Re: Mit észleljek ma?
Elküldve: 2019.08.05. 10:54
Szia Tibi (kkk2002)!
Kétségtelen, hogy úgy tanulod meg leggyorsabban az eget, ha egy jó térképpel felfegyverkezve a "csillagugrásos" módszert alkalmazod. Amikor még megvolt az eq5 mechanikám, ezzel próbálkoztam, de mivel nem akartam túl sok időt tölteni kereséssel, hogy minél több időm maradjon az észlelésre, ezért kidolgoztam egy egyszerű módszert, amolyan "manuális goto"-t, amivel nagyon gyorsan megtaláltam a keresett objektumokat. Azért éreztem szükségét ennek, mert a kihuzat hol így állt, hol úgy és az irányok folyton változtak. (Ma már dobsont használok.)
A lényeg a következő:
- megszüntetjük az osztott körök lötyögését mindkét tengelyen (nálam legalábbis lötyögtek).
- lemérjük, hogy a mechanika finommozgató csavarjaival 1 teljes fordulattal pontosan mekkora szögelfordulást érünk el a távcső pozíciójában. Ezt úgy érdemes megtenni a minél pontosabb eredmény érdekében, hogy 10 teljes fordulatot hajtunk az adott tengelyen és osztjuk 10-zel. Pl. nálam az eq5-ön a deklinációs tengelyen 10 fordulat 25 fokot eredményezett, tehát 1 fordulat 2,5 fokot. Ezt akár át lehet számolni ívpercbe is, ahogy jólesik. A rektatengelyen ugyanezt célszerű megtenni, ott percbe érdemes átszámolni a végeredményt (nálam ha jól emlékszem, 10 percnek adódott). Tehát megkapom az 1 fordulathoz tartozó szögelfordulást mindkét tengelyre vonatkoztatva.
- készítünk egy észlelési tervet, egy listát azokról az objektumokról amiket aznap éjjel fel szeretnénk keresni. Nyugatról keleti irányban haladunk.
- felírjuk mindegyiknek a koordinátáját.
- keresünk mindegyikhez közel egy szabadszemes csillagot, amelyről biztosan tudjuk, hogy az adott észlelési helyről látni fogunk.
- ezeknek is felírjuk a koordinátáját.
- kiszámítjuk a szabadszemes csillag és a keresett objektum koordinátáinak ismeretében külön a deklinációk különbségét és külön a rektaszcenziók különbségét. Mindkettőt elosztjuk az adott tengelyre vonatkozó, 1 fordulathoz tartozó szögelfordulás értékével, így megkapjuk, hogy miután ráálltunk a közeli szabadszemes csillagra, utána mennyit kell tekernünk a finommozgató csavarokon és milyen irányba (ez a koordinátákból adódik), hogy a látómezőbe érkezzen a keresett objektum. Nem ismerem az eq3-at, nem tudom, hogy milyen a kialakításuk a finommozgatók fogantyúinak, de ha nincs valamilyen kitüremkedés a szélükön, akkor célszerű kialakítani, hogy érezni lehessen a sötétben, merre állnak.
- ezek után már csak annyi a dolgunk, hogy a lehetőségeinkhez képest minél pontosabban pólusra álljunk, így a nagyobb távolságok esetén sem kell attól tartani, hogy "mellélövünk".
Példa: az "Enif"-ről kiindulva (városi égen is látszik) megkeressük az M15-öt (eq5-re vonatkoztatva!)
Enif koordinátái: RA: 21h 45m; DEC: 9fok 58'. M15 koordinátái: RA: 21h 31m; DEC: +12fok 15'.
A RA szögkülönbség: 14 perc, nálam az 1 fordulathoz tartozó szögelfordulás 10 perc, tehát a rektatengely finommozgatóján 1,4 fordulatot tekerek nyugati irányba az Enif-ről kiindulva.
A deklinációk különbsége: 2 fok 17'=137'. Ha egy fordulattal 2,5 fokot, azaz 150'-et mozdítok a deklitengelyen, akkor ez esetben 137:150=0,913 fordulatot kell tekernem a finommozgatón északi irányba, hogy a látómező közepén találjam a gömbhalmazt.
Leírva lehet, hogy bonyolultnak tűnhet, mégis nagyon egyszerű. Főleg olyan helyen ér aranyat ez a módszer, ahol még a keresőtávcsőben is nagyon gazdag csillagmezőt látunk. Bemutatókon is nagyon hasznos lehet, nem kell a kereséssel "bénázni". Természetesen a végső beazonosítás térkép segítségével történik.
