Üstökös észlelések

Üstökös- és kisbolygóészlelők fóruma
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Üstökös észlelések

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2018.12.30. 22:04

popey37 írta:
2018.12.30. 21:06
hát nem tudom, Ágoston Zsolt felvétele pl. nem vezetett, legalábbis csikos, tehát óragép nem ment.
http://vcse.hu/tag/agoston-zsolt/
Ez ugyancsak vezetve van, mégmeg nem is a fölg forgásával megegyezően, hanem még az üstökös pályát is követte. :) Azért áll az, a több meg megy.
Avatar
Csillagos Pisti
Hozzászólások: 1639
Csatlakozott: 2010.03.17. 20:43

Re: Üstökös észlelések

Hozzászólás Szerző: Csillagos Pisti » 2018.12.30. 22:52

tobe_ írta:
2018.12.30. 22:04
popey37 írta:
2018.12.30. 21:06
hát nem tudom, Ágoston Zsolt felvétele pl. nem vezetett, legalábbis csikos, tehát óragép nem ment.
http://vcse.hu/tag/agoston-zsolt/
Ez ugyancsak vezetve van, mégmeg nem is a fölg forgásával megegyezően, hanem még az üstökös pályát is követte. :) Azért áll az, a több meg megy.

Ilyen felvételt én még sose készítettem. Tehát itt arról van szó, hogy a felvételek összességét, utólag magára az üstökösre illesztették? Ilyesmit manuálisan csinálnak, vagy a sokat emlegetett Registax-al? Netán a StarStax-al?
Földvári István Zoltán
10x50 & 20x60 Tento, 70/500mm refr, 80/900mm refr, 127/1500mm MC + AZ5.
https://csillagokutjan.blogspot.com/
https://holdfenyarnyek.wordpress.com/
https://youtube.com/channel/UCTypZPog53vuLGwIzn7503Q
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Üstökös észlelések

Hozzászólás Szerző: Attila » 2018.12.31. 01:07

popey37 írta:
2018.12.30. 19:04
lenne egy hülye kérdésem:

kell óragép az üstökös fotozáshoz?
még életemben nem fotoztam üstököst, és láttam csikos és nem csikos képet is, tehát nem tudom eldönteni, hogy kell-e óragép.
Nem hülye kérdés.
Alapvetően négyféleképpen lehet üstököst fotózni (illetve bármilyen, jelentősebb saját mozgással rendelkező objektumot).

1. Álló kamerával. Ez a legegyszerűbb, pl. egy háromlábra szerelt teleobjektívvel (vagy nagylátószögű lencsével) felszerelt DSLR-rel. De ez egyszersmind a legritkább lehetőség is, mivel ehhez nagyon fényes és hosszú csóvás üstökös kell, asztro-tájkép szerű fotóhoz. Ilyenre egy emberöltő alatt jó, ha egy-két alkalommal van lehetőség...

2. Ekvatoriális szereléssel, csillagokra (óragéppel, sziderikus szögsebességgel) követve egy hosszabb (a) vagy több rövidebb (b) expozíciót összegezve (ez már bonyolultabb). Itt lehet - sőt célszerű - egy TDM-mel és/vagy vezetőcsillagra autoguider-rel pontosítani a követést, azaz vezetni a felszerelést. Ennek az a hátránya, hogy a felvétel közben az üstökös elmozdul a képen, így kevésbé lesz éles a képe ("elkenődik"), ráadásul a fényessége is nagyobb területen oszlik el, azaz halványabb is lesz a fotón, és minél hosszabb időt ölel fel az expo, annál inkább. Ezért ezt inkább viszonylag fényesebb üstökösökre (vagy kisbolygókra) célszerű alkalmazni, illetve kis saját mozgás esetén. Ugyanakkor a "b" esetben az egyes felvételeket az üstökösre (és nem a csillagokra) célszerű igazítani összegzés előtt, így - bár az üsti így is bemozdul, de - az elmozdulást minimalizálni lehet; cserébe a csillagok pontsorokká válnak.

