Mert ha igen akkor ez a veszprémfajszi class 3-as kráter. De erről már volt szó.
Inkább szántás után érdemes menni, mert sokkal kontrasztosabb a talaj szín változás.
Én kevesebb görgeteges kavicsot találtam ott, inkább mészköveket. De sztem vhol erről is írtam.
Nem impaktit egyik se, pedig megnyugtatásképpen hoztam vagy 10 kg-t.
Sűrűségmérés.
Először is a tömeget kell tudni, de az talán egy jó mérleggel megy. Kismintáknál (20 gr alatt)
elsőre elég ha ezred gr-ig tudunk mérni. 5 kg-ig meg 0,1 gr.
Utána (majd értjük, hogy miért utána) térfogatot mérünk. Sokféle képpen lehet, ha pl. nincs
otthon 3D laser-scanner akkor jó az Arkhimédesz-törvény is. Nem idézném.
Általában ami mindig van otthon, az a csapvíz (sör nem jó
Azt tudjuk, hogy 1 cm3 víz tömege 1 gramm illetve 1 ml=1 gramm.De nem, mert kb. 3,98 C-fokon 0,999975 gramm és függ a hőmérséklettől meg a víztípustól
Azért otthonra, közelítőleg jó lesz az 1 gramm is.Nincs más dolgunk mint beletenni a mérendő mintát, kőzetet egy mérőpohárba (ha skálázott ml-enként az a legjobb) és megnézni, hogy mennyi vizet szorít ki. Az előbb ledumáltuk, hogy 1 ml=1 cm3. Ha nincs mérőpohár, jó a pohár is de, itt jó ha van egy 20 ml-es fecskendőnk (20 kg-s meteorithoz nagyobb kell
Beletesszük a cuccot a pohárba, rátöltünk annyi vizet, h ellepje, jól felrázzuk, hogy a buborékokat ne mérjük bele. Megjelöljük a pohár falán, hogy hol volt a vizszint amikor éppen ellepte a mintát, majd kivesszük, de ha lehet csepegtessük le jól, mert a csepp is számit. Utána a fecskendővel annyi vizet pótolunk, amennyi a jel eléréséhez szükséges. Az után töltött víz minden milliliterje = 1 cm3.
Sűrűség (gr/cm3)=tömeg(gramm) / térfogat(cm3)
Tehát ne a vizes, nedves mintát mérjük tömegileg elsőször, hanem a szárazat.
Azonosító táblázatot korábban közöltem. Kőzetnél ásványnál, kohászati hulladéknál mások az adatok.
Zs
... jah az pont nem kell... akkor keresek neki valami más célt 
