Oldal: 103 / 147

Re: Észleljünk kettősöket!

Elküldve: 2020.03.07. 16:39
Szerző: mizar
pisza írta:
2020.03.07. 15:14
de mi a vélemény egy ugyanolyan átmérőjű lencsénél? Ott ugye polírozási hibáról nem beszélhetünk.
Csaba
Szia Csaba!
Ezt most ironikusan érted? :?:
Már miért ne beszélhetnénk?
Nem akarok példát linkelni, mert akkor kitör megint a botrány.
De a lencsék nem hiszem, hogy a polírozás miatt rosszak, ha rossz a képük.

Re: Észleljünk kettősöket!

Elküldve: 2020.03.07. 17:26
Szerző: pisza
Szia Sanyi, van olyan lencsém, ahol az antireflex bevonat pontokban csattan le, olyan polírozatlan a felület. Mint a polírozatlan tükröknél szokás, vagy a peremen, vagy a középen. Nem hinném el ha nem látnám.
Nem mondom el ,hogy a Greenwich vonaltól től milyen messze polírozták, de az tuti hogy nagyon jó messze. Nem akarok nagyon "kínaizni", mert hálistennek egyre kevesebb okom van rá...
Saját vélemény: a gyári/kínai tükröknél is elég profi a polírozottság, már a kis csíkszemű sem dolgozik sokat kézzel, a gép meg hadd menjen...
Csaba

Re: Észleljünk kettősöket!

Elküldve: 2020.03.07. 18:57
Szerző: mizar
pisza írta:
2020.03.07. 17:26
Szia Sanyi, van olyan lencsém, ahol az antireflex bevonat pontokban csattan le, olyan polírozatlan a felület. Mint a polírozatlan tükröknél szokás, vagy a
És az bontja a Sirius B-t?
Egyébként engem mondjuk érdekelne, hogy kinek mi a tapasztalata ezzel kapcsolatban, úgy beszélünk rőla mintha valami tabutéma lenne
Ki látta és milyen műszerrel? Mikor, milyen körülmények között? Városból, vagy kint a pusztában?
Lehet, hogy egy ilyen éjszaka kellene, mint amiről Walter Scott Houston ír a Mély-ég csodákban.

"1966. február
Szürke éjszakák sorozata következett. Az égbolt tompa volt, a csillagok homályosak, amint
sétáltam ki az obszervatóriumhoz. Nem jó megfigyelı éjszakának látszott. Kinyitva az
észlelırést készenlétbe helyeztem a 10 cm Clark-refraktoromat. A főtıkészüléket az
objektívnél, keresınél és okulárnál mőködésbe helyeztem; mostanában mindig használom
ıket. A főtés kevésbé érzékennyé teszi a lencséket a helyi hıingadozásokra.
A LM-ben a csillagok csillogás nélkülinek látszottak egy szürke égen. Mindamellett könnyen
láthattam az SS Cyg 12 mg változócsillagot. Majd amint szemem kellıképp alkalmazkodott a
sötétséghez, láttam a 13,8 mg csillagot; majd mint leghalványabbat, egy 14 mg-t. Viszont
nagyon rossz volt ez az éjszaka kiterjedt mély-ég objektumok észlelése szempontjából. Az
Orion-köd nem volt impresszív látvány, s a LM-t sem töltötte ki annyira, mint máskor
rendesen. Az M 33 is szegényes látvány volt; míg az M 50 és más nyílthalmazoknál hiányzott
a csillogás és szikrázás, habár halványabb csillagok voltak láthatóak. Néhány kisebb
objektum, mint az üstököscsóva-szerő, fürttel bíró ködszerőség az R Mon változócsillag
körül, úgy látszik, hasznot húzott a speciális viszonyokból.
Bár az ég átlátszósága nem volt jó, a csillagok nyugodtak voltak, nem táncoltak, mint
rendszerint. Ezért egy csillag fénye megmaradt egy apró foltban, kiterjesztve a láthatóság mghatárát."

Re: Észleljünk kettősöket!

Elküldve: 2020.03.07. 21:42
Szerző: Attila
Kint vagyok a csillagdában, mostanáig küzdöttem a Sirius-B-vel (még szürkületben kezdtem...).

