talán meteorit

Meteorészlelők fóruma
Pekari
Hozzászólások: 70
Csatlakozott: 2014.05.07. 14:36

Re: talán meteorit

Hozzászólás Szerző: Pekari » 2014.10.30. 10:17

Jah, hogy ütvefúró csak azért írtam..az ereje, fordulatszáma miatt...nyilván nem abban az állásban csiszolnék
gvm57
Hozzászólások: 116
Csatlakozott: 2012.11.19. 09:58

Re: talán meteorit

Hozzászólás Szerző: gvm57 » 2014.10.30. 10:18

Lajos, most már teljesen felcsigáztál!
Kérjük szépen a történetet.

(mellesleg, magamból kiindulva, amihez nem sokat konyítok, abba nem szólok bele, hülyeségeket meg nem akarok kérdezni, mert az meg ciki. Megismerni viszont számomra új dolgokat az már ínyemre van.)

Üdv
Gábor
Avatar
cbo
Hozzászólások: 658
Csatlakozott: 2009.09.07. 21:55

Re: talán meteorit

Hozzászólás Szerző: cbo » 2014.10.30. 13:48

Fúró nem jó, sík felület kell, lehetőleg minél jobban felcsiszolva.

Ehhez első körben egy gyémánt reszelőt javaslok, de síkra csiszolni ám a cutting-window-t:)
Aztán vizes vásznon, 120,240,320,600 már mutathat sok mindent.

Vagy gyémánt tárcsa:) De az húzós.

Üdv:
Zs
Pekari írta:De kérdezni tudok !

Tudtok ajánlani olyan eszközt (fúróra gondoltam) amivel meteoritba lehet ablakot csiszolni?
Nem meteoritra kell...

Sokat járom a terepet...és amikor találok meteoritgyanús kavicsot...tudom...nem meteorit...de hátha...na arra szeretnék pici ablakot csiszolni...
Arra gondoltam vennék egy ütvefúrót, az úgyis kell otthonra... és ha lenne hozzá valami olyan fej amivel lehetne csiszolni is...korong...nem t'om nem értek hozzá.
Pekari
Hozzászólások: 70
Csatlakozott: 2014.05.07. 14:36

Re: talán meteorit

Hozzászólás Szerző: Pekari » 2014.10.30. 14:04

Zsolt: ennek a vizes vászonnak utánanézek (nem t'om mi)

Aham, én is úgy gondoltam hogy ha belehetne fogni a fúróba olyan fejet ami megforgatja a csiszolókorongot...
Ez a gyémántreszelő kézi cucc vagy gépi? (gondolom drága)
Az a 120,240 stb. meg a csiszolóporok ha jól tévedek...oké az a finomítás...

Szóval a fúró kizárt? úgy ahogy gondoltam? vagy csak unortodox :)
Avatar
cbo
Hozzászólások: 658
Csatlakozott: 2009.09.07. 21:55

Re: talán meteorit

Hozzászólás Szerző: cbo » 2014.10.30. 14:29

Olyan is van amiről Te beszélsz, de egyszerűbb egy 125-s flex-re egy öntapadós forgófejet
felrakni és arra már mehet a gyémánt tárcsa vagy akármi. De a finomság amivel a nagyolást elvégzed ne legyen több 80-120-nál, mert a kemény kondritot nem fogja megenni mélyebbre. Vasmeteoritnál úgyis lepadlózol, oda kézi fűrész kell és nagy kitartás.

A gyémánt reszelő nem drága, pár ezer HUF. Azzal nagyolni is tudsz.
A vizes vászon pedig bármelyik barkácsáruházban kapható.

Zs

Pekari írta:Zsolt: ennek a vizes vászonnak utánanézek (nem t'om mi)

Aham, én is úgy gondoltam hogy ha belehetne fogni a fúróba olyan fejet ami megforgatja a csiszolókorongot...
Ez a gyémántreszelő kézi cucc vagy gépi? (gondolom drága)
Az a 120,240 stb. meg a csiszolóporok ha jól tévedek...oké az a finomítás...

