Kistávcsöves kedvcsináló

A gömb- és nyílthalmazok, ködök, galaxisok észlelőinek fóruma
mizar
Hozzászólások: 2669
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: mizar » 2011.03.11. 18:08

Minden amatőrcsillagász vágya, hogy észleléseit fényszennyezéstől mentes égbolton végezhesse. Azonban ilyen helyet, különösen a városlakóknak nagyon nehéz találni, a megfelelő terepviszonyok megtalálása miatt néha sok kilométert kell megtenni.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy pár perc autóút után kiváló észlelőhelyen állíthatom „munkába” a távcsövet. A sokak által észlelődombként ismert terület Bátorliget határában a térségre jellemző nyírségi fejletlen nyugati szárú parabolabuckák egyik jeles képviselője. A finom homokot az út melletti részen sajnos időnként bányásszák, pedig gyönyörű színes madarunk, a gyurgyalag kiváló helyet talált benne magának. A domb két oldalán, köszönhetően az itt lévő mikroklímának, növényritkaságokat figyelhetünk meg kora tavasszal, a leánykökörcsin már messziről látszik a napsütésben, a tavaszi hérics üde sárga színe visszavonhatatlanul jelzi a tavaszt.
Amatőrcsillagász szempontból tökéletes a hely. A dombtetőn állva lenyűgözi az embert a hatalmas élő planetárium látványa. Sűrűn látogattam tehát megfigyelés céljából a dombot nyáron, ősszel egyaránt, ha a légköri viszonyok megengedték. Késő ősszel az említett mikroklíma miatt időnként sűrű köd telepedik a tájra, szinte nullára csökkentve a látótávolságot. Megdöbbentő érzés, mintha felhők gomolyognának alattunk, miközben fejünk felett ragyog a Tejút. Télen azonban kétszer is meggondolja az ember, hogy mikor érdemes odafagyni a távcsőhöz. Hiába a jó hely, kivételes légköri viszonyoknak kell lenni ahhoz, hogy kitelepedjek a dombra. Az idei tél nem volt túlságosan kedvező a csillagászati megfigyeléseknek, a rossz idő és a köd általában kedvemet szegte, csupán udvarunkról kémleltem az eget.
Március 7-én azonban ígéretesnek tűnt az időjárás. Kristálytiszta levegő, csodálatos kék ég fogadott egész nap, csak az erős szél riasztott kissé. Este már látszott, igen jó lehetőség kínálkozik egy kiváló megfigyelésre a szűnni nem akaró széljárás ellenére. Összepakoltam a felszerelést, és két liter tea társaságában alaposan felöltözve irány Bátorliget. Óvatosságom nem volt alaptalan, a dombtetőn a metsző jeges szél ereje fokozottan érvényesült. „No, akkor táltosodj” felkiáltással összeszereltem kedvenc műszeremet a sötétben. Egy nagy csésze forró teával a kezemben nekidőlve az autónak szemügyre vettem az eget. A Hold sovány szeletéből már csak egy halvány fénysáv látszott a nyugati ég alján. Az égbolt meseszép volt, már közvetlenül a horizont fölött látszottak a csillagok, szinte a látóhatár aljáig észlelést lehetett végezni. A Pleiádok csillagaiból hetet közvetlenül, elfordított látással pedig kilencet tudtam megszámolni gond nélkül. Igaz, ez elmarad az igazán sötét helyek 12-15-ös rekordjához képest, de szerintem igen kiváló eredmény, érzékenyebb szeműek talán többet is tudtak volna észlelni. Itt az utolsó lehetőség a régen várt B33 megpillantására is az idei szezonban. A szabadszemes objektumok szinte „leugrottak” az égről, az M44, a Perseus-ikerhalmaz távcső nélkül is impozáns látványt nyújtott.
Nagy várakozással fordítottam távcsövemet elsőként az M45 felé. Felszerelésem a lehető legegyszerűbb, 110/806-os TAL-1, „mezei” 32-es, 22-es Plössl, pár szűrő. Egy 6 mm-es Planetaryt csak megszokásból vittem magammal. Élességállítás után a kép önmagáért beszélt. Nem egy bizonytalan ködösséget, csillag körüli halót, hanem határozottan a Merope-ködöt láttam. Szabálytalanul kiterjedt volt és bársonyos finom tónusátmenetekkel rendelkezett. Szálas szerkezetét sajnos nem sikerült észlelni, de a látvány így is rendkívüli. Binokulárral valószínűleg még csodálatosabb lett volna. Jellemző a Mizarra, hogy az erősen fújó szél meg sem kottyan neki, a 32 mm-es képe szinte rezzenéstelen