Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

[acz71]

Szia Péter!

> Mi az oka annak hogy bizonyos esetekben a nagyobb nagyítás csak rontja a képet?

Nos, ennek szerintem egyik legfontosabb oka, hogy nagyobb nagyítás felé elmozdulva a fényerő drasztikusan csökken, így előbb utóbb a szemed véges fotonelkapó képessége miatt egyszerűen nem láthatsz meg újabb részleteket, sőt egyre halványabbnak tűnik az adott objektum. Szóval egyszerűen nincs elegendő fény a szemednek. Természetesen ez ellen lehet tenni, még pedig úgy, hogy még nagyobb átmérőjű távcsövet szerzel be, hogy ellensúlyozd a fényveszteséget. Ezért mondják azt, hogy 20 cm felett kinyílik az ég...

> Nekem a Newton-hoz 32-es,25-ös.10-es és 6-os van.

Szerintem alapvetően jó a sorod, talán a 25 és 10-es köze kellene egy átmenet. 32mm fölé nem érdemes menni, és 6mm alatt sem várható jelentős eltérés, mondjuk egy 5-ös vagy 4-es esetében

Én a gyakorlatban a 20, a 9 és a 7mm-es okulárjaimat használom a legtöbbet. Ugyanakkor bemutatáskor a 32mm-es (2"-os) sokkal jobban elkápráztatja a nézőket, mint bármelyik másik.

Szia!

[mpt]

...> Mi az oka annak hogy bizonyos esetekben a nagyobb nagyítás csak rontja a képet?
Nos, ennek szerintem egyik legfontosabb oka, hogy nagyobb nagyítás felé elmozdulva a fényerő drasztikusan csökken...

inkább legtöbbször a földi légkör a ludas a dologban. Megfelelően nyugodt és tiszta légkörnél pl. láttam nagyon szép Jupiter-képet 72mm-es refraktorban, 170x nagyítás táján.
Másik határ az objektív felbontóképessége, aminek köszönhetően általában 2D-t tekintik az ésszerű nagyítás felső határának (D = az objektívátmérő mm-ben). De legtöbbször nem lehet kihasználni az előzőekben említett légköri hatások miatt.

--mpt

[Arpstronomer]

Az Mpt által mondottakat épp a Jupiterrel erősíteném meg. Az első alkalommal azt hittem, annyira kicsi az átmérő, hogy elvész a fény, egyszerűen nem lehet ezzel az összeállítással 150xes nagyítás mellett élesre állni.
Aztán egy másik nap épp az ellenkezője történt, még a SEB hiányát is fel tudtam fedezni.

Szerintem egyszerűen, mivel a légkörön nézünk át, azt is felnagyítja a távcső, és ha az mozog, ezt a mozgást nagy nagyításnál hatványozottan látjuk. Szerintem.

[vd.astro]

Üdv, Péter kolléga azt hiszem a távoli galaxisok esetére értette a kérdését, már hogy nagyobb nagyítás esetén miért nem látszik annyira jól az adott objektum (együtt próbálkoztunk néhány nappal ezelőtt ). Iskolában azt tanultam hogy a kiterjedt objektumok fényintenzitása csökken a nagyítás növelésével, ezért halványabban látszik, viszont pontszerű objektumoknál éppen fordítva van, ott az intenzitás növekszik. Azt hiszem a Budó féle fizika tankönyvben van erről szó, hirtelen nem tudom hogy az első vagy a harmadik kötetben és nincs is kéznél úgyhogy nem tudok most idézni belőle.

A Jupiternél is gondolom fennáll ugyanez a probléma, hiszen nem pontszerűnek látjuk, de ott lényegesen közelebbi objektumról van szó, így ez nem jelent akkora problémát mint egy távoli galaxis.

Ha esetleg rosszul írtam valamit, kérlek javítsatok.
D.

[mpt]

Igazad van, nem olvastam eleg figyelmesen vissza. Igen, nagyon halvany objektumoknal a nagyitas novelesevel negyzetesen csokkeno fenymennyiseg is gond.
Csillagoknal viszont a nagyitas novelese emeli a kontrasztot. Ennek oka, amit irtal: a csillag gyakorlatilag pontszeru, tehat a nagyitastol fuggetlenul egyetlen pontban erkezik a fenye (elvileg), viszont a hatter fenyessegere az altalad is irt torvenyszeruseg ervenyes. Tehat a csillag ugyanolyan fenyes marad, a hatter sotetedik, a kontraszt emelkedik.

--mpt

[vd.astro]

Köszönöm a korrigálást, nem tudom mitől fényesedne bármi is

[astrohist]

