Csillagváros.Hu

Ismét a két bolygót fotóztam a nappali égen, most egy órával korábban. A képfeldolgozást kicsit másként végeztem, jobban ügyeltem arra, hogy az égi háttér és a bolygók peremének átmenete ne tünjön el, ne legyen túl éles, mert akkor a Vénusz fázisa nehezen állapítható meg, pedig lehet, hogy már elérte, de ha még nem, akkor napokon belül eléri az 50% os állapotát. Szemmel nézegetve határeset, és a felvételen is úgy tűnik, mintha nagyon közel lenne időben is a nevezetes helyzetéhez. Lehet, hogy legközelebbi láthatósága alatt már csak a túlhaladott állapotot tudom fotózni! Amikor a műszert állítgattam, a Jupiter mellett, vagy éppen a szélén láttam közvetlenül az IO holdját, úgy látszott, mintha a Jupiter szélén egy picike dudor, kis pöttyöcske lenne. Lehet, hogy éppen egy sötétebb sáv tette láthatóvá? Amikorra elkészültem az állítgatásokkal, már nem láttam, sőt mintha ott behorpadt volna a Jupiter, és nem látszott szabályos kőrnek az íve. Kíváncsi lettem volna arra, vajon ebből mi lett volna látható egy nappali felvételen?

Kerestem, és most megtaláltam egy régebbi képemet is, amit most bemutatnék. A Hold sarlóját mutatja 2011.05 05. délutáni egén, a Naptól alig néhány foknyira keletre. Pontosan emlékszem, hogy megtalálni is nehéz volt, és fotózni meg szinte kész lehetetlenség, mert már a gép képernyőjén is csak sejteni lehetett magát a sarlót, tátni semmit az égadta világon. Szinte teljesen vakon vettem fel a videót, amin elsó megtekintésre nekem is keresni kellett, hogy egyáltalán rajta van-e a Hold, vagy csak az eget látom. Késöbb aklimatizálódtam a sötétebb szobában, és a monitor ernyőjére tekintve láttam, hogy sikerült a felvétel. Az élesség beállításával is erős gondjaim voltak, de végül sikerült amennyire itt látható, és rajta van a felvételen a keskeny sarló! Azóta is sikertelenül próbálkoztam megismételni a felvételt. Az égen a legkisebb pára, vagy felhő ha eltakarja, azonnal láthatatlanná válik a halvány sarló. Hasonlóan nehéz a Jupiter fényképezése is a nappali égen! 50/540 Zeiss refraktor kb. kétszeres zoom 20 mm okulár projekciós módszerrel Panasonic DMC LS80 géppel készült videofelvétel egyetlen nyers vágott kockája a bal oldalon, és egy újabb próbálkozás 127/1000 refraktorral, 100 képkocka átlagával a jobb oldalon.