Szóval a fúró kizárt? úgy ahogy gondoltam? vagy csak unortodox :)
Dlajos
Hozzászólások: 627
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: talán meteorit

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2014.10.30. 17:30

A Nagy Ordovician meteorzápor 2.
Tehát, egy elmélet szerint 470 millió évvel ezelőtt a Fő aszteroida övben ütközött két kb. 100 km-es aszteroida. Ez az ütközés létrehozott egy hatalmas törmelékfelhőt. Ebből a törmelékfelhőből relatíve sok ütközött a Földel. Az ütközések gyakorisága legalább százszorosa annak mint jelenleg tapasztalható. Ezek a törmelékek megtalálhatóak az üledékes kőzetekben ettől az időponttól. Az elmélet ehhez a meteorzáporhoz köt két drámai eseményt. Az egyik, az egy sor hatalmas földcsuszamlás, a másik pedig a tömeges kihalási esemény.
Az elmélet abból indul ki, hogy a svéd mészkőbányák elértek egy olyan réteget ahol az addig szép fehér mészkőben „csúnya” zöld foltok jelentek meg. Ezek a furcsa foltok, csomók fosszilis meteoritok voltak.
Ez rendkívül ritka jelenség, ezelőtt a geológusok még nem láttak ilyet. Mario Tassinari nevű amatőr geológus azonosította 1980-ban, de a szakma nem fogadta el.
Azóta a kutatók, főleg Birger Schmitz, (Svédországi Lund Egyetem), több mint 90 db meteoritot talált ebben a mészkőbányában. Azért ugye ez sem gyakori... Ezt felismerve neki látott egyéb bizonyítékok keresésének az azonos korú kőzetekben. Ez úgy történt, hogy a mészkövet savban oldotta, és apró króm szemcséket talált benne. Króm van a Földön is de a kémikusok valószínűsítették, hogy ezek a szemcsék az űrből érkeztek. Szorgos munkával talált ilyen szemcséket Kínai, Orosz, Svéd, Skót és Argentin mintákban is.
No de akkor talált egy részletes, írországi, ásványi elemzést az ottani, hasonló korú kőzetekről, és ezekben a kőzetekben is megtalálták a króm szemcséket. Igen ám, de az írek állítása szerint a krómszemcsék erodált ofiolitból származnak. (Az ofiolit az óceáni kéreg kőzetegyüttese. Az óceánközépi hátság vidékén keletkezik, a Föld köpenyéből fölnyomuló magmából.)
Kinek van igaza? A matematika kegyetlenül precíz, de sokszor segít viták eldöntésében. Ez ebben az esetben ez így történt;
A Svéd minta azért tartalmazott annyi meteoritot ill. égi eredetű krómot, mert az ott talált kőzetminta rétegeinek minden centimétere közel 10 000 év alatt jött létre, ugyanis akkoriban tenger borította a felszínt. A fenekén iszapból, mészkősárból és szerves „hulladékból” keletkezett a kőzet, tehát egy nyugodt, stabil felszínre potyoghattak az égi vándorok. Ugyanakkor az ír kőzet ezerszer gyorsabban alakult ki, homok, kavics és a magas hegyekből lezúduló iszap alakult át kőzetté. Ha ezer kg ír feldolgozott kőzetben található krómot célirányosan vizsgáltak akkor minimális volt az a króm mennyiség ami égi eredetű. Tehát matematikailag igen kevés a valószínűsége, hogy a két dolog összefüggjön egymással, vagyis a nagy fosszilis földcsuszamlás amit aszteroida becsapódás okozott, elmélet billegni kezdett.
Schmitz úr nem adja könnyen magát, célirányos vizsgálatokba kezdett, de erről majd legközelebb...
Üdv,
L.
Dlajos
Hozzászólások: 627
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: talán meteorit