volt. Kíváncsian fordítottam a cső végét az M42-re. Vajon az udvarról sokat észlelt objektum új arcát fogja-e mutatni? Az okulárban megjelenő látvány, túlzás nélkül állíthatom, minden képzeletet felülmúlt. Mintha fényképet láttam volna. Mint egy nagy szellem úgy uralkodott a látómezőben az Orion-köd festői részletekkel. A trapéz „ordított” a közepén, és legnagyobb csodálkozásomra a belső régió kékes-zöldes színben gomolygott. Fantasztikus részletek mutatkoztak, a színek nagyon finomak, pasztellhatásúak, de határozottan érzékelhetőek voltak. Egész biztosan nem a képzeletem szüleménye volt, reálisan tudom értékelni az észleléseket, erről többször is meggyőződtem. Hamarosan könny szökött a szemembe, ami az állandóan befújó szélnek volt köszönhető. Minden általam elérhető nagyítással végigészleltem a ködöt többször is, a látványától nehezen tudtam elszakadni, újabb és újabb részleteket figyeltem meg rajta.
Következett a nagy próbatétel, a régóta várt Lófej-köd. Irányzék a Zeta Orionis-ra. Kitűnően látszik az IC 435, benne a sötét sáv feltűnő, inhomogenitásokat mutat. Kicsit felette halvány derengés, ott kell lennie a B33-nak. Hosszú nézelődés és… semmi. Szempihentetés, fokozott vizsgálat, ott a nagyon halvány fénycsík, és másodszor is semmi nyoma a ködnek. Kicsit csalódott vagyok, próbálom többféle nagyítással, kitakarom az Alniakot a látómezőből, de nincs eredmény. Pedig ott kellene lennie. Talán a szemem nem elég érzékeny, vagy a műszer, vagy még tisztább ég kellene, ki tudja? A nagy találkozás nem jött össze.
Következő célpont a Rozetta-köd. A Monoceros nagyszerű látványosságát még nem sikerült az udvarról megpillantanom. Szépen látszott az NGC 2244, de körülötte még csak halvány ködfolt sem mutatkozott. Kíváncsi voltam az első „találkozásra”, lesz-e olyan hatása mint a Fátyol-ködnek, mikor először megpillantottam. Rövid pásztázás után valami elsuhant a szemem előtt. Finomabb mozgatással aztán „beúszott” a látómezőbe a Rozetta. Mint egy hatalmas császárzsömle, úgy uralta a látóteret, széltől szélig kitöltve azt. Csodálatos látvány volt, egyáltalán nem hiányzott a képekről ismert húsvörös színe. Mint egy kokárda, úgy zárta magába a nyílthalmazt.
Sajnos lassú szemlélő vagyok, egy-egy objektum látványával hosszú percekig lekötöm magam. Nyári éjszakákon ez nem okoz gondot, de most a -3 fokban és a jeges szélben éreztem, hogy fogytán a tűrőképességem. Egyre sűrűbben jártam a termoszhoz, a tea melege elviselhetőbbé tette a hideget. Gyorsabb léptekben kezdtem észlelni, elsősorban kedvenc M objektumokat célozva. Az M51 kiemelkedik ezek közül. A Mizarral többször észleltem, de ezidáig csupán a megtalálás öröme volt a jutalmam. Most azonban egészen más Örvény-ködöt láttam. A korábban csupán halvány foltocska „megelevenedett”. Határozottan világított a közepe, mintha két kis lámpácska égett volna benne. Világosan elkülönült a két galaxis, a köztük lévő anyaghíd érzékelhető volt. Spirális formát huzamos észlelés után sem érzékeltem, de az egész köd látványa plasztikus volt. A közelben lévő M101-et korábban igen nehezen találtam meg, halvány foltja eddig nem nyújtott különösebb esztétikai látványt. Most fényes volt, határozottan nagy kiterjedésű, bár spirális szerkezete elfordított látással sem mutatta magát. Következett a Leo-triplet. Igen hamar megtaláltam, a három galaxis szinte világított a távcső okulárjában. Határozott, középen fényes, a formájukat szépen mutató objektumok. Szerkezetük ugyan nem volt megfigyelhető ezzel a kis távcsővel, de látványuk anélkül is nagyszerű. A Virgo-halmazt már csak találomra pásztáztam, lépten-nyomon kicsiny világító galaxisok mutatták magukat. Végül feladva a hideggel való küzdelmet, részletesebb vizsgálatukat egy másik alkalomra halasztva a hazatérés mellett döntöttem.
Varus
Hozzászólások: 332
Csatlakozott: 2009.12.16. 18:31

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: Varus » 2011.03.11. 19:27

Sándor!