Néhány hasznos tanácsot adok közre a nappali égen végzett megfigyelésekhez. A Nap erősen zavaró lehet, ha a bolygó már csak néhány fokra látszik tőle, ezért a távcső végét hosszabbítani kell, hogy az erős fény ne jusson el már a lencséig, vagy tükörig sem. Ezt néhány ív fekete kartonpapírból készített hengeres toldással lehet megoldani. A tubus végére szorosan ráhengerítve cellux-al rögzíthetjük az egymásra hajló felületet. A kartoncsövet kívülről alufóliával is beboríthatjuk, akkor a hősugaraktól védi a papírcsövet. Árnyékoló lapot is készíthetünk egy teljes ív fekete kartonlapból. Közepén a megalkotott tubushosszabbító kartoncső átmérőjénél 1-2 cm-rel kisebb körben kivágunk egy lyukat. A lyuk szélét bevagdossuk 1-2 cm távol egymástól úgy, hogy a bevagdosással keletkező fülek felhajtásakor kiadja a kartoncső átmérőjét a sokszogletű lyuk. Ezekkel a fülekkel rögzítjök majd a kartoncsőre. A szélétől 3 cm-es darabon behajtjuk a kartonlapot, ez merevíti majd, hogy ne pöndörödjön össze. A sarkoknál 3 cm mélyen bevágjuk, és a kialakuló fület a szomszédos felhajtáshoz tűzzük, vagy ragasztjuk. Ez védi a megfigyelőt a Nap erős fényétől. A megfigyelésre használt okulár belső lencsetartója ha műanyag, akkor ne használjuk, vagy készítsünk bele egy hővédő blendét. Ez egy kör alakú fémlemez, közepén egy 4-5 mm-es lyukkal. A lemez széle kis elhajtott fülekkel az okulár belső felületére adja át a hőt, és ezek a fülek tartják is a kis fekete fémlemezkét. Ezt azért kell beletenni, mert a nap igen közeli, azaz 1-2 fokos közelségében a Nap sugarai már bejuthatnak az okulárba, és annak belsejében hosszú megfigyelés alatt megolvaszthatják a műanyag lencsetartót! Ha a hővédőre esnek a Nap sugarai, akkor az elvezeti a hőt az okulár oldalfalára, amely átadja a kihuzatnak. Ha a kihuzat műanyag, akkor baj van, mert néhány perc után felforrósodik az okulár is! Mondanom se kell, hogy a Nap közelsége 5 fokon belül már igen veszélyessé teszi a megfigyelést! Csak működő óragéppel rendelkező távcsővel végezhető, és szigorú rendszabályok betartásával! A Bolygó, pl. a Vénusz, a Merkúr megkeresése is gondot jelenthet. Általában nem a Nap magasságában látható, tehát elsőnek a magasságát állítsuk be, majd a Naphoz közelebbi oldalról mindig a Nap irányától távolodva végezzük a mozgatást kereséskor! Visszafelé mozgatáskor, amikor közelítünk a Nap irányához, már tilos belenézni az okulárba! Nem tudjuk elkapni olyan gyorsan a fejünket, hogy ne károsodjon a szem, ha felvillan az okulárban a Nap fénye! Az okulár kivetítési irányát is kerülni kell, azaz oldalra hajtsuk el messzire a fejünket, és onnan figyeljük az irányba állítást. Ha van olyan tereptárgy amely kitakarja a Napot, akkor úgy helyezzük el a távcsövet, hogy a Nap kitakarási ideje alatt végezhessük a megfigyelést. Jól jöhet egy magas épület, víztotony, templomtorony, amely mögé elvonul a Nap néhány percre. Sajnos gyorsan kell ilyen esetben dolgozni, mert hamar elfogy a rendelkezésre álló idő, és lehet odébb települni, majd a takarási időre várni. A viszonylag távoli tárggyal kitakart Nap biztonságot jelent, de ha a Nap előbújhat mögüle, akkor egyben újabb veszélyforrás is, tehát célszerű úgy választani, hogy ne bukjon elő mögüle addig, ameddig a megfigyelt bolygó nem jut takarásba! A mostani Vénusz közelítés így figyelhető meg a legnagyobb biztonsággal. Ha áthaladt a Nap előtt, akkor fordított lesz a helyzet, tehát a takarás mögül előbújó bolygót kell gyorsan megfigyelni, közben figyelni arra, hogy a Nap is hamarosan előbukkan a tereptárgy mögül! Röviden ennyit, és ne fedje el senki, hogy a Nap 5 fokos közelsége fokozottan veszélyes, gyerekeknek ne is engedjünk ilyen megfigyeléseket önállóan végezni, mert maradandó szemkárosodás lehet a vége! Annyit meg nem ér meg egyetlen egy élmény se! A csillagda tulajdonosok operálhatnak a födém elforgatásával is, de azt is csak megfelelő körültekintéssel, tervezett módon! Vendégeket csak akkor engedjünk a távcsőbe nézni, ha teljes biztonságban tehetik! Sikeres Vénusz-sarló megfigyelést kívánok! Imre

Egy kis kiegészítéssel biztonságosan ráállíthatjuk távcsövünket, jelen esetben a Vénusz, vagy a Merkúr bolygókra a nappali égen. Természetesen más alkalomra nem ezt a térképet kell használni, de most a Vénusz átvonulás környezetében megfelel. Fehér lapra át kell rajzolni, vagy kinyomtatni, és a maszkra készített kisméretű lyuktól olyan távol tenni, hogy az irányok pontosak legyenek! A hitelesítést csak egyszer kell elvégezni, ha nem szedik le az esemény végéig a tubusról! Igyekeztem pontosan szerkeszteni úgy, hogy az óratengely elforgatásakor a Nap fényfoltja a térképen jobb-bal irányba haladjon, elvileg a rajz szélével párhuzamosan a Nap foltján áthaladva. A maszk lyukától mért távolság függ a nyomtatási mérettől, tehát azt mindenki számolja ki, hogy milyen messzire kell tennie az árnyékolólemeztől. A két lap legyen párhuzamos, és merőleges a tubus irányára minél pontosabban, mert csak akkor ad jó eredményt! A rögzítését is úgy kell elvégezni, hogy a térképlap ne mozduljon el a távcső használata közben. A tubust a hitelesítés után elforgatni már csak a beállítás megismétlése árán lehet! Sok sikert a használatához! Természetesen a beállításhoz használni kell a távcsőhöz a fénycsökkentő fóliát! Üdv: Imre

