szaturnusz

[astrohist]

De úgy látom, megérte! Nekem sajnos réssz helyen van (a háztetőkből feláramló meleg iatt hullámzik), de mág így is szép. A 70/500-egész jól jönnek a pólussapkák.
Csak így tovább! BQ.

[Gobe]

Sziasztok!

Aki ma türelmes volt azt megjutalmazta az ég - legalábbis itt a 17. kerületben biztos. Este kilenckor kivonultam a távcsővel és bár több volt a felhős rész mint a tiszta látszott hogy egyre ritkul a felhők száma - és szerencsére elég gyorsan is úsznak. Fél egy körül teljesen kitisztult, a Szaturnusz is elég magasra került illetve a Hold is eléggé távol volt már így egész jól meg lehetett figyelni a bolygót. Rá is szántam két órát... vagy inkább Ő követelt ennyit... Nagyon szép stabil, éles képet kaptam 2x barlow + 10mm okulár kombinációval (90/900 SW refraktor), és az volt az érzésem, hogy elbírt volna többet is (ha lett volna mivel - ki is próbálom )
Nagyon szépen látszott a széles felhősáv is, illetve amire nem is számítottam - három hold. Bár még most is vannak kétségeim de a Cartes du Ciel-ben ellenőriztem a helyzetüket és mind pontosan ott van ahol láttam őket. A Iapetus és a Titán egyértelmű volt, a Rhea meg kezdetben hol fel- hol eltűnt de a második óra végén már egyértelműen látszott (gondolom a szemem is eléggé hozzáidomult már akkorra - meg az ég is tisztább lett). Az elején még úgy gondoltam, hogy csak azért tűnik néha elő mert - a térképes ellenőrzés után - tudom hogy ott van és odaképzelem, de a végére elég egyértelmű lett... Bár az meglepett hogy a Iapetus jóval halványabb (magnitúdó alapján) mégis tisztán látszott - bár gondolom ennek az az oka hogy a Rhea közel volt a bolygóhoz aminek a fénye "elvakitott".
És végül volt még egy érdekes "élményem" ma bár ez nem egészen ontopic - folyamatosan az okulárba néztem úgy 4-5 percig mikor elkezdett halványulni a kép. Előbb azt hittem bepárásodott az okulár vagy valami más műszerjellegű fennforgás van de mikor felnéztem az égre szabad szemmel már nem láttam az Szaturnuszt... Egy fátyolfelhő úszott elé és teljesen eltakarta. Viszont újra belenézve a távcsőbe még mindig ki lehetett venni az alakját! Ez rendesen meglepett.

Üdv/Laci

[Sidius]

Üdv Mindenkinek!
Mivel Newtonom parkolóállásban vesztegel, ma este 100/1000-es refraktorral fotóztam a Szaturnuszt. Arra akartam választ kapni, hogy milyen különbségek kerülnek felszínre 10 és 5 centiméter objektívátmérővel.
Az eredmény akár kistávcsöves kedvcsináló is lehetne, mert a felvételek tanulsága szerint a jó szemű megfigyelőt szép lehetőségek kecsegtetik egy 5 cm-es távcső birtokában is.
Fölső kép 100/1000L+2,5x, lent ugyanaz a távcső+2x, 5 cm-re blendézve. + Scopium kamera (A légkör közel sem volt ideális.) A blendézett kép kissé túlnyújtott és zajosabb is mint kéne, ennek ellenére sok minden kiderül belőle.

[astrohist]

Hű, hát ezek kitűnőek, nem csak kedvcsinálónak. Gratulul: BQ.

[Franky]

És végül volt még egy érdekes "élményem" ma bár ez nem egészen ontopic - folyamatosan az okulárba néztem úgy 4-5 percig mikor elkezdett halványulni a kép. Előbb azt hittem bepárásodott az okulár vagy valami más műszerjellegű fennforgás van de mikor felnéztem az égre szabad szemmel már nem láttam az Szaturnuszt... Egy fátyolfelhő úszott elé és teljesen eltakarta. Viszont újra belenézve a távcsőbe még mindig ki lehetett venni az alakját! Ez rendesen meglepett.