Próbálj meg szerezni valahonnét egy H-beta mélyég-szűrőt, az jól kiemeli a Lófej-köd mögötti IC 434-et, így a Lófej-ködöt meg fogod tudni pillantani. Ez a szűrő kiváló a Kalifornia-ködhöz is.
Cseh Viktor
Hozzászólások: 632
Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: Cseh Viktor » 2011.03.11. 20:13

Üdv!

Kistávcső tulajdonosként rögtön rákattintottam erre a fórumra. Bár az én műszerem tényleg nagyon kisi (80mm-es refraktor) de mégis meglep mennyit számít az észleléseknél a légkör állapota és az észlelőhely minősége. Jó égen még egy kis távcső is felveheti a versenyt a közepes de fényszennyezett égen üzemelő közepes műszerekkel szerintem. Bár a teljesítmény is fontos tényező...
Hála Istennek én is vidéken lakom és elég kitelepülnöm a házunk udvarára hogy lámpafényektől mentes égre tekintsek fel. És ami a legjobb; déli irányba húzódik a kertünk így gyakorlatilag 2 fok magasságig belátom az eget. Egyik célom hogy felkeressem a délen rejtező fényes csodákat - és most itt nem csak a Sagittarius-Scorpius vidékre gondolok hanem azokra a kietlen égrészekre amelyekkel kevesebbet foglalkozunk. Talán a kis távcső ott "lent" előnyömre válhat mert kevésbé érzékeny a légköri turbulenciákra mint egy nagy.
S bár sokszor álmodozok nagy távcsövekről de egyelőre ezzel kell dolgoznom mert még így is rengeteg elérhető objektumot nem láttam még! Különösen tetszik az a hasonlat hogy: Ha valaki rögtön kezdőként egy nagy távcsövet vásárol, olyan mintha egy jó könyvet a közepétől kezdene olvasni - Nos én az "Égi nagy könyvet" az elejétől az utolsó iottáig ki akarom olvasni :)
Aztán majd lépek előre...

:D
Viktor
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: santage » 2011.03.11. 21:13

Egyébként a kistávcső fogalma relatív, én pl. egy 5 cm-es "rezgőnyárra" szerelt refraktorral észleltem évekig, és rajzoltam vele mélyeget. Meg mást is.
Akkor (15 éve) ha valaki hozzám vág egy 80/900-ast, biztos hogy rettenetesen örültem volna, hisz egy 100/1000 már etalon műszernek számított.
Őszintén tisztelem és szeretem a kis távcsöveket. Ezt a könyvet ki kell olvasni elejétől a végéig, bizony.
A jó ég rengeteget számít. Annak idején 80/1200-assal 14m-s csillagokat is láttak egyszer az MCSE tábor vájt szemű változósai. Az ég, és az észlelő, ez a kettő nagyon sokat számít.
És ha valaki kis távcsővel is ismeri az eget, sokkal teljesebb képe lesz róla. Melyik objektum mivel látszik. Meg hasonlók.

Viktor, szerintem nagyon jó úton jársz, kívánom hogy nagyon sok örömöd legyen a csillagászatban, és természetesen várom a rajzaid a rovathoz!

Gábor
Sirius
Hozzászólások: 483
Csatlakozott: 2009.09.14. 19:59

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: Sirius » 2011.03.12. 10:05

Ha azt nézzük, egyáltalán nem rosszabb egy kisebb átmérőjű távcső, mint egy nagyobb. Mindegyiknek van előnye és hátránya is. Én egy 60mm-essel koptatom az eget már 6 éve és tuti, hogy sosem fogok túladni rajta. Viszonylag mobilis (bár a tubus kissé hosszú), a betekintés kényelmes és nagyon sok mindent meg tud mutatni. Mivel f/13-as, így színhibája nincs. Ezzel a távcsővel már rengeteg galaxis, planetáris, stb. is elérhető!
Csak mostanra lett olyan szerencsém, hála egy-két barátnak, hogy tudok saját kezűleg építeni egy 120-as Newtont. Ha minden oké, áprilisra kész lesz, de addig amíg el nem készül, a lencséssel észlelek tovább!

