A csillag (+ a bolygo) tomeget kene tudni a tavolsag mellett, abbol szamolhato a keringesi ido, es igy a bolygo sebessege is (ami nem lehet tetszoleges, termeszetesen). Azt nem ertem, milyen a kulonleges palya, es mi koze lehet a keringesi periodushoz.
A tobb ezer eves tipp jo lehet.
--mpt
Exobolygók
Re: Exobolygók
Hát, két tömegből, meg egy távolságadatból még sok minden következhet. Nem tudjuk pl, hogy mekkora a bolygó pályájának excentricitása. (ellipszispálya lapultsága) Ha az adatokból ki lehetne számolni a dolgot, akkor azt a honlapon tuti odaírnák.
lehet, hogy nagy gázbolygókból sokkal több van, mint kőzetbolygókból, de azt aztért fontos megemlíteni, hogy jelenleg a műszereink a marhanagy gázbolygókra sokkal érzékenyebbek, mint a kőzetbolygókra. És ha a Kepler még a kőzetbolygókat is tudja detektálni, attól ez még igaz. Már csak azért is, mert egy kőzetbolygó detektálása nehéz feladat: A tranzit során a fényességcsökkenés olyan kicsi, hogy olyan kicsi skálán a csillagok fényessége nem konstans. És ez kapásból megnehezíti a dolgot. Csillagfolt, meg miegymás.
lehet, hogy nagy gázbolygókból sokkal több van, mint kőzetbolygókból, de azt aztért fontos megemlíteni, hogy jelenleg a műszereink a marhanagy gázbolygókra sokkal érzékenyebbek, mint a kőzetbolygókra. És ha a Kepler még a kőzetbolygókat is tudja detektálni, attól ez még igaz. Már csak azért is, mert egy kőzetbolygó detektálása nehéz feladat: A tranzit során a fényességcsökkenés olyan kicsi, hogy olyan kicsi skálán a csillagok fényessége nem konstans. És ez kapásból megnehezíti a dolgot. Csillagfolt, meg miegymás.
Re: Exobolygók
Kirami írta:Hát, két tömegből, meg egy távolságadatból még sok minden következhet. Nem tudjuk pl, hogy mekkora a bolygó pályájának excentricitása. (ellipszispálya lapultsága) Ha az adatokból ki lehetne számolni a dolgot, akkor azt a honlapon tuti odaírnák.
Persze, ez nyilvanvalo, de nulladik kozelitesnek jo lehet.
--mpt
Re: Exobolygók
A 3. Kepler-törvény írja le ugye az összefüggést a pálya fél nagytengelye, a keringési periódus és a rendszer össztömege között.
a^3 / P^2 = G * (m + M) / (4 * π^2), ahol a a fél nagytengely, P a keringési periódus, m a bolygó, M a csillag tömege, G a gravitációs állandó.
Ha csillagászati mértékegységeket használunk, vagyis a távolságot CSE-ben, az időt évben, a tömeget pedig naptömegben számoljuk, akkor tovább egyszerűsödik a képlet, ugyanis ekkor a G/4/π^2 pont 1.
A Nap-Föld rendszerre ki is jön szépen, hogy minden egy, ha a Föld tömegét elhanyagoljuk a Napéhoz képest.
A lentebb említett HIP (nem HD) 78530 b feltehetőleg egy 23 jupitertömegű barna törpe, és közös a sajátmozgása a HIP 78530-cal, ami egy fiatal és közeli asszociácó tagja a Sco-ban. Csak a közös sajátmozgásból gyanítják, hogy esetleg összetartozó rendszert alkothatnak. Az asszociácó becsült távolságából és a látszó szögtávolságukból számolható a kb. 710 CSE (vetületi) távolság. Ebből még nem lehet megmondani, hogy mekkora az esetleges pálya fél nagytengelye, de ha feltesszük, hogy ennyi, és mondjuk a rendszer össztömege 1 naptömeg, akkor kb. 19000 év jön ki a keringési periódusra.
a^3 / P^2 = G * (m + M) / (4 * π^2), ahol a a fél nagytengely, P a keringési periódus, m a bolygó, M a csillag tömege, G a gravitációs állandó.
Ha csillagászati mértékegységeket használunk, vagyis a távolságot CSE-ben, az időt évben, a tömeget pedig naptömegben számoljuk, akkor tovább egyszerűsödik a képlet, ugyanis ekkor a G/4/π^2 pont 1.
A Nap-Föld rendszerre ki is jön szépen, hogy minden egy, ha a Föld tömegét elhanyagoljuk a Napéhoz képest.