A körülmények nem a legjobbak: gyakorlatilag telihold van (95%-os fázisban), 55°-ra a Sirius-tól, a seeing igen gyatra, pedig jetstream most éppen nincs is felettünk. Mégis, a Sirius csillagtesztjén most alig látni az elhajlási gyűrűket, annyira táncol a kép az okulárban. Az objektívfűtést csak 7 körül kapcsoltam be, de mostanra már nem torzíthatja jelentősen a lencsét, még ha nem is volt elég ideje teljesen temperálódni.

A lényeg: bizonytalan. Talán láttam... :?

Gyakorlatilag a teljes okulárkészletemet végigpróbáltam a 160/1308-as triplet APO-ban a delelés-közeli Sirius-B-n (primer fókuszban, zenittükör nélkül), és a következőket tapasztaltam.

Nagy nagyításokon (kb. 100x fölött, pl. a Baader Genuine Ortho 5mm-ben) esélytelen az ügy. Pedig a diszperzió szűrőt is bevetettem a kb. 25°-os magasság miatt, ami szépen ki is szedte a légköri színszórást a Szíriusz képéből, de a kísérőt nem hozta elő. (Kisebb nagyításon nem volt szükség a prizmapárra.)

Az ES 17mm/92°, ES 20mm/100° és a Televue 32mm-es Plössl-ben - azaz a 80x és 40x közötti tartományban - mintha néha megjelent volna egy-egy pillanatra, de nagyon bizonytalanul.
A SAO 151867-tel ellentétes oldalon villant be időnként (ott is kell lennie...) talán egy pirinyó, tűszúrásnyi pont képében, nagyon közel a főcsillaghoz (itt már a 11"-es szögtávolság meglehetősen szorosnak látszik...), de annyira bizonytalanul, hogy a "láttam" kifejezést nem merem rá alkalmazni. Lehet, hogy csak odaképzeltem...

Az ES 40mm/68°-ban pedig már megint esélytelen volt, az már a kis nagyítás miatt nem tudta megmutatni.

Itt vannak a katalógus-adatok:

Sirius-B.JPG

Tapasztalatom: az önmagában viszonylag fényes, 8m körüli kísérő, és a laza, 11"-es szögtávolság miatt nem feltétlenül kell hozzá "brutális" méretű távcső. Hiszen sem a nagy fénygyűjtőképesség, sem a jó felbontási határ nem követelmény a műszerrel szemben. Ugyanakkor - tapasztalatom szerint - a 60x körüli nagyítás tűnik optimálisnak, legalábbis a ma esti légköri viszonyok mellett.

Ami viszont fontos:
1. valóban jó seeing és sötét égháttér, valamint
2. optikailag perfekt (elsősorban kontraszt szempontjából kiváló) műszer.
(Eddigi tapasztalataim szerint a GPU-m ez utóbbi elvárást teljesíti... 8-) ;) :oops: , de az első pontból sajnos egyik sem stimmelt ma este. :cry: )

Ma este csak ennyire futotta, de majd próbálkozom még, ha jobb lesz az atmoszféra.


MDA


u.i.: már le akartam zárni a kúpoldát, de gondoltam, még egyszer bepróbálkozom, hátha a napnyugta utáni légkavarodás már csitult kissé (így este 10 után), és láss csodát: a 8mm-es TV Plössl-ben ott vigyorog a Sirius-B!!! Éppen, ahol lennie kell. (Annak ellenére, hogy már alacsonyabban van, mint a negatív próbálkozások idején...) Tanulság: a napnyugta utáni két-három órában elég csak a port törölgetni a tubusról; belenézni csak ez után érdemes. :lol:

Nagler papa szerint az okulár a távcsöved fele. Szerintem viszont a légkör a távcsöved fele................................!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :D


MDA

Re: Észleljünk kettősöket!

Elküldve: 2020.03.08. 07:50
Szerző: Lovász András
Attila írta:
2020.03.07. 21:42
Kint vagyok a csillagdában, mostanáig küzdöttem a Sirius-B-vel (még szürkületben kezdtem...)

...Gyakorlatilag a teljes okulárkészletemet végigpróbáltam a 160/1308-as triplet APO-ban a delelés-közeli Sirius-B-n (primer fókuszban, zenittükör nélkül), és a következőket tapasztaltam.

Nagy nagyításokon (kb. 100x fölött, pl. a Baader Genuine Ortho 5mm-ben) esélytelen az ügy. Pedig a diszperzió szűrőt is bevetettem a kb. 25°-os magasság miatt, ami szépen ki is szedte a légköri színszórást a Szíriusz képéből, de a kísérőt nem hozta elő. (Kisebb nagyításon nem volt szükség a prizmapárra.)