Ha úgy gondolod Viktor, szeretettel várunk a tavasszal megrendezésre kerülő Polaris-beli mélyég-találkozón! ;)
Cseh Viktor
Hozzászólások: 632
Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: Cseh Viktor » 2011.03.12. 11:10

Üdv!

Igazából most nézem hogy egy kicsit félreérthetően fogalmaztam :D Én kimondottan szeretem a jelenlegi műszeremet és nagyon meg vagyok vele elégedve! ...még ezt kell használnom egy darabig... - ezt csak arra értettem hogy még a távcsövem számára elérhető objektumok töredékét láttam csak. Meg tényleg nagyon nagy komfort érzetet ad azt hogy könnyen mozgatható, az optikai elemek jó minőségűek stb.
Gyakran nézegetem mások észleléseit és látom a nagy távcsőátmérőket. Na ilyenkor jön rám a "de jó lenne egy ilyen műszer nevű frász. Közben meg még ki sem próbáltam hogy az enyémmel látszik e. Sokat kell még fejlődnöm minden téren de legfőképpen agyban :D
Hát a távcsöves találkozóról még nem tudok nyilatkozni sajnos. Szívesen mennék de az április-május hónap nekem brutális szakmai vizsgákkal van telenyomva. És ami a legrosszabb hogy utána kikerülök a pályakezdő munkakeresők közé. Na ott aztán hajtani kellesz hogy találjak melót :)
De köszönöm az invitálást Gergő :)
Gábornak pedig a hónap vége előtt egy nappal küldöm majd a megfigyeléseket :)

Üdv
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.03.12. 12:15

Valamikor, hatvan éve, két szép nagy refraktorral is manőverezhettem (19 cm-es Plössl-dialy) és 20 cm-es Merz-Heyde refraktor), az volt a szokásunk a barátommal, hogy szombatról vasárnapra virradó éjjel fent maradtunk a Gellérthegyen, és elővettük a nevezetes Schurig-Götz csillagatlaszt, annak alapján végig böngésztük, hogy milyen ködöt, halmazt látunk meg ezekkel a műszerekkel. Otthon pedig volt egy nagyon jó optikájú kis 4 cm-es "tengerész látcsövem". (Akkor még a Gellérthegyről nagyon jó volt az ég, de még a budai Várhegy alatti lakásból is.)
Már akkor meglepett, hogy pl. a kis 4 cm-essel a Messier-katalógusnak több mint a felét láthattam. Arra is hamar rájöttem, hogy a 4 cm-es, 4x-es nagyitású régi-régi kézi látcsővel egy sor nyilthalmaz mennyivel szebb, mint a 20 cm-esben (amelyiknél persze a nagy nagyítás alaposan szétdobja).
A csillagpárokra valahogy nem nagyon vadásztunk, egy idő múlva unalmassá váltak, legfeljebb az volt az érdekes, hogy felbontja-e vagy sem. Viszont az 50-es években rákaptam a bolygókra és a Holdra. A 20 cm-essel persze mindegyik nagyon látványos volt. Nem is nagyon tudtam elképzelni, hogy kisebb, 6-7 cm-es távcsővel éremes bolygókat is nézegetni.
Amikor azután a jósvafői Kutatóállomás lett a munkahelyem, ott már csak egy 7 cm-es kis refraktorom volt.
Nagyszerűen mutatta a halvány ködöket is, de pl. bolygóra nem is nagyon néztem rá. Annál inkább meglepett, amikor észrevettem, hogy pl. a Jupiteren azért nagyon szépen látszanakl ezzel is a fősávok, a Vénusz fázisai, sőt a felszini árnyalat-különbségek is.
Itt Pesten sokáig csak egy 5 cm-es, most meg egy 7 cm-es trávcsövem van. De mindig találok valami nézegetni valót ezekkel. Sok évtized után újra meglepett, hogy pl. a Marson a fő alakzatok még az 5 cm-essel is látszottak (közöltem is egy pár képet ezzel a Meteorban). A 7 cm-es pedig gyakorlatilag kimeríthetetlen. (És most nem is a rendszeres változó és napfolt észlelésre gondolok). Egy hónapja pl. a két kristálytiszta éjszakán annyi mindenre bukkantam, amire nem is számítottam volna. Nagyon megnyugtató a számomra, hogy ezek egy részét a legjobb szeműnek tartott kolleginánk, Annamária is felleli az 5 cm-es távcsövével (igaz, sokkal jobb légköri viszonyok mellett, mint amilyenek nekem itt Budapesten vannak).
Nohát, csak rajta, kistávcsövesek, próbáljátok ki, mi mindent tud a távcső És nem kell feladni, ha elsőre nem találtok rá egy halvány objektumra. Nagyon sok függ a légkörtől, fényszennyezéstől.
Főleg pedig ne irígykedjetek a 20-30 cm-esekre. A kis távcsővel talán nagyobb öröm megtalálni egy halvány ködöt, mint egy nagyobb műszerrel! Ezt saját tapasztalatomból állíthatom. ("Hű de jó, hogy ennyi mindent tud a távcsövem".)
Egy tapasztalt német amatőr szerint "minden távcsőnek megvan a maga égboltja".
Konkoly Thege pedig azt írta: "Nincs rossz távcső, csak rossz észlelő". (Ami persze túlzás, de Konkoly Thegének egy manapság forgalomba kerülő nagy szériás kommersz távcső is "rossz" lett volna. Hja, könnyü annak, aki besétál a müncheni Merz-műhelybe, és ott hat-nyolc objektívet kipróbál, mig végül a tizediket megveszi, de ha szerelés után nincs megelégedve, hát a Merz-cég újat küld.)
Jó észlelést - szép eget: Lajos
tobe
Hozzászólások: 851
Csatlakozott: 2010.10.28. 20:20