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2014.10.31. 07:32

A Nagy Ordovician meteorzápor 3.
Szusszanjunk egy kicsit! Miről is folyik itt a vita?
Kezdetben vala két földtörténeti korszak, a kambrium és a szilur. Ezek közé beékelődött, Lapworth úrnak köszönhetően az ordovícium. ( Gondolom, hogy senki sem lepődik meg azon, hogy ezen korszakok tovább vannak tagolva, korai, közép és késői korszakokra, mely korszakok tovább vannak finomítva...)
Bár évmilliókról van szó mégsem születik meg csak úgy egy új korszak, kell valamilyen különleges, jól mérhető, bizonyítható esemény ehhez. Nem akarom ismételni magam, az első jegyzetben már leírtam, az akkori tengeri élőlények 60%-a kipusztult. Ez nagyon jól mérhető. Gondolom az egyetemisták utálják, (hiszen nem a prof. csinálja), mert különböző adott mennyiségű mintákban, mikroszkóp alatt, kis szmötyiket kell számolgatni, nem egyszer, sokszor.... Meteoritikában ( Zsolt ír róla, ha van kedve...) pl. a vékony csiszolatokat úgy is kell vizsgálni, hogy egy rasztert helyeznek a mintára és meg kell számolni, hogy hány kerek és hány szögletes, már sokk hatásnak kitett kondrulát számolnak az adott területen. Ezen arányok értéke befolyásolja, hogy milyen petrológiai osztályba sorolják a meteoritot. Mint azt tudjuk, egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés, tehát nem mérés..., na jó most már számíthatsz szórást... (gondolom ez ismerős annak, aki járt laborgyakorlatra... :-) )
Itt a kőzetmintákban fosszíliákat keresnek, mivel voltak már gerincesek, a szénizotópos vizsgálat már jól és pontosan működik, a kipusztulás ténye elfogadott. Volt, van egy másik anomália, miszerint az idősebb kőzetrétegek között fiatalabb réteget találtak, (kimérték).
Erre a magyarázat lehet a földcsuszamlás, de mi okozta?
A harmadik dolog amit észre vettek, hogy az ordovícium és szilur határán a kőzetréteg feltűnően sima felületű, erre magyarázat, a jég. Persze ez nem egy hideg téli éjszaka, hanem egy jégkorszak jellemzője. Mivel a Föld stabil pályán kering a Nap körül, a lehűlés okát a Föld légkörének hirtelen megváltozása okozhatja.
A fent leírt jelenségeket próbálják az elméletek megmagyarázni.
A lehetséges magyarázatok;
- a meteorit zápor
- egy közeli szupernóva hatása
- felfokozott vulkáni és tektonikai tevékenység
Jeles tudósok és csapatuk próbálja megmagyarázni a jelenségek okát. Aki várja a happy end-et, csalódni fog, mert a vita még a mai napig is tart.
Tehát Schmitz aki egy hatalmas meteorit záporral magyarázná a jelenséget, sokat kell kutatnia, mérnie és számításokat kell végeznie. Nem elég állítani, hogy egy hatalmas aszteroida vagy annak darabjai, ütközött a Földdel, tények kellenek. Meg kell határozni, hogy mekkora az a tömeg, energia ami kiválthat egy ilyen mértékű változást az egész bolygó életében. A könnyű válasz: NAGY! Ez az állítás ide kevés! Nagy meteorit sok irídium. Hol az a kőzetréteg ahol feltűnően sok az irídium ( pl. olyasmi mint a sokat emlegetett KT vonal vagy határ)? Kora megegyezik a vizsgált jelenség korával? Megváltoztathatta-e a légkört annyira, hogy kialakuljon egy jégkorszak? Ezekre és még rengeteg más kérdésre kell válaszolni Schmitz úrnak.
Zárásként itt szeretném elmondni, hogy mi a bajom az úgynevezett „ismeretterjesztő filmekkel, műsorokkal, amikkel nap mint nap elárasztanak a Discovery, NG, Spektrum, stb. csatornák. Ezek a műsorok azt mutatják, hogy a mindig vidám, bohém, gondtalan tudósok hosszú piros sálban kavicsokat dobálnak a tóba és súlyos következtetéseket vonnak le a gravitációs hullámokról, a másik lufikat fújkál és megfejti az univerzum tágulásának a titkát, az ínkontinens tudós a gumilepedőn játszi a golyóival és már meg is fejtette a tér-idő szövet gravitációs torzulását stb. Arról soha nem esik szó, hogy mennyi munka van emögött. Arról, hogy egy elmélet attól válik elméletté, hogy illeszkedik a többi, már bizonyított elmélethez, hoznia kell az összes, érintet terület mérési eredményeit, ezt ki is kell számítania. Arról, hogy hónapokat vagy éveket kell kuncsorogni, hogy a pályázata gépidőt nyerjen egy szuperszámítógéphez, hogy modellezni tudjon, pénzt kell szereznie, hogy fizetni tudja a csapatát aki a robotmunkát végzi, közben figyelni a többiek tudományos eredményeit, mert lehet, hogy egy nóvum miatt át kell dolgoznia, pontosítania kell a sajátját... Szerintem tiszteletreméltó munka, nem ezt látjuk a filmeken. Ott az a fontos, hogy öt percenként robbanjon valami. Na jah, Hollywood... Azután pedig jönnek a zsenik... A kedvencem:
Egy magát „tudományt népszerűsítő” FB oldalon kérdezte valaki: Megalkotta a "Mindenség elméletét", de mivel nincs diplomája, hol jelentethetné meg?
Megkérdeztem tőle, hogy ha megvan a „Mindenség elmélete”, hogyan hiányozhat belőle az, hogy hogyan kell publikálni egy dolgozatot? Megvilágosodott és mindjárt az én, vélt, földművesi származásom jutott az eszébe... :-)
Üdv,
L.
Avatar
cbo
Hozzászólások: 658
Csatlakozott: 2009.09.07. 21:55