Az ES 17mm/92°, ES 20mm/100° és a Televue 32mm-es Plössl-ben - azaz a 80x és 40x közötti tartományban - mintha néha megjelent volna egy-egy pillanatra, de nagyon bizonytalanul.
A SAO 151867-tel ellentétes oldalon villant be időnként (ott is kell lennie...) talán egy pirinyó, tűszúrásnyi pont képében, nagyon közel a főcsillaghoz (itt már a 11"-es szögtávolság meglehetősen szorosnak látszik...), de annyira bizonytalanul, hogy a "láttam" kifejezést nem merem rá alkalmazni. Lehet, hogy csak odaképzeltem...

Az ES 40mm/68°-ban pedig már megint esélytelen volt, az már a kis nagyítás miatt nem tudta megmutatni.
...Tapasztalatom: az önmagában viszonylag fényes, 8m körüli kísérő, és a laza, 11"-es szögtávolság miatt nem feltétlenül kell hozzá "brutális" méretű távcső...

u.i.: már le akartam zárni a kúpoldát, de gondoltam, még egyszer bepróbálkozom, hátha a napnyugta utáni légkavarodás már csitult kissé (így este 10 után), és láss csodát: a 8mm-es TV Plössl-ben ott vigyorog a Sirius-B!!! Éppen, ahol lennie kell. (Annak ellenére, hogy már alacsonyabban van, mint a negatív próbálkozások idején...) Tanulság: a napnyugta utáni két-három órában elég csak a port törölgetni a tubusról; belenézni csak ez után érdemes. :lol:

Nagler papa szerint az okulár a távcsöved fele. Szerintem viszont a légkör a távcsöved fele................................!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :D


MDA
Igen, néha azt érzem, hogy még több is, mint a fele! :D
Örülök, hogy lassan mozgalmi jelleget ölt a Sirius-B észlelése! :lol:
Tényleg csak a jó légkört kell kivárni hozzá. Azért azon meglepődtem, hogy a hét közepén 9 cm átmérővel is jött a halvány kísérő, pedig még csak sötétkék volt az ég. Bár az igaz, hogy 1,3xD nagyításban már bőven feketének láttam a hátteret.

A tapasztalatom az, hogy valahol 120- és 300x-os nagyítás között észlelhető leginkább. Amelyik távcső képes normális képet adni ebben a tartományban, az megmutatja ezt az igencsak egyenlőtlen kettőst.

Nemrég az Eta Gemini-vel jártam úgy, hogy rögtön a szokásos 4 mm-es HD ortho-val estem neki 300x-os nagyítással. A seeing 10/5 körül volt és bárhogy meresztgettem a szememet, nem láttam a kísérőt, csak egy táncoló maszatot. 255x-össel bizonytalanul, de látszott, 180x-ossal pedig egyértelműen megmutatkozott ez a szép egyenlőtlen kettős. Tehát nem mindig a nagyobb nagyítás adja a jobb eredményt...

Üdv, András

Re: Észleljünk kettősöket!

Elküldve: 2020.03.08. 09:32
Szerző: mizar
Köszönöm Attila élménydús beszámolóját.
Viszont a magam részéről továbbra is szkeptikus vagyok.
Olyan nagy itt az ellentmondás, a " 9 centivel is könnyen jön" valamint a "20 centis Yolo-val sem" között,
mint a Sirius B fényességkülönbsége a főcsillaghoz képest. Tehát úgy tűnik a műszer átmérő már nem lehet akadály
ennek a kettősnek a leküzdésére, állványon egy 7-8 centis binokli is eredményes lehet, de 90/900 akromát tulajdonosokból
Dunát lehet rekeszteni, a 150 mm környéki távcsövek pedig már szétbombázzák ezt a kettőst.
Viszont Attila érdekes dolgokat figyelt meg, ami számomra tanulságos.
Az egyik a zenittükör mellőzése. Megmondom őszintén, én eddig csak azzal próbáltam.
A másik a nagyítás mértéke és a használt okulár típusa. (kevés lencsés minőségi plössl)
Kis nagyítás ajánlása ellenére közepes (160X) nagyítással bontotta, vagy inkább vált láthatóvá.
Mert ezek szerint már nem a felbontás a nehéz ügy, hanem a láthatóvá tétel. Ehhez pont el kell találni az optimális nagyítást és okulár típust, valamint szükség van minden pupillára érkező fotonra.
Arra bíztatok mindenkit akinek távcsöve van, próbálja észlelni a Sirius B-t, a negatív észlelés is eredmény, sokak tapasztalata pedig vagy megerősíti az eddigi
beszámolókat, vagy nem. :D
Mivel számomra ez nem tabutéma, így bevallom, nekem még nem sikerült egyik 15 centis távcsövemmel sem, de még megvan a 90/1000 akromátom,
biz, isten összerakom egy tubusba, hátha azzal menni fog. ;)

(Két mérés egy fél mérés. Két észlelés egy fél észlelés.)