A Vénusz belépett a veszélyes megfigyelés zónájába! Ez azt jelenti, hogy pótlólagos szűkítéseket kell végezni a távcső kihuzatának belső felén, az okulár oldalon és magában az okulárban is! A 2"-os kihuzat belső felén 1,5 cm átmérőre kell szűkíteni a nyílást, az okulár oldalon 8 mm-es átmérőre, és magában az okulárban is 4 mm-re. Ezt vékony fémlemezből kivágott eszközzel tehető meg. Kiváló a dobozos sör oldala, mert ollóval is vágható. A doboz aljából lehet készíteni a kihuzat belső oldalának szűkítését. A doboz kicsit nagyobb, mint a kihuzat külső átmérője. A 2 cm-es peremmel körbevágott aljat középen kifúrjuk, és a megfelelő méretűre kireszeljük a lyukat, majd feketére festjük, és a felhelyezés elött három oldalról, 120 fokban behorpasztjuk a doboz falát, hogy rugalmasan megtartsa a szűkítő lemezt. A külső végének szűkítését a legkisebb méretű sűrített paradicsom konzervdobozból lehet készíteni. A közepére fúrni kell egy 8 mm-es lyukat, fára téve megoldható. Feketére festés után a kihuzatba belefér. A rögzítésének egyszerű módja ha a felső karimáját 120-fokban egymáshoz képest kissé meglapítva deformáljuk, hogy rugalmasságával megtartsa magát. Készülhet a sörösdoboz oldalából is, a kihuzat belső falához simuló kis rugózó fülekkel megtartja magát. Az okulár belső szűkítése készülhet szintén az aluminium sörösdoboz vékony falából. A belső felületre kis visszahajtott fülekkel adja majd át a hőt a feketére festett alulemezke, amely közepén már csak 4 mm-es nyílás átmérője. Ha pontosan dolgoztunk, akkor egy nappal a fedés előtt is megfigyelhető teljes biztonsággal a Vénusz gyűrű alakú sarlója! Az átvonulás után várni kell néhány órát, ameddig eltávolodik a Naptól 30-40 ívpercre, mert ha a Nap sugara bejuthat az okulárba a szűkítés ellenére is, akkor szemkárosodás lehet a vége! Az átvonulás utáni megfigyeléskor az óragép folyamatosan működjön! Erre nagyon kell ügyelni! Sok sikert! Üdv. Imre

Ismét a Vénusz és a Jupiter fényképezését végeztem a nappali égen. A feldolgozott kép arányosan mutatja a két bolygót. A Vénusz majdnem két hetes sarlója nagyobb szög alatt látszik mint az óriás Jupiter.

A kép a Jupiter nappali felvétele 38 fokos kánikulában 63% páratartalú levegőn a nappali égen 2012.07.02. 09:45 UT. A fényessége -1m63, látszó mérete 34 ív", és éppen hogy csak sejlik bármely nagyításon. /A bolygók abszolut fényességét úgy adják meg, mintha légkör nélkül a Nap-Föld távolságából látnánk a Naptól Föld távolságra lévő bolygó teljesen megvilágított félgömbjét. A látszó fényességet a valódi Bolygó-Föld távolság, a Bolygó tényleges Naptávolsága és a Földről megfigyelhető fázisa határozza meg. Nem találtam adatot arra, hogy a látszó fényességbe beleszámolják-e a légkör csillapítását, szórását, feltehetőleg nem. Ezért úgy gondolom, hogy ha az ég felületi fényessége egyenlő, vagy nagyobb a bolygó felületi fényességénél, akkor már elfedi a fényes légkör. A légkör fényessége szerintem erősen függ a páratartalomtól és hőmérséklettől, valamint a magassági szögtől, ha nincs felhő az égen,mint jelen esetben. Felhős esetre nincs értelme számolgatni, mert ha elég vastag egy felhő, a Napot is takarja, azaz szétszórja a sugarait. Bolygók megfigyelése felhőn át még nem végezhető./ A jelenlegi esetben a Jupiter felületi fényessége igen közel áll az elfedéshez. A Merkúr már egyáltalán nem volt látható, még sejthető sem. Az égterületről készített 2 perces felvétel átlagolása sem mutatott semmit!

A Vénusz felvétele nem ütközik akadályba, a látszó fényessége -3m86, átmérője már csak 43,7".

A Vénusz egyre kisebb szög alatt látszik, szépen telik a sarlója. 2012.06.17. 6:30 UT a mutatott felvétel készítési adata. Még van ideje bőven, ameddig eléri a féltelt állapotát, de már felfedezhető részletet, ha UV szűrővel fényképezik. Sajnos a látható tartományban nem mutat részleteket a felületén. Imre

Hold-sarló a nappali égen. A felvétel adatai: 2012.06.17. 6:50 UT.