A lentebb említett HIP (nem HD) 78530 b feltehetőleg egy 23 jupitertömegű barna törpe, és közös a sajátmozgása a HIP 78530-cal, ami egy fiatal és közeli asszociácó tagja a Sco-ban. Csak a közös sajátmozgásból gyanítják, hogy esetleg összetartozó rendszert alkothatnak. Az asszociácó becsült távolságából és a látszó szögtávolságukból számolható a kb. 710 CSE (vetületi) távolság. Ebből még nem lehet megmondani, hogy mekkora az esetleges pálya fél nagytengelye, de ha feltesszük, hogy ennyi, és mondjuk a rendszer össztömege 1 naptömeg, akkor kb. 19000 év jön ki a keringési periódusra.
Re: Exobolygók
De honnan tudod, hogy az észlelet távolság a fél-nagytengely? Sehonnan. Az is lehet, hogy éppen ott van peri - vagy apoasztronban. És akkor az excentricitástól (ó, megint az excentricitás) függően, de nagyon elszámoltad a dolgot.
Juppi. Sokkal jobban szeretem az asztrometriát, mint amennyire tudom. De hát annyira jól tudom, hogy ezt tudjam.
ui: bocs, kicsit erős volt a hangsúly.
Juppi. Sokkal jobban szeretem az asztrometriát, mint amennyire tudom. De hát annyira jól tudom, hogy ezt tudjam.
ui: bocs, kicsit erős volt a hangsúly.
Re: Exobolygók
Kirami írta:De honnan tudod, hogy az észlelet távolság a fél-nagytengely? Sehonnan.
csakb írta:...Ebből még nem lehet megmondani, hogy mekkora az esetleges pálya fél nagytengelye, de ha feltesszük, hogy ennyi...
Magyarul kozelitesnek jo, mivel tobbet ugyse tudunk.
--mpt
Re: Exobolygók
Kirami írta:De honnan tudod, hogy az észlelet távolság a fél-nagytengely? Sehonnan.
Talán ezért írtam feltételes módban:
csakb írta:Ebből még nem lehet megmondani, hogy mekkora az esetleges pálya fél nagytengelye, de ha feltesszük, hogy ennyi...
Egyébként meg nem 1, hanem kb. 2,5 naptömeg lenne a rendszer össztömege, ha valóban rendszert alkotnak, csak figyelmetlen voltam.
Szerk.: Mpt gyorsabb volt. :)
-
Hyperion85
- Hozzászólások: 95
- Csatlakozott: 2011.01.20. 00:40
Re: Exobolygók
Szerintetek melyik bolygó ez..???
Emberek ezt én Fótóztam az este..
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Hyperion85 2011.01.28. 22:26-kor.
-
Hyperion85
- Hozzászólások: 95
- Csatlakozott: 2011.01.20. 00:40
Re: Exobolygók
Szasztok !!!
-Egy kérdéssel fordulnátok felétek, amiben én sem vagyok teljesen biztos, s kíváncsi lennék a ti véleményetekre !
A téma, bolygók születnek a Planetáris-Ködök ledobott gázanyagából ?A Helix (Csiga)-Köd kb. 700 fényévre esik tőllünk egy nem rég elpusztult csillag maradványa, a köd (egyes tartományaiban..) az anyag ( gáz és por...) fokozatosan összezuhan ill. szétterjed a térben.Maga a planetáris köd természetesen szétterjed a világűrben, de mi van azzal a tartománnyal ami a HST megfigyelései szerint fokozatosan összezuhan (sűrűsödik..)..? Maga a Köd egyes tartományaiban (képen is látszik..) üstökösszerű anyagcsomók keletkeznek, ezek hossza akár 3-4 fényév is lehet, a kisebb "csomók" átmérője 10-20 milliárd km.Ekkor arra gondoltam, bolygók keletkezéséhez nem feltétlenül kell csillag vagy más egyéb égitest.A anyagcsomók közben a fehér törpétől fokozatosan távolodnak, miközben egyes csomók "zsugorodnak".Több ezer ilyenfajta "üstökös-csóva" található a Csiga-Ködben, sokuk szerintem feloszlik, de egyes csomókból összeállhatnak "kész" bolygók ..Jó kérdés ha valójában létrejöhettnek itt ilyen égitestek akkor ezeket minek is nevezzük ? S vajon lehet közük az itt esetleg keletkező égitesteknek a "vándor exobolygókhoz" ?Talán a bolygókeletkezés egy egészen újfajta változata zajlik a Csiga-Ködben ? Én magam szinte biztosra veszem hogy egyes ilyen csomókból lesznek un. bolygók.Jó kérdés ,ha kialakul mi körül fog majd keringeni .?Szerintem bolyongani fog--:) Ezért hívom én csak a vándor-exobolygók II. típusának ..a I. típusúak a csillaguktól kilökődtek.Szerintem az itt születő "bolygók" tömegei mind, alatta marad a Jupiter tömegének, ( ha csak nem lesz kivétel..)s élet nem igazán lehet rajtuk. Arra is kitérnék, hogy lehetne "bepillantást" nyerni egy-egy ilyen anyagcsomó belsejébe..(?)Hogy magát a folyamatokat meg tudjuk figyelni, hogy is viselkedik egy ilyen "üstökös-csóva"..No, ne tudom,de kíváncsi vagyok van-e valami ebben,....