Re: Észleljünk kettősöket!

Elküldve: 2020.03.08. 10:49
Szerző: gyuri17
Tegnap este vonuló felhőzet volt még az égen, mikor elkezdtem kipakolni a felszerelést. Tisztulást mutattot a felhőkép, így némi reménnyel indultam neki az esti rövidke észlelésnek. Egy óra elteltével, kb70% volt a tiszta terület de jól látszodott, hogy a hold már komoly háttérfény ad az égnek. A Sirius pislákolt...Na mondom: itt nagy sikerem nem lesz ma-és valóban...A Sirius mellett olyan fényes volt a háttér, hogy esélytelen megpillantani. Lehet, hogy a háttérfényesség is azonos magnitudó felé jár mint a kisérőcsillag fénye. Nem is próbáltam tovább ez az objektumot, inkább a Szekeres fényesebb csillagait néztem végig. Rábukantam a Théta Aur kettősére, amit a (Guide8) 3,1" távolságra mutat. Nem egy nehéz páros ilyen ég mellett: eltérő komponensek jellemzik, de a halványabbik társ is könnyen látható. 176x nagyítással már szépen réssel látható az apró eltérő nagyságú korongok.-szerintem nem is érdemes tovább nagyítani. A következő az Éta Gemini kettőse volt. Ez a kettős nagyon eltérő fényességű csillagokból tevődik össze és már szorosabb is...A Guide 1,7" távolságot ad meg a párosra, de a nagyon fényes főkomponens megnehezíti ezt a távolságot megpillantani. Elsőre 176x nagyításon, már kis dudorként pillantható meg a fényessebb csillag oldalán néha néha elszakadva attól. Áttérve 3,4mm okulárra ami 258x nagyítást ad már könnyebb volt a látvány: réssel elkülönülve, jól megfigyelhető ez a szoros páros de kissé nyugodtabb eget kívánna. Befejezésül a Castor kettősét még felkerestem...Ez a szemet gyönyörködtető fényes két kis csillag a könnyű kettősök egyikke, de mindenképp a legszebbek közé tartozik. Hideg fehér fényükkel tág réssel elválasztva, kemény kontrasztot képvisel a háttérrel.-mintha valaki odatette volna... A megfigyeléshez a 140/880-as távcsövet és egy 5mm RKE, egy 3,4mm HR planetary okulárokat használtam.

Re: Észleljünk kettősöket!

Elküldve: 2020.03.08. 23:07
Szerző: Attila
mizar írta:
2020.03.08. 09:32
... Viszont a magam részéről továbbra is szkeptikus vagyok.
Olyan nagy itt az ellentmondás, a " 9 centivel is könnyen jön" valamint a "20 centis Yolo-val sem" között,
mint a Sirius B fényességkülönbsége a főcsillaghoz képest. ...
Sanyi!

A szkepticizmusod érthető, merthogy (legalábbis a tegnapi tapasztalataim alapján erősen úgy vélem) a Sirius-B megpillantásához - kis túlzással - fontosabb az ég és a légkör állapota, mint a műszer típusa és mérete.

Ha a műszer kontrasztja megfelelő (ebből a szempontból egy Newton segédtükrének és tartójának a diffrakciója még simán belefér, ha egyébként a tükör jó), az elég is.
De ha túl világos az égháttér, vagy rossz a seeing (pláne, ha mindkettő egyszerre áll fenn, mint az én esetemben még este 10 előtt), akkor elfeledhető a kísérő megpillantása. Bármivel.

Szerintem ezért ez a teszt sokkal inkább az eget és a légkör állapotát mutatja meg, semmint a műszer minőségét (kivéve, ha nagyon szar...).


MDA

Re: Észleljünk kettősöket!