Re: talán meteorit

Hozzászólás Szerző: cbo » 2014.11.01. 07:11

Koszonjuk Lajos!

Szuper osszefoglalo lett. Remelem mindenki latja, hogy mekkora feladat
az azonositas. Es meg ha fullra kimerunk is vmit, az nem mindig hoz
eredmenyt.
Javaslom igy alljanak a kerdeshez az "en most meteoritot talaltam?"
mondatokkal kezdo lelkes kerdezok.

Aptopo!
Par napja fotokat kert a Bence a kerdeses meteorit gyanus korol.
Hol is vannak a fotok? Hogy mondjunk barmi velemenyt az ugyrol igy?!

Udv;
Zsolt
Dlajos
Hozzászólások: 627
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: talán meteorit

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2014.11.01. 07:54

Hát az a szomorú hírem van, hogy két rész még hátra van az összefoglalóból! :lol:

A Nagy Ordovician meteorzápor 4.
Ott tartottunk, hogy Schmitz úr végére akart járni az ügynek, ezért különböző tudományágak szakértőitől kért segítséget. A több mint 90 db meteorit és kőzetágy alapos vizsgálatába kezdtek. A meteoritekről megállapították, hogy L kondritok, a mintákat porrá őrölve az elemzés szerint ugyanabból a szülőégitestből származnak. Izotópok segítségével Schmitz ki tudta mérni, hogy a fragmentekben lévő krómszemcsék mennyi ideig voltak kitéve a kozmikus sugárzásnak. Az tapasztalta, hogy minél fiatalabb a vizsgált sziklában talált meteorit fosszília, annál tovább volt kitéve a sugárzásnak, ez is azt támasztotta alá, hogy egy hosszabb ideig tartó meteorit, ill. törmelék hullás nyomait találta meg. Egy 1964-es tanulmány amely először L típusú kondritnak azonosította, a mészkőben talált fosszilis meteoritot, az un. sokk-életkorát 470 millió évesnek azonosította. Ez egy független mérés volt, és az adatok összevágtak. Következett a spektrumanalízis. A vizsgálandó port elpárologtatják és a színképét összehasonlítják lehetséges kisbolygókéval. A mérés eredményeként azt állapították meg, hogy az „eredeti test” ill. ami maradt belőle, stabil pályán kering. Pályája alapján a Gefion aszteroidák családjába tartozik. A még napjainkban hulló L típusú kondritok 20% származik a Gefion családból... (A Gefion vagy Gefionian család főleg S típusú kisbolygókból, kb. 100 törzstagból áll).
A természeti jelenségekre jellemző a hatványfüggvény eloszlás. Ez azt jelenti, hogy a kis hatások gyakorisága nagy, a mérsékelt hatásoké kisebb, a nagyobbaké ritka és a nagyon nagy hatásoké igen ritka. Az elmélet arra apellál, hogy a megszámlálhatatlan apró krómszemcsék és a sok apró meteoritok megléte miatt, teljesen ésszerű azt feltételezni, hogy nagyobb tömegű, krátert létrehozó becsapódás is érte a Földet az Ordovícián korban. Megemlíti a Lockne krátert Svédországban, vagy a Osmussaar breccsát Észtországban. Persze ezt nehéz így igazolni, mert a kráterek gyorsan pusztulnak, tehát az üledékes kőzeteket kell vizsgálni a megfelelő földtörténeti korból. A vita tovább gyűrűzött.
John Parnell az Aberdeen Egyetemből javasolta, hogy modellezzék, hogy a nagy becsapódások létrehozhattak-e hatalmas földcsuszamlásokat a kontinentális margók környékén, 13-14 hasonló, nagy csuszamlást feltételeznek az Ordovícián korban világszerte. Ő külön kiemelte az Angliai Lake District 1500 m vastag gyűrt, nyírt, hajtogatott üledékét.
Persze ezzel nem mindenki értett egyet, mert a masszív földcsuszamlások nem ritkák. A tenger alatti kontinentális lejtők instabillá válhatnak, főleg a tektonikailag aktív területeken. A Lake District egy vulkáni ív mellett fekszik. A földrengések megmagyarázzák a megcsúszást, nem kell feltételezni egy meteorit becsapódás hatását.
2008-at írunk és még nincs vége a történetnek, tehát én is folytatom...
Üdv,
L.
Dlajos
Hozzászólások: 627
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: talán meteorit