3. Ettől jobb, ha magára az objektumra vezetjük a távcsövet. Itt is lehet egy hosszabb (a), vagy több rövidebb (b) expo-t használni; ez felszerelés-függő. Tehát a távcső sziderikusan forog, de nem csillagra állítjuk a vezetőcsövet, hanem az üstire. Ekkor a vezetőtávcsőtől és a vezetőkamera érzékenységétől függ, hogy ez mennyire lesz sikeres (természetesen a fényesebb és kompaktabb, azaz "csillagszerű" üstikre tud működni), és ekkor is az egyes expo-k alatt elkerülhetetlenül bemozdul az objektum, azaz elkenődik a képe, életlenebb és halványabb lesz, de sokkal kevésbé, mint a 2. esetben, hiszen itt már csak az auto-guider frissítési időköze alatt kenődik, nem az egész expo alatt (mint a 2. pontban). Ha a csillagnyomok hosszú csíkok a képen, akkor az "a" módszert használták, és egy hosszabb expo volt; ha pedig a csillagnyomok szaggatott csíkoknak látszanak, akkor a "b" módszernek megfelelően több kép integrálásával készült a fotó.

4. Forszírozott esetekben (ez a legnehezebb, de a legtutibb is, ez adja a legprecízebb üstökös-képet), amikor az objektum nagyon halvány, és/vagy nagyon gyorsan megy, akkor szintén magára a mozgó objektumra kell vezetni a távcsövet, de korrigált motor-sebességekkel. Itt is lehet egy hosszabb (a), vagy több rövidebb (b) expo-t használni; ez felszerelés-függő.
Itt is, ha a csillagnyomok hosszú csíkok a képen, akkor az "a" módszert használták, és egy hosszabb expo volt; ha pedig a csillagnyomok szaggatott csíkoknak látszanak, akkor a "b" módszernek megfelelően több kép integrálásával készült a fotó. Ez a legprofibb megoldás, de a mozgó halvány objektum saját-mozgására követés a motorokkal nem egyszerű...
Ilyenkor a legnagyobb segítség egy programozható követést tudó vezérlő, pl. az FS2 (de lehet, hogy pl. az EQMOD is tud ilyet). Ennél be lehet állítani, hogy az objektum saját mozgása mekkora a csillagos háttérhez képest RA és Dec irányokban (pl. "/perc-ben; ennek értékét megadják a jobb efemeris táblázatok, de ki is számolható), és a motorok így fognak forogni. Ez már nagyon sokat segít, mivel az expo közben sem mozdul el a mozgó objektum képe az érzékelőn (azaz elvileg egyáltalán nem kenődik!!!), s így a vezetőkamera is jobban (kisebb elmozdulásokkal) tudja a vezetési korrekcióhoz exponálni az objektumot. Ezzel a módszerrel pl. olyan rendkívül halvány kisbolygót is le lehet kapni, ami egy sziderikusan vezetett képen meg sem látszana, mert a halvány aszteroidáról érkező néhány foton szétkenődne és elveszne a zajban a képen a nagy saját mozgás miatt. Ha nincs programozható vezetés, hanem csak sziderikusan tud forogni a cucc, attól még meg lehet azért próbálni a vezetőkamerával megvezetni a távcsövet a mozgó objektumra (ez volt a 3. módszer), de a vezetőtávcsőtől és a vezetőkamera érzékenységétől függ, hogy ez mennyire lesz sikeres, és ekkor az egyes expo-k alatt elkerülhetetlenül bemozdul az objektum.

A már felvett képek kidolgozását (kalibrálását, összeigazítását és összegzését, illetve utófeldolgozását) nagyon sok csillagászati képfeldolgozó program tudja.

Remélem, érthetően írtam le.

