fidusz írta:Befolyásolja-e a fotometriai adatokat az, hogy a nyers képek feldolgozásakor az IRIS-ben a kamera beállításoknál a fehéregyensúly értéket milyenre állítom be? Eddig 1,0/2,0/1,0 volt nálam beállítva, de azt hiszem, ez hiba volt, mert emiatt nagyon zöldek lettek a színes képek. Utólag tudok módosítani a feldolgozott színes képek színegyensúlyán, de lehet, hogy jobb lenne az elején beállítani.
Ti milyen fehéregyensúly beállításokat használtok? Főleg Canon EOS 1000D esetén érdekelne ez. Köszi a segítséget!
Ez a beállítás adja szerintem azt az értéket, amely a legtöbb adatot viszi be a képbe. Az 1 vörös, a 2 zöld és az 1 kék cellából származó információ osztás nélkül, azaz teljes egészében a képbe kerül. Ez a maximális jel/zaj állapot. A valóságban a vörös, zöld és kék cellák gyforma feszültséget adnak le, azonos fénymennyiség hatására. Színszűrő van elöttük, tehát a színsáv szélessége a döntő, hogy mondjuk egy cella egyenletes spektrum esetében mekkora feszültséget ad le. A CCD elött van egy szűrő, amely alulról, illetve felülről korlátozza a látható sávot. A vörös irányból az EOS gépek esetében szépen laposan, kis meredekséggel, felülről az ibolyát viszont sokkal meredekeben vágja. Maga a CCD-be épített színszűrő jobban hasonlít a felül és alul áteresztőhöz, kivéve a zöldet, mert az egy kissé átfedésben a másik kettővel egy sávszűrőt alkot. Az IR szűrő amely az infra sugarakat vágja, már csökkentett sávszélességgel engedi be a vörös érzékelő elé a fényt, és kisebb feszültséget is kelt benne. A kék szűrő is már ibolya körül vág, és már csillapítja a sötétkék sugarat is. A zöld sugarat semmi nem korlátozza, eljut mindkét érzékelőbe, főként ezért zöld a kép ha ezen arányokkal összegzik a színes képet. A képfeldolgozó programok esetében akkor kapunk maximális jel/zaj arányt, ha nem osztogatjuk el az érzékelők által kapott feszültségeket, csak a kész végeredmény esetében a legutolsó lépéseként. Addig minden értékre szükség van.
Az EOS gépek szűrője erősen és lankásan vágja a vörös fényt, ott is ahol még nem kéne a csillagászok szerint. Ez a szűrő, viszont a szem érzékenységét próbálja modelezni, amely laposan vágja a vörös sugarakat. Ezért szokták lecserélni egy meredeken vágó szűrőre, amely a vörös alatt az infrafényt vágja meredeken. Ez viszont megváltoztatja kicsit az egyensúlyt, barnásabb árnyalatú lesz a kép a több vörös - mélyvörös szín miatt. A fekete sem lesz fekete, mert már az eltérő hőmérsékletű felületek, egyes festékek, anyagok is "világítanak" majd a képen - a hősugárzás miatt. Zavaró lehet a lemenő/kelő Nap infra sugara is, sőt a városi fények infra tartalma, amely mélyvörösé teheti az égi hátteret a város irányából! Az ibolya fény vágása főként a lencserendszer hibáját javítja, és ez egyúttal korlátozza is egyes égi objektumok fényképezhetőségét, pl. ilyen a Vénusz. Semmi sem látszik a felhőzetéből, ha nem távolítjuk el a CCD elé helyezett sávszűrőt, amely levágja az ultraibolya fényt. Ha ez megtörténik, akkor kapjuk a legérzékenyebb gépet, amely viszont már a hősugarakat és az ibolyán túli sugarakat is érzi, és ezzel a látható fényben erősen rontja a kontrasztot, meghamisítja a színeket is. A nem látható fény hatása ugyanis az infra és ultra fény mint zaj szerepel a végeredményen!
Nagyon összetett a kérdés. A programokban be lehet állítani azt, hogy a színegyensúlyt hogyan számítsák, hogy egy adott gépből kinyert kép a legjobban hasonlítson az eredetihez. Az általánosan elfogadott érték 0,3R + 0,59G + 0,11B arány. Figyelem! A két zöld érzékelő miatt egy érzékelőre a fele jel esik, azaz 0,295 rész. Itt az egyes érzékelők szerint kell számolni a jelt és a zajt is. Nos akkor szorozzuk meg 10/3-al mindegyiket. A cellánkénti arányok így 1,0R + 2 szer 0,98333G + 0,36666B ezek lesznek. Két zöld érzékelő van, és ezért így kell számolni. A programban ha 1:2:1 arányt választok, akkor nem történik adatvesztés.
Miért lett zöld a kép? Egyrészt azért, mert IR szűrő karakterisztikája vágott a vörösből, valamint a képnek feltehetően kicsi volt a kék, ultra közeli tartalma, avagy az optika anyaga levágta. - Ezzel élesítik is egyúttal a képet is, mert infravörösben és ibolyában már erősen hibásak az akromatikus rendszerek is. Csak a látható tartományban használhatóak! Ezért sajánlatos spektroszkópiában a tükrös távcső, illetve a több tükörrel kompenzált rendszerek előnyösek, még akkor is, ha kicsit nagyobb a fényveszteségük, mert nincs színi hibájuk!
Csillagászati fotometriában egy adott szűrőhöz lehet számolni a fényérzékenységet. A lényeg, hogy lehetőleg olyan legyen a szűrő, ami széles tartományt enged át, vagy ki kell szedni és külső ismert szűrőt kell használni, az a legbiztosabb. Az 1:2:1 RGB arány nyújtja a legjobb jel/zaj lehetőséget a képfeldolgozáskor. A CCD jele nem lesz osztva, legfeljebb a végeredmény kialakításakor az utolsó lépésben. Ekkor viszont a megfelelő színtartományba eső zaj is osztódik, a jel/zaj arány nem fog romlani. Üdv. Imre