Csillagváros.Hu

Vizi Péter írta: ↑

2020.04.13. 14:38

Mekkora nagyítással nézted?

110x, 170x és 255x.

Vizi Péter írta: ↑

2020.04.11. 23:05

... Ennek annyi.

Ebben nem vagyok biztos.

Eddigi ismereteim alapján úgy gondolom, hogy ha a mag több darabra esik szét, attól a darabok pályája még közel azonos lesz (hiszen nem felrobbant, csak szétesett), így viszont a perihélium felé közeledve - közel ugyanakkora tömegből - sokkal nagyobb felszínen keresztül szabadulnak ki a gázok és az általuk szállított por (azaz az üstökösmag fajlagos felszíne megnő), így jóval nagyobb (és fényesebb) kómára és csóvára számítanék.

De lehet, hogy tévedek...



MDA

Attila írta: ↑

2020.04.13. 14:56

Vizi Péter írta: ↑

2020.04.11. 23:05

... Ennek annyi.

Ebben nem vagyok biztos.

Eddigi ismereteim alapján úgy gondolom, hogy ha a mag több darabra esik szét, attól a darabok pályája még közel azonos lesz (hiszen nem felrobbant, csak szétesett), így viszont a perihélium felé közeledve - közel ugyanakkora tömegből - sokkal nagyobb felszínen keresztül szabadulnak ki a gázok és az általuk szállított por (azaz az üstökösmag fajlagos felszíne megnő), így jóval nagyobb (és fényesebb) kómára és csóvára számítanék.

De lehet, hogy tévedek...



MDA

Az elmélet helyes, de az, hogy a szétesés óta 8-ról lement 10 magni környékére és rohamosan halványodik, azt jelzi, hogy ebből valószínűleg (!) nem lesz semmi fényességes.

Ankalimon írta: ↑

2020.04.13. 14:41

Vizi Péter írta: ↑

2020.04.13. 14:38

Mekkora nagyítással nézted?

110x, 170x és 255x.

Biztosan nem láthattad, mert a szétesésről először április5/6-án éjjelről van info egy 60 centis távcsővel. Meg a nagyítások is kicsik lettek volna hozzá még a szétesés elején.

Vizi Péter írta: ↑

2020.04.13. 17:35

Az elmélet helyes, de az, hogy a szétesés óta 8-ról lement 10 magni környékére és rohamosan halványodik, azt jelzi, hogy ebből valószínűleg (!) nem lesz semmi fényességes.

Ha valami érdekel, de nem értem, akkor mindig olyan rossz érzés kerít hatalmába...
Walaki megmagyarázhatná!


MDA

Mi a nem értés tárgya? 7 napja legalább, hogy szétesett. Azóta 4 darab onthatná magából az anyagot (nagyobb felület) és Nemhogy drasztikusan halványodnia, hanem fényesednie kéne, nem. Elméletileg

Vizi Péter írta: ↑

2020.04.13. 20:45

Mi a nem értés tárgya? 7 napja legalább, hogy szétesett. Azóta 4 darab onthatná magából az anyagot (nagyobb felület) és Nemhogy drasztikusan halványodnia, hanem fényesednie kéne, nem. Elméletileg

Igen, pontosan ez a nem-értés tárgya...
Te ezek szerint érted, hogy miért halványodott, amikor elvileg fényesednie kellett volna?
Akkor okosíts ki engem is, lécci-lécci-lécci....!!!!

MDA

Kedves Péter, Attila is ezt mondja - logikusan - nagyobb felület nagyobb vizuális fényesség.
Az Atlasnak is, mint az üstökösök többségének is - a Nap hőjének hatására a felületről C2, Cn, C3 molekulák, főleg Fe atom emisszióját látjuk. Ez nem az üstökös fém magjából, hanem a kómájába kifújt porszemcsékből áll, ami por alakú, és az jég tartja össze. Ez azonnal szublimál, a 0 Kelvin . és a nem kevés Nap hője hatására.
Bizonyított, hogy minél nagyobb felületen éri a Nap sugárzása a tököst , annál nagyobb lesz a porszemcsék és a jég szublimációja - ergo- nagyobb felületi fényességgel kell kalkulálni.
Ha az ellenkezőjét valaki levezeti nekem, akkor egy virtuális pacsit kap...

Lehet, hogy a szublimációcsökkenés csak azzal magyarázható, hogy az Atlasnak a a kérge,és a magja nem teljesen ugyanaz az agyag, nem homogén, és csak a felületéről történik a gázkibocsájtás, a mag más összetételű, így ha tucatnyi részre is esik szét nem lesz nagyobb fényességű. Ha a belseje mondjuk kobald, akkor érthető, hogy onnan gázfejlődés nem nagyon várható.


Csaba

Most frissítették az előrejelzést: és az általam ismer üstököskövető oldalak is azt mondják, hogy már erősen halványodik, és a halványodás folytatását jósolják: 9,7 magnitúdóra becsülik hétvégére.

Egyébként 2010-ben az Elenin üstökös is így járt: egy-két hónappal a napközelpont előtt szétesett és gyorsan elhalványult - sokkal halványabb lett, mint előtte jósolták.


Fizikai magyarázat talán az lehet, hogy a szétesés pont nem az oka, hanem a következménye a halványodást is eredményező folyamatnak: a magban jóval kevesebb fagyott gáz volt, mint gondolták, és nem tartott ki a periheliumig: a kifogyóban levő gázanyag már nem tudta összetartani a magot, aztán néhány nap múlva már ahhoz is kevés volt, hogy a fényességet fenntartsa.

Ez, sajnos, nem túl biztató - noha a legtöbb kommentár még hangsúlyozza, hogy az üstökösöknél sohasem lehet tudni: lehet, hogy ez tényleg a végső kihunyás kezdőpontja, de az is lehet, hogy csak egy nagy hatásszünet a tűzijáték előtt. Állítólag mindkettőre volt már példa...

Ankalimon írta: ↑

2020.04.13. 22:25

... Fizikai magyarázat talán az lehet, hogy a szétesés pont nem az oka, hanem a következménye a halványodást is eredményező folyamatnak: a magban jóval kevesebb fagyott gáz volt, mint gondolták, és nem tartott ki a periheliumig: a kifogyóban levő gázanyag már nem tudta összetartani a magot, aztán néhány nap múlva már ahhoz is kevés volt, hogy a fényességet fenntartsa. ...

Ez elég logikusan hangzik, és tetszik is, mint egy reálisnak tűnő lehetőség.
Már csak statisztikailag tamáskodom kissé: ha több periodikus, visszatérő üsti is produkált elfogyás közbeni szétesést a mi életünkben, akkor vagy nagyon hamar szétesnek, vagy mégsem ez a mechanizmus működik...

MDA