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2014.11.02. 09:04

A Nagy Ordovician meteorzápor 5.
A kutatás tovább folyt. Újabb esetleges becsapódási pontokat feltételeznek, most Észak-Amerikában. Ilyen az Ames kráter Oklahomában, vagy a Decorah kráter Iowaban, a Slate-szigetek krátertó Felső-tó (Nagy-tavak) és a Wisconsinban található Rock Elm kráter.
Két dolgot kell most megemlítenem, először sajnálom, de jobb felbontású, nagyobb képet a grafikonról nem találtam, a másik az, hogy mivel nem vagyok szakértő, ezért komoly elemzést ne várjatok tőlem.
Az viszont jól látszik az ábrán, hogy milyen egyezésekre alapoz Schmitz.
Kép
Az ábrát Schmitz és munkatársai készítették 2008-ban, 8 részre osztva a korai és közép ordovícián korszakot, és az üledékes kőzetvizsgálati eredményeit ábrázolja.
A fekete vonal mutatja a biológiai sokszínűséget, a fajok számát.
A „nagyobb kihalási eseményeket” a kék vonal mutatja.
A piros vonal mutatja azt, ahol megjelent a földönkívüli króm és ahol az ozmium izotópok megváltozását mérték. ( az ozmium egyik vegyülete, az ozmium-tetroxid erősen mérgező, koncentrációja a levegőben nem haladhatja meg a 0,0016 mg/m3 értéket. A fém már 107  g/m3 koncentrációban a levegőben tüdő-, bőr- és szemkárosodást okoz. 7 izotópja ismert ezek arányából, a hozzáértők jól ellenőrizhető következtetéseket tudnak levonni.)
Látszik, hogy fekete minimum és a piros maximum jól összevág.
Schmitz elmélete, amit a
„Great Ordovician Biodiversification Event -GOBE”
magyarázatára dolgozott ki, arról szól, hogy egy környezeti katasztrófa miatt tömeges kipusztulás következett be, de fontos, hogy nem pusztult el minden élőlény. A hatalmas meteorzápor ill. nagyobb becsapódások miatt a Föld felszíne is változásokat szenvedett, változatosabbá vált, növelve a lehetséges élőhelyek sokszínűségét. Lényeges változás történt a légkör összetételében. A légkör oxigén tartalma megnövekedett, és az abból képződő ózonréteg a felszínre érkező ibolyántúli sugárzást minimálisra csökkenthette. Ezzel megnyílt a lehetőség a növények szárazföldi elterjedésére. (Kis pontosítás, az ózon réteg jelentősen a szilur végére vastagodott meg annyira, hogy a szárazföldi élet tömegesen megjelenhessen.) Az elméletnek az a része hiányzik leginkább ami megmagyarázza azt a jelenséget ami az élet burjánzására, a flóra és fauna hatalmas és gyors fejlődésére utal.
Biodiversification – (nem tudok rá jó magyar szót) az arra a folyamatra utal amikor biológiai sokszínűség alakul ki, mind az egyedszámban, mind egy nagyobb, adott régióban.
Az elmélet még a mai napig sem bizonyított.
A lényeg, hogy volt az adott időszakban kiemelkedő meteorit hullási esemény, de azt nem állíthatjuk, hogy ez akkora volt, hogy módosítsa a 470 millió évvel ezelőtti Föld klímáját, biológiai arculatát.
A legutolsó cikk a témáról amit találtam, 2013-as.
Üdv,
L.
Válasz küldése

Vissza: “Meteorok”