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: tobe » 2011.03.12. 14:24

Lajos úr olyan szép történeteket tud mesélni, hogy még távcső nélkül is öröm kimenni a csillagos ég alá. :) Köszönjük, az ilyeneket.

Béla.
Sidius

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2011.03.12. 14:53

Üdv Mindenkinek!
Emlékszem, Astrohist cikke talán a 2003-as Meteorban van, "Mit mutat egy öt centiméteres refraktor a Marsból?" címmel. Vagy százszor elolvastam, az átmérőhöz mérten szinte hihetetlen részletességűek a rajzok.
Én is egyetértek mindazokkal, akik a kistávcsöves varázst éltetik. A kilencvenes évek elején még mindig nem volt általános a lencsés távcső még kicsiben sem. Én szemüveglencsés távcsővel "operáltam" majdnem két évig, előtte mindössze egyetlen alkalommal néztem komoly távcsőbe (ezen alkalom indított a csillagászat felé). Szinte minden este órákig néztem a fényesebb halmazokat, egy-egy ködöt, a Jupitert, Marsot. Ez a "műszer", mutatta meg nekem először a Szaturnusz gyűrűjét, a Hold gyűrűshegyeit, néhány könnyű kettőst és zöld hegesztőüveg közbeiktatásával a Napfoltokat is. Ma, mikor a Szaturnusz gyűrűje ott lebeg a látómezőmben metszetélesen, jókorára nagyítva, s közben azt próbálom eldönteni látható-e az Encke-rés, azt hiszem akkor sincs olyan alkalom, hogy mindez ne jutna eszembe. (A gyűrű megpillantása legkülönlegesebb emlékem.)
Jó kistávcsövezést!
attila dezső
Hozzászólások: 448
Csatlakozott: 2010.01.16. 18:12

Re: Kistávcsöves kedvcsináló

Hozzászólás Szerző: attila dezső » 2011.03.12. 17:29

Én is "nosztalgiázok" egy kicsit!

Emlékszem mekkora élmény volt, amikor anyámék megvették az urániás 60/600-as tükörkészletet! Lehettem vagy 11-12 éves. Saját magam szereltem össze, azaz csináltam tükörtartartót, prizmatartót (mert ugye prizmát adtak hozzá) Az állvány sajnos meghaladta az képességeim. De még így is nagy élmény volt vele a hold, és persze ezzel a csővel láttam először a Szaturnusz gyűrűit, és a Jupiter felhősávjait. Gondolom a koolimácóhoz nem sok köze volt a "rendszernek".. :D de nagyságrendekkel jobb képet adott mint a műanyaglencsés NDK-s távcsőépítő készlet! Habár azzal is rengeteg tapasztalatot szereztem, de inkább "optikai" téren. Ezek után most építettem egy 150/965-és newtont, aminek a tükrét saját magam csiszoltam! Mindig egy élmény belenézni!
Válasz küldése

Vissza: “Mély-ég”