Elküldve: 2020.03.09. 13:42
Szerző: Lovász András
mizar írta:
2020.03.08. 09:32
...Olyan nagy itt az ellentmondás, a " 9 centivel is könnyen jön" valamint a "20 centis Yolo-val sem" között,
mint a Sirius B fényességkülönbsége a főcsillaghoz képest. Tehát úgy tűnik a műszer átmérő már nem lehet akadály
ennek a kettősnek a leküzdésére...
Bocsi, de én nem írtam azt, hogy "9 centivel is könnyen jön". Sőt, azt írtam, hogy az a megfigyelésre fordított idő 1/4-ében láttam csak a kísérőt. Viszont figyelembe véve azt, hogy nem is volt még sötét, plusz a tükröknek azért kb. 20%-os fényveszteségük van összesen, akkor meg merem kockáztatni, hogy egy !!! 8 centis lencséssel jó - vagy inkább kiváló - seeing mellett megpillantható.
Tehát fontos a !!! optikai minőség is. Ha a 25 centis tükröm, ami F/4,7-es nyílásviszonnyal is pontos (Jani óvva intett, hogy számokkal dobálózzunk) 9 centis területére fényt küldök, akkor az így kapott F/13,3-as nyílásviszonyú csőnek milyen lehet a minősége??? Perfekt közeli!!!
mizar írta:
2020.03.07. 13:07
...én magam is úgy vagyok, hogy biztosan látszik az még a 70/500 gagyiszkóppal is, (mert lassan itt tartunk) csak éppen akkor nem nézi senki az eget. :D ...
Tudom, hogy vicceltél, de szerintem azzal nem fog soha látszani. Most legkönnyebb megfigyelni a tág szeparáció miatt. DE kell a pontos optika és ezt nem kéne elbagatellizálni. Szerintem ha egy tükör kicsit is túlkorrigált, már esélytelen a halvány kísérő észlelése, mert ide tényleg jó fókusz (mellőzöm a "ropogós" jelzőt :oops: :lol: ) kell.
Kisebb átmérőhöz pedig muszáj, hogy jó seeing társuljon! Amikor néha egy-egy pillanatra láttam 9 centivel, akkor tényleg nyugodt volt az ég, de teljes nyílással aznap este mindig láttam.
Attilának és Istvánnak is jó távcsöve van, csak a megfelelő seeinget kellett kivárniuk.

Tehát összefoglalva: a Sirius-B sikeres észleléséhez szükséges SZERINTEM

- egy bizonyos átmérő, hiszen egy nyolcadrendű csillagról van szó (70/500-as "gagyiszkóp" kilőve)
- minimum közepes seeing, viszont a kisebb apertúrával rendelkező távcsövek "megkövetelik" a jó seeinget
- pontos felülettel bíró optika a jól fókuszált kép érdekében (és itt vérzik el másodszor is a 70/500-as)
- megfelelően polírozott optika a közeli fényes főcsillag miatt
- némi gyakorlat

És ha már "tabutémát" döntögetünk, elárulom, hogy tavaly, amikor először láttam a "B"-t, huncutkodtam: előtte megnéztem a pozíciószögét (nehogy valamelyik diffr. tüske fedje), majd a Rigel kísérőjét is, mert az is kb. olyan szögtávolságra található a főcsillagtól, mint a Sirius-B. Tehát az elején a Rigelt "ugródeszkának" használtam. Persze most már tudom, hol keressem, ezért idén 7 próbálkozásból 7x észleltem is (azért annyira "retek" légkör még nem volt, hogy ezt megakadályozza).

A vicc az, hogy a fiam, aki az első alkalommal szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy láttam-e a Sirius-B-t (ő akkor még teljesen laikus volt), és akit kiparancsoltam a távcső mellé aznap este hogy nézze meg a saját szemével, be kellett ismernie, hogy bizony tényleg "ott van". :D

Üdv, András

Re: Észleljünk kettősöket!

Elküldve: 2020.03.09. 17:40
Szerző: gyuri17
Sikerűlt találnom egy szép rajzot a Sirius párosról! A rajz nem az enyém és szemléltetésnek teszem ide! Viszont egy 140-esben nem ennyire markáns a látvány, hanem ettől lényegesen halványabb. A kisérő helyzete viszont minden szempontból megfelel a vizuális látványnak. Szóval mint korábban írtam, a tapasztalatom alapján már nem nyeli el a csillag fénye a B komponenst.
sirius-pup-sketch.jpg