Várom a véleményeket, bármilyet !!!
-Egy kérdéssel fordulnátok felétek, amiben én sem vagyok teljesen biztos, s kíváncsi lennék a ti véleményetekre !
A téma, bolygók születnek a Planetáris-Ködök ledobott gázanyagából ?A Helix (Csiga)-Köd kb. 700 fényévre esik tőllünk egy nem rég elpusztult csillag maradványa, a köd (egyes tartományaiban..) az anyag ( gáz és por...) fokozatosan összezuhan ill. szétterjed a térben.Maga a planetáris köd természetesen szétterjed a világűrben, de mi van azzal a tartománnyal ami a HST megfigyelései szerint fokozatosan összezuhan (sűrűsödik..)..? Maga a Köd egyes tartományaiban (képen is látszik..) üstökösszerű anyagcsomók keletkeznek, ezek hossza akár 3-4 fényév is lehet, a kisebb "csomók" átmérője 10-20 milliárd km.Ekkor arra gondoltam, bolygók keletkezéséhez nem feltétlenül kell csillag vagy más egyéb égitest.A anyagcsomók közben a fehér törpétől fokozatosan távolodnak, miközben egyes csomók "zsugorodnak".Több ezer ilyenfajta "üstökös-csóva" található a Csiga-Ködben, sokuk szerintem feloszlik, de egyes csomókból összeállhatnak "kész" bolygók ..Jó kérdés ha valójában létrejöhettnek itt ilyen égitestek akkor ezeket minek is nevezzük ? S vajon lehet közük az itt esetleg keletkező égitesteknek a "vándor exobolygókhoz" ?Talán a bolygókeletkezés egy egészen újfajta változata zajlik a Csiga-Ködben ? Én magam szinte biztosra veszem hogy egyes ilyen csomókból lesznek un. bolygók.Jó kérdés ,ha kialakul mi körül fog majd keringeni .?Szerintem bolyongani fog--:) Ezért hívom én csak a vándor-exobolygók II. típusának ..a I. típusúak a csillaguktól kilökődtek.Szerintem az itt születő "bolygók" tömegei mind, alatta marad a Jupiter tömegének, ( ha csak nem lesz kivétel..)s élet nem igazán lehet rajtuk. Arra is kitérnék, hogy lehetne "bepillantást" nyerni egy-egy ilyen anyagcsomó belsejébe..(?)Hogy magát a folyamatokat meg tudjuk figyelni, hogy is viselkedik egy ilyen "üstökös-csóva"..No, ne tudom,de kíváncsi vagyok van-e valami ebben,....
Várom a véleményeket, bármilyet !!!
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Re: Exobolygók
Először is: Az a bolygós kép a terraformált Marsot ábrázolja, látszik a Mariner-völgy.
Továbbá: Nem rossz ötlet, hogy a planetáris ködből bolygók. Nagyon sok kérdés vetődik fel a gondolkodómban.
1, Vajon lehetséges-e? Nem értek a planetáris ködök dinamikájához, csak azt tudom, hogy tágul. A tágulás pedig szerintem megnehezíti ott a bolygóképződést. Ennek ellenére el tudom képzelni a dolgot.
2, Nem lehetséges-e, hogy az észlelt objektumok valójában a megszokott módon kialakult bolygók, ahogy keresztülmegy rajtuk a táguló planetáris-köd?
3, A planetáris-köd belsejében VAN CSILLAG(maradék). Még ha fehér törpe is. Akörül vígan lehet keringeni. Szóval nem fog semmi sem bolyongani.
4, Aztán ha bolyongani kell, akkor ott vannak azok az égitestek, melyek a csillagokhoz hasonlóan keletkeztek, de a tömegük még nem éri el a "barna törpe" névhez szökséges 24 Jupi-tömeget. Azok mik?
