Exobolygók

[Hyperion85]

Exobolygók holdjai: Szuperholdak (?)

-Azok a bolygóóriások melyek tömege jócskán a Jupiter felett vannak (itt most a 10Jup M felettiekre értem..)s a pályájuk ill. a csillagtávolságuk megengedi , akár Föld méretű kisérökel is bírhatnak.Egy egy nagy bolygó körül több ezer hold keringhet---s a nagy méretű ( a föld méretével csaknem megegyező ) "szuperhold" tucatjai is kialakulhattnak.Hiszek benne , hogy egy-egy ilyen "szuperhold" nagyobb esélyel teremti meg az élet feltételeit , mint egy bolygó.Azért gondolom ezt, mert eleve ilyen holdból "szuperholdak" többnek kell lennie , mint magának a bolygóknak.(Eleve több nagy tömegű bolygót ismerünk....viszont igaz az is ezeknek a csillagukhoz való közeli helyzetüket elnézve nem lehetnek holdjaik..)A másik ok, hogy a óriásbolygók elég hosszú ideig aktívak, s ezáltel a szuperholdjai kényelembe részesülhetnek a bolygó árapály fűtéséből is. Személy véleményem szerint egy-egy ilyen holdon akár élet is lehet.Van egy olyan exobolygó mely körül feltételezzek szuperholdakat, ez a HD 168443 c. ( 18 jup M, csillagát amely majd 10 milliárd éves, 4,7 év alatt kerüli meg, s a csillag színkétipusa G. ).A legtöbb nagy bolygó túl közel van a csillagához, s forró. De ez ideális lehet egy olyan szuperhold(ak) meglétére mely talán életet hordoz.
Várom a hozzászólásokat a témával kapcsolatban Köszönöm.

[Pape]

Jelenleg azért ismerünk jóval több nagy tömegű bolygót, mint kicsit, mert nem elég érzékenyek a műszereink a kicsik kimutatására.

[Bence]

Nem tudom, hogy a nagy ár-apály nem e pont hátrány.Például az Io-nál azt hiszem a szilárd anyagnak is több tíz méteres ár-apálya van.Ez semmiképp sem jó.Persze kialakulhat gondolom távolabb is ahol meg nem akkora az ár-apály.
Ha viszon ilyen távol keringene egy szuperhold egy bolygó körül, akkor a mikor a bolygó nap felöli oldalán van, illetve amikor a másik oldalon, ezek között elég nagy lenne a hőmérséklet külömbség.Legalábbís gondolom.
A másik, hogy szerintem egy idő után egy ilyen nagy hold is ráállna egy kötött keringésre, mint a mi holdunk, vagy mint a Pluto-Charon rendszer.Így fedig több hónapos vagy éves nappalok lennének, ami alatt nagyon felmelegedne illetve lehülne a dolog.
Mondjuk ezt a kettőt összerakva még valami jól is kisülhetne,ha a bolygó egyik oldalán alakulna ki élet.De ez már elég abszurd feltevés.Minden esetre ez érdekes lenne, ha a kettő kiegyenlítené egymást.
Szóljatok, ha valamit benéztem.Minden estre érdekes téma.
Bence

[Zoli]

Ez elég összetett téma... Érdekes amit említettél Bence. Gondoljunk csak abba bele, hogy mi történt volna, ha a Föld tengelyferdesége 0 fok lenne. Tegyük fel, hogy ezt a Hold ugyanúgy stabilizálná mint jelenleg. Talán két nép alakult volna ki a sarkokon? Mit gondoltak volna a világról? Határa az áthatolhatatlan tűzfal?

[Hyperion85]

Exobolygó 2 millió fényévnyire ?

-Egy feltételezett exobolygó miatt írok, ami a számítások szerint 670 000 pc-re ( 2,1 millió fényévre ) esik a Naprenszerünktől, s kb. 6 Jupitert tömegű. A planéta egy egészen szokványos csillag körül kerring, eddig mintegy 10 000 fényéves tartományban fedeztük fel az ismert félezer exobolygót ( 95%-át ), de ez a bolygó ( melyet PA-99-N2 b neveznek.) minden eddiginél messzebb , egy másik galaxisba az M31-be esik ( ez az Androméda galaxis). Ha ez igaz akkor már igen messze is tudunk exobolygókat detektálni a világűrben !
A legközelebbi exobolygó úgy 10,5 fényévnyire esik töllünk, ami a 2,1 millióhoz képest óriási távolság már...A exobolygó még nincs megerősítve! A kérdésem az volna, lehetségesnek tartjátok-e hogy a szóban forgó exobolygó tényleg létezhet-e ? A táblázat ahol megtaláljátok:http://exoplanet.eu/catalog-contro.php
Ha igaz , akkor ez a exobolygó egy új generácíót nyit az eddig ismert világok sorában, mivel egy másik galaxisban helyezkedik el.Az eddig ismert legtávolabbi exobolygó is "csak" 27 000 fényévnyire esik töllünk. Ami már így is tekintélyes távolság egy ekkora tömegű égitest észlelésében.

