Jó a kérdés!
Kicsit távolabbról kezdem.
A legnagyobb magyarországi meteoritos közösség jelenleg a Facebookos szakmai csoportunk, neve : Meteoritok, 500 fővel.
Ez egy 5 éve létező és erősen moderált, kizárólag szűrt szakmai témákkal foglalkozó közösség, érdeklődőkkel, kutatókkal, múzeumos kollégákkal, gyűjtőkkel, ásványosokkal, amatőr meteorit vadászokkal, stb.
A témát lényegesen komolyabb szinten, összefogottabban az ez év júniusában megalakult Magyar Meteoritikai Társaság fogja majd össze.
De miért is írom mindezt?
Mert a FB-os csoportunkban többször felmerült az Attila által is felvetett mikrometeorit téma.
Személyes jó baráton a norvég Jon Larsen aki a mikrometeoritos téma avatott szakértője, könyvet is írt róla (Stardust porject).
Nos Jonnal beszélgetve a következő kép alakult ki bennem:
- a 80-as években nagy lelkesedéssel fellendült amatőr mikrometeorit keresés 0, azaz zéró azonosított mintát eredményezett !
Egyetlen komolyabb mérés nem igazolta egyetlen gyűjtött minta extra-terresztriális eredtét. Ami nem csoda...
Abban az időben az ország légköri ipari szennyezése számottevő volt, gyakorlatilag a "vas és acél ipar országa voltunk". Attila és én is Miskolciként megéltük ezt konkrétan.
Gyakorlatilag az ipari koszt gyűjtötték be akkoriban.
- de ma már kevesebb az ilyen jellegű szennyezés, ezért jogosan merül fel a igény a mikrometeorit gyűjtésre.
- nos én sok éve csinálom ezt a Jon által javasolt módszer alapján. Enek lényege, hogy nem eső után gyűjtünk, hanem nagyméretű elsősorban lapostetőkről és száraz időben.
Gyakorlatilag összeseperjük a leejtősebb sarkokban összegyűlt "koszt". Ezt bezacskózzuk, átmérő szerint szűrjük (ugye a mikrometeorit 2mm alatt mikrometeorit) majd mikroszkóp alatt
átvizsgáljuk. Na itt a bökkenő, ugyanis a mágneses válogatás segíthet, de csak a mágnesezhető szferulák esetében, a többi elvész? Nem nem vész el ha gyakorlott szem nézi, de ez sok órás
mutatvány és csak az esélyes szemcséket tudjuk kiválogatni (itt morfológiára, felületi struktúrára megyünk főleg, ui jellegzetes az alakjuk, eltér a földi szennyeződéstől).
Hogy kb mi a jósági arány? Egy 1000 m2-es tetőn fél év alatt kb 4-5 db esélyes szferula...
- ezt követően jön a dolog nehezebbik része. Hogyan igazoljuk, hogy mikrometeoritról van szó? Nos ide nagyon nagyon drága műszeridejű és gyakorlott kezelővel rendelkező lézerablációs
tömegspektrométer és/vagy mikroszonda kell. Egy mérés igen drága, tehát felmerül, hogy ez kinek éri meg és ki fizeti? Itthon leginkább senki. Na szóval ezért nem lehet csak úgy esővízből mágnessel nekiállni és mikroszkóp
alatt várni a lottó 5-st mint sokan tették a 80-as években.
Nekem van pár esélyes szferulám, ennek képeit most közreadom.
Hegedűs Tibor barátommal különben azon gondolkodunk, hogy a Tiborék magaslégköri ballonkisérleteinél nagy magasságban bekapcsolódó porszívóval gyűjtenénk lebegő szferulákat.
A terv kidolgozás alatt áll.
Van még más aspektus is, de azt nem irom le most idő hiányában. Tessék eljönni a következő meteoritos találkozónkra
ott megbeszéljük.
Üdv:
Zsolt
Ui:
Biztos vagyok benne, hogy a téma sokakat nem fog nyugodni hagyni, de mikroszonda nélkül esélytelen a mutatvány. A fenti gondolatokat az elmúlt években kb 30-szor mondtam el különböző önjelölt keresőknek.
Micro_met_sample_20160917_40x_Zsolt_Kereszty.jpg