Szia!Lovász András írta: ↑2019.02.20. 08:40Jó kis cső lehet az, ha ekkora nagyításokkal bepróbálkozolruszatti írta: ↑2019.02.19. 22:42Egy kis időre kivittem a 60/910-es japán légréses refraktoromat...
A Dzéta Orionis már sokkal keményebb diónak bizonyult, mert 73x nagyítással semmit sem mutatott a kettősségéből. 137x-essel viszont egy nyolcas formához hasonlító, összeolvadó csillagpár látszott. Próbaképpen megnéztem 218x-ossal is, de még ekkor sem láttam rést a tagok között.
Üdv, András
Őszintén szólva, az átlagnál szerintem mindenképpen jobb, de az igazi próba majd az oppozícióban levő Jupiter lesz egy pár hónap múlva. Igaz már hajnalban is el lehetne csípni, de ebben meg a lustaságom akadályoz. A Szaturnuszra még szintén várnom kell egy darabig, a Mars pedig már sajnos túl kicsi, hogy lássak rajta valamit.
Később majd megpróbálom még az Epszilon Boo-t is, mert állítólag egy jó 6 cm-es távcsővel már van esély felbontani. A Delta Cyg-hez viszont már legalább 8 cm kellene, szerintem.