Szóljatok, ha valamit elszámoltam, vagy bármi nem érthető!
Üdv, András
Kétségtelen, hogy úgy tanulod meg leggyorsabban az eget, ha egy jó térképpel felfegyverkezve a "csillagugrásos" módszert alkalmazod. Amikor még megvolt az eq5 mechanikám, ezzel próbálkoztam, de mivel nem akartam túl sok időt tölteni kereséssel, hogy minél több időm maradjon az észlelésre, ezért kidolgoztam egy egyszerű módszert, amolyan "manuális goto"-t, amivel nagyon gyorsan megtaláltam a keresett objektumokat. Azért éreztem szükségét ennek, mert a kihuzat hol így állt, hol úgy és az irányok folyton változtak. (Ma már dobsont használok.)
A lényeg a következő:
- megszüntetjük az osztott körök lötyögését mindkét tengelyen (nálam legalábbis lötyögtek).
- lemérjük, hogy a mechanika finommozgató csavarjaival 1 teljes fordulattal pontosan mekkora szögelfordulást érünk el a távcső pozíciójában. Ezt úgy érdemes megtenni a minél pontosabb eredmény érdekében, hogy 10 teljes fordulatot hajtunk az adott tengelyen és osztjuk 10-zel. Pl. nálam az eq5-ön a deklinációs tengelyen 10 fordulat 25 fokot eredményezett, tehát 1 fordulat 2,5 fokot. Ezt akár át lehet számolni ívpercbe is, ahogy jólesik. A rektatengelyen ugyanezt célszerű megtenni, ott percbe érdemes átszámolni a végeredményt (nálam ha jól emlékszem, 10 percnek adódott). Tehát megkapom az 1 fordulathoz tartozó szögelfordulást mindkét tengelyre vonatkoztatva.
- készítünk egy észlelési tervet, egy listát azokról az objektumokról amiket aznap éjjel fel szeretnénk keresni. Nyugatról keleti irányban haladunk.
- felírjuk mindegyiknek a koordinátáját.
- keresünk mindegyikhez közel egy szabadszemes csillagot, amelyről biztosan tudjuk, hogy az adott észlelési helyről látni fogunk.
- ezeknek is felírjuk a koordinátáját.
- kiszámítjuk a szabadszemes csillag és a keresett objektum koordinátáinak ismeretében külön a deklinációk különbségét és külön a rektaszcenziók különbségét. Mindkettőt elosztjuk az adott tengelyre vonatkozó, 1 fordulathoz tartozó szögelfordulás értékével, így megkapjuk, hogy miután ráálltunk a közeli szabadszemes csillagra, utána mennyit kell tekernünk a finommozgató csavarokon és milyen irányba (ez a koordinátákból adódik), hogy a látómezőbe érkezzen a keresett objektum. Nem ismerem az eq3-at, nem tudom, hogy milyen a kialakításuk a finommozgatók fogantyúinak, de ha nincs valamilyen kitüremkedés a szélükön, akkor célszerű kialakítani, hogy érezni lehessen a sötétben, merre állnak.
- ezek után már csak annyi a dolgunk, hogy a lehetőségeinkhez képest minél pontosabban pólusra álljunk, így a nagyobb távolságok esetén sem kell attól tartani, hogy "mellélövünk".
Példa: az "Enif"-ről kiindulva (városi égen is látszik) megkeressük az M15-öt (eq5-re vonatkoztatva!)
Enif koordinátái: RA: 21h 45m; DEC: 9fok 58'. M15 koordinátái: RA: 21h 31m; DEC: +12fok 15'.
A RA szögkülönbség: 14 perc, nálam az 1 fordulathoz tartozó szögelfordulás 10 perc, tehát a rektatengely finommozgatóján 1,4 fordulatot tekerek nyugati irányba az Enif-ről kiindulva.
A deklinációk különbsége: 2 fok 17'=137'. Ha egy fordulattal 2,5 fokot, azaz 150'-et mozdítok a deklitengelyen, akkor ez esetben 137:150=0,913 fordulatot kell tekernem a finommozgatón északi irányba, hogy a látómező közepén találjam a gömbhalmazt.
Leírva lehet, hogy bonyolultnak tűnhet, mégis nagyon egyszerű. Főleg olyan helyen ér aranyat ez a módszer, ahol még a keresőtávcsőben is nagyon gazdag csillagmezőt látunk. Bemutatókon is nagyon hasznos lehet, nem kell a kereséssel "bénázni". Természetesen a végső beazonosítás térkép segítségével történik.
Szóljatok, ha valamit elszámoltam, vagy bármi nem érthető!
Üdv, András