Ez teljesen normális jelenség. Gyakran tapasztaltam ilyet fényesebb csillagoknál, bolygóknál, pl Jupiter. Sőt, korábban, amikor csak az f/5-ös newtonom volt, soha nem tudtam megnézni a Marsot rendesen, mert szűrőim, nem lévén, baromi fényes volt, és egyszerűen nem tudtam annyira lecsökkenteni a fényerőt, hogy legalább a felszíni rajzolatok kivehetőek legyenek. Egyszer viszont egy közepes felhőzet úszott be a látótérbe, és sikerült olyat csökkentenie a csúcsfényeken, hogy végre kivehettem a bolygó felszínének markánsabb részeit. Hosszú percekig gyönyörködtem a Marsban, amit azóta sem láttam úgy, és olyannak, mint akkor a felhőrétegen át. Szerencse kell hozzá, az biztos... Meg leginkább vizuális észlelésre használható ki a természet ezen eleme

[Hyperion85]

Üdv Mindenkinek !!

Csak egy gyors kérdés----valamilyen amatőr eszközzel nem lehet hamis színes képet készíteni akár a Szaturnuszról, vagy a Jupiterről ? Én itt nem a különböző szűröket értem elsősorban.Amin a bolygó egyéb sajátosságai is látszódnak, jó de nem úgy mint például a HST-el.....Csak kérdeztem.Ja és én találtam egy Szaturnusz képet a Neten, ami nem kevesebb mint 80MB- méretű, nos nem tudom van-e valakinek még ennél nagyobb képe-e..? ha igen szóljon..
Szivesen elfogadnám......................................................................................................................
Várom a Hozzászólásokat.Köszönöm.....

Üdv:Hyperion85.

[Sidius]

Kedves Hyperion85!

A hamisszínes képek elsősorban a látnivalók kiemelését, könnyebb megmutathatóságát segítik. A színek gyakran tudományos célokat is szolgálnak, mint pl. egyes kémiai elemek, vegyületek, hőmérséklet, vagy egyéb sugárzások intenzitásának területi eloszlását és még számtalan egyebet is jelenthetnek. Van, hogy (néha megkérdőjelezhető hatásossággal) esztétikai célokat is szolgálnak a hamis színek.
A pusztán megerősített természetes színeket én nem tartom hamisszínes felvételnek, (bár a digitális feldolgozásnál is sérül valamennyit az átvitel) azonban minden más a spektrumot érintő manipulációt annak lehet mondani és ilyen vonatkozásban otthon is lehet alkotni. Van olyan eset is, amikor nem látható sugárzásokat kell mondjuk hullámhossz szerint színessé tenni egy képen. Minden esetre egy CCD által érzékelhető spektrumban nincs elvi akadálya, hogy a frekvenciákat e módszerrel lehessen megkülönböztetni egy-egy fotón.

[doktor2006]

...Ja és én találtam egy Szaturnusz képet a Neten, ami nem kevesebb mint 80MB- méretű...

Üdv!

Megkérdezhetem, hogy hol találtad ezt a képet?

[Hyperion85]

Szia Dávid..!

Én is szeretném aszt tudni.....hidd el ha megtalálom hol is volt ez a csodás kép, itt is leközlöm a linket.Ezt ígérem, elveszettem az oldalt...de a kép megvan!.....................................................................szia: Hyperion85.

[attila dezső]

Ez teljesen normális jelenség. Gyakran tapasztaltam ilyet fényesebb csillagoknál, bolygóknál, pl Jupiter. Sőt, korábban, amikor csak az f/5-ös newtonom volt, soha nem tudtam megnézni a Marsot rendesen, mert szűrőim, nem lévén, baromi fényes volt, és egyszerűen nem tudtam annyira lecsökkenteni a fényerőt, hogy legalább a felszíni rajzolatok kivehetőek legyenek...

Vizuális észlelésnél mindegy a fényerő! Ha ugyanazt az objektumot nézed ugyanolyan átmérővel, csak az egyik pl F10-es a másik F5-ös, és a nagyítás is MEGEGGYEZIK, akkor ugyanolyan lesz a felületi fényesség. Amugy a 150-es Newtonommal hasonló a probléma a Jupiternél és a holdnál. Erre jó a neutrál szűrő! De még jobb a polár szűrőpár, mivel némelyik okulárba van szűrőmenet, és állítólag van olyan barlow amiből a lencsét kitekerve be lehet rakni a szűrőpárt, ergó az okulár forgatásával tudod szabályozni az áteresztést!