C/2011 L4

Üstökös- és kisbolygóészlelők fóruma
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1645
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: C/2011 L4

Hozzászólás Szerző: Imre » 2013.04.29. 22:08

Attila! Méltányolom humorodat, de a lányege annak, amit írtam elsikkadt. A képen nem látható az ioncsóva, csak a nagyjából két ágú porcsóva. Az egyik része feltehetően nagyobb szemcsékből áll, amelyre a Nap szele, sugárzása kisebb pályamódosító hatással volt, ezért szinte követi az üstökös pályán a fejet.

Ennek az a magyarázata szerintem, hogy a Naphoz közeledve már hat rá a Nap, és fékez minden kivált szemcsét, illetve a Nap megkerülésekor kissé nagyobb ívű pályára tólja azokat. A magból kivált részecske pályamenti sebessége nem változik, hiszen helyesen írtad, hogy nincs ami fékezze, ezért a pályán az üsökös feje mögött mégis lassan lemarad, mert nagyobb pályaíven halad, hiszen a Nap sugár és szélnyomása hat rá. A pályától történő eltérése minimális, tehát távolról nézve úgy látjuk, hogy ívében egyezik a két pálya. A valóságban nem, de a pályaív eltérés rettnetesen kicsi. Ezért mégis lemarad, hiszen kisssé nagyobb ívű pályára tólta ki a Nap, esetleg még fékezte is a közeledéskor!

A V alakú részben is van szemcse szerintem, csak kevesebb, ezért halványabban látni, mert a porcsóva méretloszlása feltehetően nem egyenletes! A mérettel a térfogat köbösen, a felület négyzetesen változik. A Nap sugárnyomása a felületen hat. A por anyaga, mérete, ezért a fajsúlya is más, tehát azonos méretben lehet eltérő tömegű, ki tudja, hogy milyen eloszlásban, és szerintem részben ez a magyarázata a V alaknak.

A porrészecskékre a Nap kerülésekor a legnagyobb az erőhatás, ugyanis a Naptól mért távolság csökkenésekor négyzetesen növekszik! Ez a felület, tömeg, részecskeméret függvényében a kisebb részeket egyre nagyobb ívű pályára állítja, és ez okozza a porcsóva kinyílását, és elhajlását. A részecskék pályamenti sebessége nem változik, hiszen nincs ami fékezze, de a Nap irányából érkező erők vektoriálisan elmozdítják az eredeti pályáról azokat. Ez azzal jár, hogy egyrészt a korábban kiszabadult, vagy a kisebb tömegű, de nagyobb felületű részecskék, szublimálódott anyagok jobban eltávolodnak a magtól, mint azok, amelyek késöbb lökődtek ki, vagy nagyobb tömegűek, kisebb felületűek. Tehát létezik egy időbeli tényező is, amely alakíthatja a csóva formáját.

A Napból érkező töltött részecskék a töltetlen magból kivált anyagra rátapadnak, mert a töltött rész vonzza a töltetlent. Igen, de ez után a részecskék már egymást taszítani fogják, és ez a taszító erő eltávoliítja azokat egymástól. Térben is kinyílik a csóva, tehát van egy elektroszatikus taszítás is, amely formálja a csóva alakját. Részben ez lehet az egyik magyarázata a koma kialakulásának is a mag körül.

Az ionizálódott gázok alkotják az ioncsóvát. Ezek gázatomok, molekulák, tehát kicsik, egyformák, és a Nap azonnal eltéríti, és viszonylag nagy sebességre gyorsítja őket, ezért nyíl egyenesen a Nappal ellentétes irányúnak látjuk az ioncsóvát, persze ezek is nagyon kicsiny ívek a valóságban, és nem egyenesek, hiszen volt pályairányú sebessége a gázatomoknak is, amit megtartottak. Itt is erővektor mozgatja a parányi atomot. A gerjesztett, ionizált gáz fénye halvány, és mint írtam, a képen nem látható, hiszen az exponálási idő már nagyon kevés, ha már elhalványult az üstökös, és már jóval túl van a fordulóján. Idővel gázhiány alakul ki, és már az ionizáló sugárzás is csökken a Naptól mért távolsággal négyzetes arányban.

A pályát mutatja több planetárium program is, ingyenes is, és fizetős is. Állítsad be pl. a Stellarium helyszínét magára az üstökösre, és onnan fgyeljed a Napot és a Földet. Kicsi képzelőerővel már akár le is rajzolhatod azt, hogy merre áll a porcsóva, és az ioncsóva a Föld irányából nézve.