Fényesség: 1. A csillagok elvileg pontszerű fényforrásnak látszanak. Léátszó fényességük a puszta szemmel láthatókhoz képest az objektív rádiuszának négyzetével arányosan növekszik. Pl. a szem pupillájának rádiuszát vehetjük 3 mm-nek, egy 6 cm-es refraktor lencse rádiusza 30 mm, vagyis 10-szer nagyobb, tehát elvileg 100-szor halványabb csillag látható vele. Mivel jó szem kb. 6 magnitúdóig lát, a 100-szor fényerősség különbség kereken 5 mg, tehát elvileg egy 6 cm-es távcsővel 6 + 5 = 11 mg-ig lehetne látni. Ez részben technikai, részben a szem szerkezetének okából nem egészen igaz, de nagyjából helytálló.
2. Egy kiterjedt fényfolt, pl. egy diffuz köd, extragalaxis képe a nagyítás növelésével egyre nagyobb felületnek látszik, ezért a fényes egyre nagyobb felületen oszlik el. A csillagászati táblázatok az összfényességet tüntetik fel, mivel úgy mérjük a fényességet, mintha egyetlen pontban lenne összesürítve. Ezért a kiterjedt objektum egy-egy felületi eleméből egyre kevesebb fény jut a szem egyes érzékelő sejtjére. (csapocskákra, pálcikákra) Ezért érzékeljük a ködöket nagyobb nagyításnél halványabbnak. (Kis nagyitásnál "tömörebb" a kép, így látszólag fényesebb.)
3. Az összfényesség a legnagyobb kavarást a byilthalmazoknál okozza. Kicsi nagyításnál, vagy pl. binokulárban a halmazok csillagainak fényes többé-kevésbé összeolvad, ezért összegeződve aránylag fényesnek tűnnek. Nagy nagyításnál viszont egyes csillagait külön-külön látjuk, de ezek fénye egyenként a távcső határfényességénél halványabbak, vagyis nem látjuk ezeket külön-külön. Az előbbi példa szerint egy 6 cm-es távcső már nem mutatja a különváló, 10-11 mg-nél halványabb csillagokat, csak a fényesbbeket. Igy azután nagyobb nagyításnál a nyilthalmazok esetkleg szegényebbnek tűnnek.
4. Alanetáris ködök és sok gömbhalmaz látszó mérete kicsi, ezért még nagyobb nagyításnál is kicsi a látszó felület, ezek ezért nagyobb nagyítást is kibírnak. (Én pl. a 70 mm-el, 22-szerrel még látom a Lyra gyűrűsködöt, de 82x-el már alig, rossz levegőnél sehogy! Sőt! A 4 cm-es, 4x-es régi kis bionoklimmal láttam az Észak-Amerika-ködöt, de a 20 cm-es, 3 m fókuszú Heyde refraaktor 50-sres nagyításával nem tudtam kivenni!) - BQ.

[santage]

Én javasolnék esetleg még egy 4 mm-es Planetary oklit az igazán nagy nagyításokhoz. A galaxisokat és ködöket sajnos nem lehet extrém nagy nagyítással megfigyelni. Egy galaxis esetében tapasztalatom szerint egy 20 cm-es távcsővel 150x-es az ésszerű felső határ, 30 cm-nél ez 200x. Viszont az igaz, hogy bármit is észlelsz, a lehető legtöbb nagyítással meg kell nézni. Szinte minden objektumnak jót tesz a nagyítás fokozása, bár érdekes módot a legtöbb nyílthalmaz 50-100x között mutat jól, csak a sűrűbb, kompaktabb példányok (pl. M11) esetén érdemes 150x felé menni. A gömbhalmazok igen szépen mutatnak kis és közepes nagyítással, és az észlelők egy része itt meg is áll, mondván hogy a nagy nagyítás sem fed fel új részleteket. Csakhogy ez nincs így! Minden gömbhalmazra igaz, hogy észlelésük egyetlen titka a nagyítás! Érdemes az elérhető legnagyobb vagy ahhoz közeli nagyítással, 100x, de még inkább 150x felett tanulmányozni őket (még egy 8 cm-es lencsével is), mert a bontás ugrásszerűen megjavul, és nagyon sok tagot pillanthatunk meg! Az M13 pl. 7 cm-es refrakorral részlegesen felbontható!

Snt

[czejczej]

Sziasztok!

Egy picit eltérő témájú "észlelésről" számolok be nektek
A tegnapi nap folyamán alkalmam volt a Greenwichi Royal Observatoryba betekintést nyernem az élmény felemelő volt csodás környezetben található! szavakkal szinte lesem lehet írni mekkora élmény olyan sor állt a meridián vonalhoz, hogy fotózkodhassanak egyet, hogy kb 1 órát kellett volna sorba állni , így felmentem a kupolába ott viszont szinte senki nem volt felemelő látvány volt látni azt hatalmas csövet mellékelek pár képet:)...sajnos nem a legjobb minőségűek ezért még egyszer meglátogatom a kövi 3 hétben nagyon gyönyörű látvány volt!!!

[astrohist]

Jó hogy láttad, bár csak sokan megnézhetnék, talán a legjobban helyreállított történelmi muzeum-obszervatórium. A 66 cm-es nagy refraktor külseje kicsit különös, de a leképezése csodálatos! Láttam vele a Jupitert, Szaturnuszt és az M11-et. (A csillagok még a látómező peremén is pontszerűek!) Szinte depressziós lettem, hogy a Szaturnuszt nem rajzolhattamm le, sem előtte, sem utána nem láttam annyi sávot és zónát, mint akkor (pedig már közel járt a látóhatárhoz).
Hanem azért aki megnézi a régi, XVIII. sz-i műszereket: fali és mozgó kvadránst, a Halley-féle passage távcsövet, jó ha tudja, hogy azok bizpony az eredeti tervrajzok alapján készült modern másolatok. Viszont aki elmegy Egerbe, megnézi a csillagásztorony (sajnos nagyon összezsufolt) kiállítást, ezeknek az eszközöknek eredeti hasonmásait láthatja (Esterházy püspök úgy rendelte meg a műszereket, hogy azok a legjobb greenwichi műszerekhez hasonlók legyenek). Kicsit irigyelnek is érte az angolok, csak mi nem becsüljük semmire ezt az egri gyüjteményt! Közületek hányan látták?
Kösz a szép beszámolót: BQ.