5, Na meg ez egyébként is egy önkényes határ. Szvsz a bolygó és a csillaggal közös rendszerben keringő barna törpe között fura, hogy a tömeg szabja meg a határt. Egy csillag meg egy bolygó egész másképp alakul ki. Na de megértem én, hogy nincs jobb, mert nem tudunk visszanézni, hogy egy extrasoláris égitest hogyan alakult ki.
Hyperion85 írta:Szasztok !!!
-Egy kérdéssel fordulnátok felétek, amiben én sem vagyok teljesen biztos, s kíváncsi lennék a ti véleményetekre !
A téma, bolygók születnek a Planetáris-Ködök ledobott gázanyagából ?A Helix (Csiga)-Köd kb. 700 fényévre esik tőllünk egy nem rég elpusztult csillag maradványa, a köd (egyes tartományaiban..) az anyag ( gáz és por...) fokozatosan összezuhan ill. szétterjed a térben.Maga a planetáris köd természetesen szétterjed a világűrben, de mi van azzal a tartománnyal ami a HST megfigyelései szerint fokozatosan összezuhan (sűrűsödik..)..? Maga a Köd egyes tartományaiban (képen is látszik..) üstökösszerű anyagcsomók keletkeznek, ezek hossza akár 3-4 fényév is lehet, a kisebb "csomók" átmérője 10-20 milliárd km.Ekkor arra gondoltam, bolygók keletkezéséhez nem feltétlenül kell csillag vagy más egyéb égitest.A anyagcsomók közben a fehér törpétől fokozatosan távolodnak, miközben egyes csomók "zsugorodnak".Több ezer ilyenfajta "üstökös-csóva" található a Csiga-Ködben, sokuk szerintem feloszlik, de egyes csomókból összeállhatnak "kész" bolygók ..Jó kérdés ha valójában létrejöhettnek itt ilyen égitestek akkor ezeket minek is nevezzük ? S vajon lehet közük az itt esetleg keletkező égitesteknek a "vándor exobolygókhoz" ?Talán a bolygókeletkezés egy egészen újfajta változata zajlik a Csiga-Ködben ? Én magam szinte biztosra veszem hogy egyes ilyen csomókból lesznek un. bolygók.Jó kérdés ,ha kialakul mi körül fog majd keringeni .?Szerintem bolyongani fog--:) Ezért hívom én csak a vándor-exobolygók II. típusának ..a I. típusúak a csillaguktól kilökődtek.Szerintem az itt születő "bolygók" tömegei mind, alatta marad a Jupiter tömegének, ( ha csak nem lesz kivétel..)s élet nem igazán lehet rajtuk. Arra is kitérnék, hogy lehetne "bepillantást" nyerni egy-egy ilyen anyagcsomó belsejébe..(?)Hogy magát a folyamatokat meg tudjuk figyelni, hogy is viselkedik egy ilyen "üstökös-csóva"..No, ne tudom,de kíváncsi vagyok van-e valami ebben,....
Várom a véleményeket, bármilyet !!!
Továbbá: Nem rossz ötlet, hogy a planetáris ködből bolygók. Nagyon sok kérdés vetődik fel a gondolkodómban.
1, Vajon lehetséges-e? Nem értek a planetáris ködök dinamikájához, csak azt tudom, hogy tágul. A tágulás pedig szerintem megnehezíti ott a bolygóképződést. Ennek ellenére el tudom képzelni a dolgot.
2, Nem lehetséges-e, hogy az észlelt objektumok valójában a megszokott módon kialakult bolygók, ahogy keresztülmegy rajtuk a táguló planetáris-köd?
3, A planetáris-köd belsejében VAN CSILLAG(maradék). Még ha fehér törpe is. Akörül vígan lehet keringeni. Szóval nem fog semmi sem bolyongani.
4, Aztán ha bolyongani kell, akkor ott vannak azok az égitestek, melyek a csillagokhoz hasonlóan keletkeztek, de a tömegük még nem éri el a "barna törpe" névhez szökséges 24 Jupi-tömeget. Azok mik?
5, Na meg ez egyébként is egy önkényes határ. Szvsz a bolygó és a csillaggal közös rendszerben keringő barna törpe között fura, hogy a tömeg szabja meg a határt. Egy csillag meg egy bolygó egész másképp alakul ki. Na de megértem én, hogy nincs jobb, mert nem tudunk visszanézni, hogy egy extrasoláris égitest hogyan alakult ki.