Vénusz

[Sidius]

A hamuszürke fény létezése sokáig vita tárgya volt a csillagászok körében. Az első feljegyzés Schrötertől származik és spektroszkópiai úton sikerült igazolni a jelenséget (Kozirev-Newkirk). Bence megfigyelését különösen érdekesnek találom, annál is inkább, mert a sötét oldal derengése elvileg csak 30%-os fázis alatt látható (legalábbis jól), pillanatnyilag viszont 40% körül van a fázis! Ha tényleg sikerült megfigyelni, ez egy egészen kivételes alkalom lehet. Ha a felhők engedik én is megnézem majd, és aki csak teheti szerintem próbálja meg!
Tapasztalatom szerint a bolygó hatalmas fényözöne könnyen a bolondját járatja az emberrel. Minden esetre sok megfigyelésnél csak a még több jobb, különösen ha az a még több mind pozitív megfigyelés!

[Sirius]

Üdv!

Az igaz, hogy a 18. századtól a 19. századig sok csillagász (pl. E. Barnard) látott egy holdat keringeni a Vénusz körül és ezt a Francia Tudományos Akadémia is hírül adta? Állítólag egy csillagász mérései szerint a hold mérete max. a negyede lehetett a Vénuszénak. Lehetséges, hogy valójában rövid időre befoghatott egy aszteroidát, amit aztán nem tudott megtartani?
Esetleg lehet összefüggés a régebben látott (?) Vulkán bolygó és e hold között?

[astrohist]

1. Nem, a Vénusznak nincs, nem is volt holdja. A legtöbb hold-beszámoló az okulár reflexio (sőt a szemgolyón az okulárba visszatükkrözött kép), ezt már Hell Miksa bebizonyította 1764-ben. Néhány esetben háttér csillagokat vizionáltak holdnak. A Vénusz-közelítő szondák azután végleg eloszlatták a reményt. - Magányos befogás nem lehetséges, akkor válna lehetővé, ha pl. lenne egy holdja a Vénusznak, ekkor speciális helyzetekben alkalom lenne elfogni egy harmadik égitestet. A Lagrange pontokban előfordulhat kedvező esetben, de azok meg jó messze vannak a bolygótol.
2. A sötét oldal derengése tény, de a "hamuszürke fény" látványa két összetevőből áll. Egyrészt egy fiziológiai jelenség amennyiben a szem és a tudatunk kiegészíti a megvilágított sarlót egy teljes körré (ezt modell kísérletek igazolják), másrészt egy tényleges fénylés. Az utóbbi egyes (sajnos eléggé hézagos) adatsorok szerint natevékenységől függő. Sajnos a spektroszópiai vizsgálatok nem egészen megbízhatók, mert a földi légkör rekombinációs világítása egybe esik a Vénusz fénylésével. A szük sávű szinszűrök azonban megmutatják. Én már 50 százalékos megvilágításámál látni vééltem! (Kék szürőn át határozottan.) BQ.

[Sidius]

Üdv!
Ma hajnalra itt is kiderült az ég, úgyhogy 5.00 UT-kor felkerestem a Vénuszt, főleg hamuszürke fény ürügyén. (100/1000 L, 125x) Ami a légköri kondíciókhoz képest biztosan látszott, az a szarvak túlnyúlása, ami főleg a délinél volt határozott. (A határfényesség az erős köd miatt éppcsak megengedte, hogy szabad szemmel megtaláljam a Szaturnuszt.) Ilyen körülmények között azt hiszem a valódi fénylést is nehéz lenne meglátni, ennek ellenére a látni véltem kifejezést használnám legszívesebben, ami szinte biztosan optikai csalódásnak tudható be. A kérdést tehát a magam részéről (megint) nem sikerült eldönteni, de hátha lesz még kristálytiszta ég is. Ibolya szűrővel is készültem, de a természetes szűréssel együtt a kép már használhatatlan volt, úgyhogy ehhez is jó légkör kell majd.

[Bence]

Köszi a válaszokat, akkor én is megnézem majd ismét.Van 2 szűrőm egy sárgás kontrasztnövelő, illetve egy polarizációs szűrőpár.Valamelyiket érdemes lehet kipróbálni a Vénuszra?Vagy esetleg ha már ott vagyok a Szaturnuszra?Remélem derült lesz a következő éjjelen is.
Üdv,
Bence

[Sidius]

Szia!
A sárgás szűrő alapból jó, mert a lencséket zöldessárga színre korrigálják. (Hogy pontosan hova, az a tervezőtől függ.) A lényeg, hogy valahol a sárga környékén a legjobb a leképezés.
A polárszűrőpárral jó lehet letompítani az erős ragyogást, mert valami fénycsökkentés nélkül a sötét égen egyszerűen szinte lehetetlen megfigyelni a bolygót.

[Pape]

De ha kifejezetten a sötét oldal fénylését akarod megfigyelni, akkor ne használd a polárszűrőpárt.
Gondolom ezt tudod amúgy, csak a biztonság kedvéért leírtam.

[Hyperion85]

Víz-korszakok a Belső Bolygókon..?

-Sok víz van a Földön ezt már rég tudjuk, s nem rég az is bebizonyosodott hogy a Marson is valaha voltak tengerek ( legjobb esetben nagy kiterjedésű tavak..).A Vénusz bolygó kutatása során egy sor adat "állítja" ,hogy a bolygó hajdan bővelkedett vízben.( kb. 400 millió évig lehetett víz a felszínén...)Az eltűnése sok okra vezethető vissza, meteor vagy Napaktivitás stb. Ezek szerint a belső-bolygókon a "víz-korszakok" általánosnak mondhatók ? S vajon ez a fajta "vizes-korszak" más Naprendszerekben is lejátszódik ? Ezek alapján akár az élet valamelyik formája is megjelenhetett akár a Vénuszon, vagy épp a Marson is...
Úgy tűnik a bolygók "maguk" megszabják lakhatóságaikat, s csak ideig-óráig képesek nyújtani az élethez szükséges feltételeket.A becslések szerint a Marson több ideig volt víz , mint a Vénuszon, de ez még önmagában nem jelenti azt is hogy a Mars anno jobb "hely" lehetett az élet számára is.Úgy tűnik a víz-korszakok időszakosak (de csak egyszeri jelenségek..) a bolygók életében...

Várom a véleményeket, hozászólásoka:Köszönöm.

[Balage]

Érdekes meglátás, de szerintem nem kell feltétlen egyszeri eseménynek lennie. Egy erősödő naptevékenység, mely a Földön már elpárologtatja az óceánokat, a Marson éppen, hogy megolvasztaná a fagyott vizet.

[Pape]

Ma reggel sikerült a nappali égen észlelnem a Vénuszt. Meglepően könnyű volt, még 7:30-kor is, azaz 20 perccel napfelkelte után is remekül látszódott, sőt egyenesen feltűnő volt.