A porcsóva mindig a pálya körül alakul ki, és az apró részek kifelé - ugyanis a Nap van a gyújtópontban - sodródás miatt egyre nagyobb pályaiven haladva távolodnak a fejtől, és ívet alkotva láthatóak a pálya és a Nap irányú szögtartományt jobbára kitöltve. Az, hogy a Földről ezt hogyan látjuk, az másik probláma, mert függ az üstökös pályahajlásától a pálya ívétől, a rálátás szögétől is.

Visszatérve a fényképre, ahol szerintem nem látszik az ioncsóva, csk a villás porcsóva, ez lehet megtévesztő, és a képen látható pályairányú keskenyebb porcsóva ha eléggé keskeny, akkor ioncsóvának is nézhető, pedig nem az. Hogy a villa miért alakult ki, azt feltételezni lehet, pl. a tippem az, hogy nagyobb darabok, kb. 100-500 mikronosak milliói váltak ki, és ezekből is felszabadult gáz, levált róluk még kisebb por, amely egy keskenyebb sávban látszik. A fej magjából kivált mikronos por, szublimált gáz alkothatja a legyező alakú csóvarészt, és érdekes módon sávokba tömörülten, amit egy külhoni amatőr felvételén láttam. Azon a felvételen ráadásul két ioncsóva is volt, nagyon kis szög alatt elhajolva, és eltérő színben, azaz feltehetően két gáz eltérő méretű atomjai alkották. Az eltérő atomok gerjesztve más színben láthatók, ez a szín eltérésre a magyarázat, és a kettős ioncsóva szögéből számítható lenne akár az atomok tömegsúly aránya is.

A legyezőhöz közelebbi állítólag Oxigén, a pontosan Nap irányú Hidrogén lehetett?

Én sem vagyok nagy szakértő, és van itt még kutatni való sok dolog, és magyarázat is kellene erre az érdekes csóvára vonatkozóan, pl. arra, amit felvetettél, hogy mi az oka a vélt folytonossági hiánynak? Miért válik el élesen a két porcsóva rész, az alsó keskeny egyenes, és a felső legyező alakú rész? Feltehetően a kettő között is vannak szemcsék, csak kevesebb, és ezért a visszavert fény is kevesebb, ezért halványabb sokkal, és szinte láthatatlan. Vajon a porszemcséknek milyen az alakjuk, állítólag hosszúkás hasábok, de biztosat nem olvastam erről. Elemzik a legyező alakú részen belüli sávok kialakulásának okát is, de a magyarázat nem nagyon meggyőző részemre. Nos csak ennyit erről, majd még hallunk róla biztosabbat is.

Ha a Nap kerülésekor szétrobban, megsemmisül egy üstökös, többnyire abból lehetnek meteórrajok, hiszen a méretük különbözősége okán a Nap mindegyik elemét más, kissé eltérő pályára sodorja. Sokszori Napkerülés után ezek széthúzódnak, és felhőt alkotnak. Ha ennek a részecske-felhőnek útját keresztezi a Füld, akkor látunk meteórhullást, és figyeljük a radiánsát, számláljuk a felvillanásokat. Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
mpt
Hozzászólások: 1314
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: C/2011 L4

Hozzászólás Szerző: mpt » 2013.05.16. 12:29

Az üstökös távolodóban, 2013. május 15-én 22:00 (NYISZ)-kor.

http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=8825

--mpt
lacus66
Hozzászólások: 193
Csatlakozott: 2010.10.20. 10:00

Re: C/2011 L4

Hozzászólás Szerző: lacus66 » 2013.06.06. 08:22

Üdvözlet!

2013.06.05.-én a BRT Cluster Camera távcsövével készítettem ezt a felvétel a hosszú ellencsóvát "növesztett" üstökösről. A felvétel két kép összege, a teljes idő 75 másodperc.

http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=9391

NLZ
Avatar
Attila
Hozzászólások: 2997
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: C/2011 L4

Hozzászólás Szerző: Attila » 2013.06.06. 08:40

Gyönyörű felvétel, gratulálok; nem is gondoltam volna, hogy ez a tökös még most is ilyen dekoratív!
Ha lesz ég valamelyik este, én is levizitálom, újfent...

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
lacus66
Hozzászólások: 193
Csatlakozott: 2010.10.20. 10:00

Re: C/2011 L4

Hozzászólás Szerző: lacus66 » 2013.06.09. 17:16

Üdvözlet!

2013.06.08.-án a BRT Cluster Camera távcsövével újabb felvételt készítettem az üstökösről. A felvétel ideje 40 másodperc.
Az ellencsóva hossza jelentősen csökkent, viszont a csóva mintha erősödött volna...

PANSTARRS_20130608.png


NLZ
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Válasz küldése

Vissza: “Üstökösök és kisbolygók”