak (3x halvanyabbnak) erzekeljuk, 1,73x (gyok 3) meg tavolabb, azaz kb 56,7 fenyevre kell menni.

2) nem tudom, mi az, hogy "nem vakit"? Ez nem egy pontos fenyesseg, ugyhogy teleholddal szamoltam. A Nap latszo fenyessege -26,7 magnitudo, a teleholde -12,7 magnitudo, a kulonbseg 14 magnitudo, ami 400.000x fenyessegkulonbsegnek felel meg. Azaz kb 631x tavolabb kell mennunk - ez joval a Pluto palyajan tul van, kb 12x-es tavolsagban.

Remelem, jol szamoltam.
--mpt
vanamonde
Hozzászólások: 439
Csatlakozott: 2009.09.22. 22:25

Re: Szabadszemes égi szépségek

Hozzászólás Szerző: vanamonde » 2017.12.15. 11:35

Geminidák 2017

Kép
Avatar
mephi
Hozzászólások: 1921
Csatlakozott: 2009.09.18. 10:06

Re: Szabadszemes égi szépségek

Hozzászólás Szerző: mephi » 2017.12.15. 11:39

Gyönyörű!
Helyszín?
... aki a sört is 3D-ben issza.
www.mephi.hu
www.3dastronomical.com
dzsobacsi
Hozzászólások: 155
Csatlakozott: 2009.09.18. 09:57

Re: Szabadszemes égi szépségek

Hozzászólás Szerző: dzsobacsi » 2017.12.15. 11:52

mephi írta:Gyönyörű!
Helyszín?


+1.

Mégsem, arra, hogy gyönyörű +2 :D
Ez az első igazi kép, ahol a lányomnak el tudtam magyarázni, hogy miért Geminidák és mi az, hogy radiáns!

Helyszín? és egyéb technikai infók? Ne legyél mindig ilyen "szószátyár"... ;)
vanamonde
Hozzászólások: 439
Csatlakozott: 2009.09.22. 22:25

Re: Szabadszemes égi szépségek

Hozzászólás Szerző: vanamonde » 2017.12.15. 12:56

mephi írta:Gyönyörű!
Helyszín?


Sziasztok,

A kép tegnapelőtt este készült a Galyatetői Kilátó tetetjén.
A meteorrajfotózás számomra sokáig tabu volt, soha nem is próbálkoztam vele de egy évvel ezelőtt felfedeztem magamnak a Galya-kilátót és rájöttem hogy ez a helyszín túl jó ahhoz hogy holmi "elvek" miatt veszni hagyjam a témát.
Először áprilisban utaztam ide meteorozni (Lyridák) de a bíztató felhőelőrejelzések ellenére egész éjjel ömlött a havaseső. Próbáltam Perseidázni is augusztusban: korábban is tudtam hogy a holdfény nagyon zavar de nem hittem volna hogy ennyire. Plusz a szél is fújt ami bármilyen hosszabb expozíciót lehetetlenné tett.

Tegnapelőtt a Geminidákkal marha nagy mázlim volt. A sorban vonuló felhőrendszerek között sikerült elkapnom egy háromórás hidegfrontos rést. A szél most is tombolt de a nyári kudarcból tanulva ezúttal sikerült ezt a problémát kiküszöbölni.

Négy éve ezelőtt vettem egy Vixen Polarie égkövető mechanikát amit pont az ilyen nagylátószögű felvételekhez ajánlanak. Ez a mechanika mindig is sok bosszúságot okozott, szinte lehetetlen volt vele pólusra állni -- az évek alatt mindössze három vállalható képet készítettem vele. Nyáron Tarjánban el is akartam adni a szombati bazárban de senki nem vette meg. Erre szeptemberben második lettem egy francia fotópályázaton és a nyereményem egy Vixen Polarie-ra rakható iránytű volt amivel a pontos pólusraállás csupán egy percet vett igénybe. Úgyhogy most már örülök hogy nem kellett a mechanika nyáron senkinek. :)

A két és fél órányi felvételen összesen 15 meteornyomot találtam. Lehetett volna jóval több is de éjfél után nem sokkal felért a hegycsúcsra a köd. Meteormaximum előtt négy órával..
Fajsz
Hozzászólások: 7
Csatlakozott: 2017.09.20. 17:16

Re: Szabadszemes égi szépségek

Hozzászólás Szerző: Fajsz » 2017.12.17. 18:35

Sziasztok!

Egy kis iránymutatásra lenne szükségem. A vízöntőnél vettem először észre, hogy különböző források kölünböző alakzatokban ábrázolják. Pl.: Én elsősorban a "Csillagatlasz kistávcsövekhez" bővített kiadását szoktam használni de az interneten több olyan csillagtérképet is találtam ami másként köti össze a csillagokat egyeseket kihagy másokat beleköt az alakzatba. Van a csillagképeknek valami nemzetközileg elfogadott alakzata? Miért vannak eltérések?
Az Orionnál például minidig ugyanazt az alakzatot mutatják.

Üdv.:
Józsi
astrohist
Hozzászólások: 3220
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Szabadszemes égi szépségek

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2017.12.17. 20:26

Halló Józsi A csillagképek összekötő vonalaira vonatkozó leírás talán nem ebbe a topicba tartozik, de mivel más hasonló nincsen, logikus, hogy itt kérdeztél, és én is itt írok.
Tehát: a csillagkép felosztás és elnevezés 1928-ban hozott ajánlata (és későbbi kivitele) azt ajánlotta, hogy olyan összekötő vonal rendszert kell alkalmazni, amely mértanilag a legegyszerűbb és legkönnyebben megjegyezhető. Ezt a rendszert már akkor is különféle módon értelmezték ez egyes rajzolók, és ma már, főleg az amerikaiak (szerintem primitív) felfogása miatt eléggé zavarossá vált. Ők ui. arra törekedtek, hogy ahol lehet, ott olyan összekötő vonalakat rajzoljanak, amely legalább is a megnevezett figurának kb. a vázát vagy körvonalát adja ki. Ezzel azonban kusza vonal tömeggé változtatták a csillagkép alakokat amelyet eléggé nehéz megjegyezni.
A lényeg az, hogy jóformán ahány rajzoló, annyi féle összekötő vonalat találsz. Ez nem a rajzoló, hanem a közmegegyezés hiányából ered.
A legjobban megjegyezhető (és az IAU eredeti elgondolásával egyező) csillagkép figurák "Wodetzky J.: Tájékozódás a csillagos égen" (1936) c. könyvéének két térképe mutatja be, ez azonban csak ritkán bukkan fel antikváriumban, borsos áron. Eléggé jó a Vizi Péter által szerkesztett korong-térkép, amely tudtommal a Polárisban még kapható kb. 150 ft-ért. A Távcső Világa III. kiadásban közöltön részlet térképeket (Orgoványi János rajzolta meg), ebben is igyekeztem a legegyszerűbb geometriai vonalakat alkalmazni.
Talán megbeszélnivalónk Vizi Péterrel egy új, kisebb (30-35 cm-es ) platniszféra kiadását, a legegyszerűbb összekötő vonalakkal. Lajos.
vanamonde
Hozzászólások: 439
Csatlakozott: 2009.09.22. 22:25

Re: Szabadszemes égi szépségek

Hozzászólás Szerző: vanamonde » 2018.01.23. 08:08

Kép


Egy hónap fotózásmentes időszak után csak úgy..
Válasz küldése

Vissza: “Szabadszemes jelenségek”