Várom a hozzászólásokat, Köszönöm.

[Hyperion85]

Száműzött "vándor" exobolygók............

-A Hubble-teleszkóp egy érdekes megfigyelése miatt írok, a téma a "szabadon lebegő" exobolygók.A HST 1999-es megfigyelte a M22-es gömbhalmazt, s több száz 80-100 földtömegű kóbor objektumot "száműzött exobolygót" azonosított. Nos maga az égitestek, milyen kategóriában is tartoznak , az még kérdéses.Én egyszerűen "vándor-bolygóknak" nevezzem őket.A száműzött exobolygók valószínűleg a csillagok körül keletkezett , csak véleményem szerint, a későbbi gravitációs hatások miatt ( ami egy gömbhalmaz sűrű csillagkörnyezetében erősebb,,) kilökődtek a csillagközi térbe.Jó lenne tudni, vajon más gömbhalmazokban is volnának un. száműzött exobolygók ?Vagy ez csak egy egyedi eset lenne ? A csillaguktól kilökődött exobolygók vajon milyen arányban vannak, azokkal a exobolygókkal melyek csillagok körül keringenek ? Ezen kérdések azok amik mostanában a leginkább foglalkoztatnak.A vándor exobolygók , viszont nem hiszem hogy sokáig "magányosan" kóborolnának, a sűrű csillagkörnyezet miatt előbb-utóbb egy csillag,( vagy más égitest) befogja s "gazdára" lelnek.Arra gondoltam, ha egyszer már kilökődtek ezek a exobolygók a csillaguk öléből, akkor ez megtud-e történni még egyszer, vagy akár többször is ?A "kilökődés-Befogás-kilökődés elmélet szerintem lehetséges, csak számomra az a kérdés vajon ez a folyamat általánosnak mondható a Univerzumban ? Ha helyes ez a teória , az megkérdőjelezheti a Naprendszerbeli bolygók hova tartózásukat is...

Várom a kommenteket, s a hozzászólásokat:Köszönöm.

[SzZoli]

Jelenleg azért ismerünk jóval több nagy tömegű bolygót, mint kicsit, mert nem elég érzékenyek a műszereink a kicsik kimutatására.

A Keplert azért küldték fel, hogy Föld méretű fedési exobolygót is tudjon találni. A napokban találta meg az elsőt, azután, hogy több tucat forró óriásbolygót talált. Hosszabb megfigyelések után persze majd többet tudunk, de most úgy néz ki, hogy a mi Naprendszerünk eléggé speciális jelenség.

[Kirami]

Kedves Hyperion85! (és a többiek)

A téma, amiket az exobolygókon belül is felvetettél, eléggé korai és elrugaszkodott. Nem tudok általánosítani, hogy hát szerintem ez meg az. Nem fogok feltételezésből következtetéseket levonni.

Ami az árapály-erőket meg az élet keletkezését illeti, honnan tudjam? Számtalan, az általunk ismerttől jelentősen eltérő életforma létezhet, melyeknek az életfeltételeik is egész mások. Innentől kezdve felesleges azon agyalnom, hogy jó-e az ár-apály, vagy se.

Egyébként ezeket az információkat honnan szerzitek az exobolygókról? Mert nekem egy kicsit fura, hogy gömbhalmaz, meg M31. Egyébként ha van olyan hiteles honlap, ahol ezekről lehet olvasni, akkor muti.

[Hyperion85]

Sziasztok ! Segítsetek már egy dologban..

-Hogy lehet kiszámítani egy adott exobolygó peiródusát, ha csak a távolsága van megadva ? Pl: a nem rég (2011.Január 26.) felfedezett exobolygó a HD 78530 b , keringési adata nincs feltüntetve, de a távolsága a csillagától igen, ami 710 Cs.e.----nos ennek a exobolygónak, biztosra vesszem hogy több ezer év a keringési ideje ( ha a pályája nem épp különleges....).S gondolom az adott exobolygó sebessége sem mindegy, ...Aki tud az kérem segítsen ebben nekem, hogy is van ez ?
Adat ami a exobolygóról: http://exoplanet.eu/catalog-all.php


Köszönöm előre is, Hyperion85:)

[Pape]

A Keplert azért küldték fel, hogy Föld méretű fedési exobolygót is tudjon találni. A napokban találta meg az elsőt, azután, hogy több tucat forró óriásbolygót talált. Hosszabb megfigyelések után persze majd többet tudunk, de most úgy néz ki, hogy a mi Naprendszerünk eléggé speciális jelenség.

Én megerősített Kepler-bolygóról csak kilencről tudok.
Ha azt feltételezzük, hogy tényleg van olyan érzékeny a Kepler, mint azt jósolták (egyelőre valóban úgy látszik), akkor tényleg az eddigiekből arra lehet következtetni, hogy jóval több Jupiter van odakint, mint Föld.
De szerintem egy 10 bolygóból álló mintából még ne vonjunk le messzemenő következtetéseket. Várjuk ki a Kepler többi felfedezését is.