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
.géza
Hozzászólások: 564
Csatlakozott: 2018.07.10. 15:15

Re: Üstökös észlelések

Hozzászólás Szerző: .géza » 2018.12.31. 10:09

Igen, nekem sem volt tiszta a dolog eddig. Nem fotózom, kényelemből. Pedig érdekes lehet. A véleményed érdekelne a poziciónálásról, ami már pályszámitásra lenne alkalmas. Amatőrileg hogy lehetséges. Vagy nem.
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Üstökös észlelések

Hozzászólás Szerző: Attila » 2018.12.31. 10:31

.géza írta:
2018.12.31. 10:09
A véleményed érdekelne a poziciónálásról, ami már pályszámitásra lenne alkalmas. Amatőrileg hogy lehetséges. Vagy nem.
Az asztrometria ma már szinte gyerekjáték. Tudomásom szerint több program is tudja, de én az Astrometrica nevű szoftvert használom, amivel rém egyszerű, és brutál pontos.
A gond tehát nem az objektum kimérésével van, hanem a pályaelemek meghatározásával.
Ez nem egyszerűen egy-két képlet, hanem meglehetősen bonyolult algoritmus, ún. numerikus módszerekkel, ill. programozással (numerikus differenciálszámítás miatt); egyetemi éveim után magam is készítettem egy ehhez szükséges számítási modellt (akkor még sokkal okosabb voltam, mint manapság :oops: ), de leprogramozni már nem volt időm, mert megnősültem... :D

Ehhez elvileg három kimért pozíció (idő-adattal együtt) elegendő, de a perturbáció számítás mélységétől függően legalább az óriásbolygó pozíciók is kellenek, és minél több pontunk van (tehát több, mint három), és minél távolabb egymástól, annál pontosabb az eredmény. Sajnos ilyen, a gyakorlatban is viszonylag egyszerűen használható, és általánosan elérhető program nincs, vagy nem tudok róla. Amik vannak (pl. a Pluto), azok egyedi, és nem igazán felhasználóbarát, kvázi "magánfejlesztések", amiknek a használata annyira bonyolult, hogy inkább nekiülök, és újra megírom magam. A múltkoriban kezembe került a füzetem, amiben anno leírtam a számítási modellt, de már akkor sem igazán értettem a korábbi önmagamat... :lol:


MDA
A hozzászólást 3 alkalommal szerkesztették, utoljára Attila 2018.12.31. 10:36-kor.
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
popey37
Hozzászólások: 241
Csatlakozott: 2011.04.12. 17:52

Re: Üstökös észlelések

Hozzászólás Szerző: popey37 » 2018.12.31. 10:32

Köszi Atilla, tök érthető. ezek szerint nem fogok üstököst fotozni :)
100/900 SW ED "apo", 12x50 Lacerta binokulár
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Üstökös észlelések

Hozzászólás Szerző: Attila » 2018.12.31. 10:41

popey37 írta:
2018.12.31. 10:32
Köszi Atilla, tök érthető. ezek szerint nem fogok üstököst fotozni :)
Sajnálom, hogy erre a következtetésre jutottál...
A 2. módszer tök egyszerű, és mindig működőképes (jómagam is többnyire ezt használom, és nem használhatatlan az eredmény) , a 3. is viszonylag egyszerű, ha a vezetőcső tudja követni a halvány objektumot, amire hosszabb, több másodperces auto-guider expokkal van esély - legfeljebb nem lesz tökéletes a vezetés. A 4. módszer már valóban meglehetősen szofisztikált, de az sem egy holdraszállás.

Sőt, mindenféle vezetés nélkül, csak sima óragéppel (pontos pólusra-állással) is lehet próbálkozni, csak nem lesz szuper-tökéletes a kép. De minimum egy óragép azért kell hozzá...


