A Nagy Ordovician meteorzápor 3.Szusszanjunk egy kicsit! Miről is folyik itt a vita?
Kezdetben vala két földtörténeti korszak, a kambrium és a szilur. Ezek közé beékelődött, Lapworth úrnak köszönhetően az ordovícium. ( Gondolom, hogy senki sem lepődik meg azon, hogy ezen korszakok tovább vannak tagolva, korai, közép és késői korszakokra, mely korszakok tovább vannak finomítva...)
Bár évmilliókról van szó mégsem születik meg csak úgy egy új korszak, kell valamilyen különleges, jól mérhető, bizonyítható esemény ehhez. Nem akarom ismételni magam, az első jegyzetben már leírtam, az akkori tengeri élőlények 60%-a kipusztult. Ez nagyon jól mérhető. Gondolom az egyetemisták utálják, (hiszen nem a prof. csinálja), mert különböző adott mennyiségű mintákban, mikroszkóp alatt, kis szmötyiket kell számolgatni, nem egyszer, sokszor.... Meteoritikában ( Zsolt ír róla, ha van kedve...) pl. a vékony csiszolatokat úgy is kell vizsgálni, hogy egy rasztert helyeznek a mintára és meg kell számolni, hogy hány kerek és hány szögletes, már sokk hatásnak kitett kondrulát számolnak az adott területen. Ezen arányok értéke befolyásolja, hogy milyen petrológiai osztályba sorolják a meteoritot. Mint azt tudjuk, egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés, tehát nem mérés..., na jó most már számíthatsz szórást... (gondolom ez ismerős annak, aki járt laborgyakorlatra...
)
Itt a kőzetmintákban fosszíliákat keresnek, mivel voltak már gerincesek, a szénizotópos vizsgálat már jól és pontosan működik, a kipusztulás ténye elfogadott. Volt, van egy másik anomália, miszerint az idősebb kőzetrétegek között fiatalabb réteget találtak, (kimérték).
Erre a magyarázat lehet a földcsuszamlás, de mi okozta?
A harmadik dolog amit észre vettek, hogy az ordovícium és szilur határán a kőzetréteg feltűnően sima felületű, erre magyarázat, a jég. Persze ez nem egy hideg téli éjszaka, hanem egy jégkorszak jellemzője. Mivel a Föld stabil pályán kering a Nap körül, a lehűlés okát a Föld légkörének hirtelen megváltozása okozhatja.
A fent leírt jelenségeket próbálják az elméletek megmagyarázni.
A lehetséges magyarázatok;
- a meteorit zápor
- egy közeli szupernóva hatása
- felfokozott vulkáni és tektonikai tevékenység
Jeles tudósok és csapatuk próbálja megmagyarázni a jelenségek okát. Aki várja a happy end-et, csalódni fog, mert a vita még a mai napig is tart.
Tehát Schmitz aki egy hatalmas meteorit záporral magyarázná a jelenséget, sokat kell kutatnia, mérnie és számításokat kell végeznie. Nem elég állítani, hogy egy hatalmas aszteroida vagy annak darabjai, ütközött a Földdel, tények kellenek. Meg kell határozni, hogy mekkora az a tömeg, energia ami kiválthat egy ilyen mértékű változást az egész bolygó életében. A könnyű válasz: NAGY! Ez az állítás ide kevés! Nagy meteorit sok irídium. Hol az a kőzetréteg ahol feltűnően sok az irídium ( pl. olyasmi mint a sokat emlegetett KT vonal vagy határ)? Kora megegyezik a vizsgált jelenség korával? Megváltoztathatta-e a légkört annyira, hogy kialakuljon egy jégkorszak? Ezekre és még rengeteg más kérdésre kell válaszolni Schmitz úrnak.
Zárásként itt szeretném elmondni, hogy mi a bajom az úgynevezett „ismeretterjesztő filmekkel, műsorokkal, amikkel nap mint nap elárasztanak a Discovery, NG, Spektrum, stb. csatornák. Ezek a műsorok azt mutatják, hogy a mindig vidám, bohém, gondtalan tudósok hosszú piros sálban kavicsokat dobálnak a tóba és súlyos következtetéseket vonnak le a gravitációs hullámokról, a másik lufikat fújkál és megfejti az univerzum tágulásának a titkát, az ínkontinens tudós a gumilepedőn játszi a golyóival és már meg is fejtette a tér-idő szövet gravitációs torzulását stb. Arról soha nem esik szó, hogy mennyi munka van emögött. Arról, hogy egy elmélet attól válik elméletté, hogy illeszkedik a többi, már bizonyított elmélethez, hoznia kell az összes, érintet terület mérési eredményeit, ezt ki is kell számítania. Arról, hogy hónapokat vagy éveket kell kuncsorogni, hogy a pályázata gépidőt nyerjen egy szuperszámítógéphez, hogy modellezni tudjon, pénzt kell szereznie, hogy fizetni tudja a csapatát aki a robotmunkát végzi, közben figyelni a többiek tudományos eredményeit, mert lehet, hogy egy nóvum miatt át kell dolgoznia, pontosítania kell a sajátját... Szerintem tiszteletreméltó munka, nem ezt látjuk a filmeken. Ott az a fontos, hogy öt percenként robbanjon valami. Na jah, Hollywood... Azután pedig jönnek a zsenik... A kedvencem:
Egy magát „tudományt népszerűsítő” FB oldalon kérdezte valaki: Megalkotta a "Mindenség elméletét", de mivel nincs diplomája, hol jelentethetné meg?
Megkérdeztem tőle, hogy ha megvan a „Mindenség elmélete”, hogyan hiányozhat belőle az, hogy hogyan kell publikálni egy dolgozatot? Megvilágosodott és mindjárt az én, vélt, földművesi származásom jutott az eszébe...
Üdv,
L.