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
.géza
Hozzászólások: 564
Csatlakozott: 2018.07.10. 15:15

Re: Üstökös észlelések

Hozzászólás Szerző: .géza » 2018.12.31. 10:53

Attila, kössz a hamar válaszod. Megint tanultam valamit.
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Üstökös észlelések

Hozzászólás Szerző: Attila » 2018.12.31. 11:04

Még csak annyit, hogy a legrészletesebb, a kóma és a csóva belső finom-szerkezetének, esetleges filamentális struktúrájának megmutatásához kell csak a 4. módszer (és természetesen csak ismert pályával rendelkező objektumra használható).
Mivel egy üsti egyébként is tökre ködös alakzat, így a nem über-brutál-szuper tökéletes üstökösre követés mellett (sőt, akár sziderikus követéssel és egyszerűen csillagra vezetéssel, de a feldolgozás során az objektumra igazítással) is egész jó kép készíthető. Az alább idézett kép is így készülhetett - azt hiszem -, és mégis milyen jó.)
Szerintem nem is sokan használják a 4. módszert, talán még a három-csíkos hazai asztrofotós celebek sem...

Tehát nem kell félni tőle!!!


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Üstökös észlelések

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2018.12.31. 12:24

Attila írta:
2018.12.31. 10:31
.géza írta:
2018.12.31. 10:09
A véleményed érdekelne a poziciónálásról, ami már pályszámitásra lenne alkalmas. Amatőrileg hogy lehetséges. Vagy nem.
Az asztrometria ma már szinte gyerekjáték. Tudomásom szerint több program is tudja, de én az Astrometrica nevű szoftvert használom, amivel rém egyszerű, és brutál pontos.
A gond tehát nem az objektum kimérésével van, hanem a pályaelemek meghatározásával.
Ez nem egyszerűen egy-két képlet, hanem meglehetősen bonyolult algoritmus, ún. numerikus módszerekkel, ill. programozással (numerikus differenciálszámítás miatt); egyetemi éveim után magam is készítettem egy ehhez szükséges számítási modellt (akkor még sokkal okosabb voltam, mint manapság :oops: ), de leprogramozni már nem volt időm, mert megnősültem... :D

Ehhez elvileg három kimért pozíció (idő-adattal együtt) elegendő, de a perturbáció számítás mélységétől függően legalább az óriásbolygó pozíciók is kellenek, és minél több pontunk van (tehát több, mint három), és minél távolabb egymástól, annál pontosabb az eredmény. Sajnos ilyen, a gyakorlatban is viszonylag egyszerűen használható, és általánosan elérhető program nincs, vagy nem tudok róla. Amik vannak (pl. a Pluto), azok egyedi, és nem igazán felhasználóbarát, kvázi "magánfejlesztések", amiknek a használata annyira bonyolult, hogy inkább nekiülök, és újra megírom magam. A múltkoriban kezembe került a füzetem, amiben anno leírtam a számítási modellt, de már akkor sem igazán értettem a korábbi önmagamat... :lol:


MDA

Én most ezt telepítgetem épp.

https://rebound.readthedocs.io/en/latest/

Az okosság itt kezdődik.

https://www.youtube.com/watch?v=fEWj93XjON0

Ha ilyen minőségű emberből, maiakból megklónoznának pár ezer példányt, igencsak megoldható lenne az emberiség összes mai problémája.

Egyébként a létrehozható intelligenciára ez egy minimum bizonyíték is egyben, hogy létezhet, ugye, meg akár jóvan több is, tehát ha már léteznének és lehetséges már rég itt nyüzsögnének, de mivel nem ezért egyedül vagyunk a világban, az vonható le ebből. :)

Én is így vagyok mindig, hogy areégebbi önmagamat nem értem hog yvoltam képes arra, amire visszaolvasva a régi dolgaimat, később látom, mekkora nagysáég voltam valaha, ezelőtt egy hete is akár. :)
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára tobe_ 2019.01.01. 12:51-kor.
Válasz küldése

Vissza: “Üstökösök és kisbolygók”