Imre írta: ↑2018.08.16. 09:46
Javítottam a hibás ábrát. ...
Valóban, szó szerint "javítottad" (és ezért köszönet), de nem "kijavítottad", mivel még nem jó... (Szerintem.)
A két prizma - ha jól tudom - azonos üveganyagból van, és immerziós olajjal vannak egymásra illesztve, így a kettő határfelületén nem törik meg a fény (illetve, csupán jelentéktelen mértékben).
Csak a két üveg-levegő felület "dolgozik". Azaz az "a" jelű ábrán plán-parallel lemezként viselkedik (és a "b" ábrán sincs ott fénytörés).
A kép eltolódása természetes velejárója a rendszer használatának; erről írtam is az eszköz véleményezési rovatában, Levente boltjában.
A képsík megdőlésében nem vagyok biztos, de elképzelhető (hiszen a prizmás spektroszkópban is - emlékeim szerint - ferdén áll a színkép a bejövő sugárhoz képest); ugyanakkor ennek mértéke a kis törési szög miatt nagyon kicsi lehet, ráadásul nem az egész LM-t nézzük bolygóészleléskor, csak annak nagyon kis részét, ahol pedig ez biztosan nem probléma (jó eséllyel a fókusz pontossági tűrésén belül van). De újra-fókuszálással vagy újra-pozicionálással még ez is eltüntethető.
Alacsonyan álló Hold esetén a teljes LM-t kitöltő holdfelület viszont már lehet, hogy megmutatná ezt a "képsík-ferdeségi" hibát (ha van); érdemes lehet mélyebben belegondolni (vagy kipróbálni...). Ahogy a felhők engedik, meg is teszem (épp első negyed felé közeledik a Hold) - és az új topic-ba írom majd a tapasztalataimat.
Ja, és még valami: a "b"-vel jelölt rajz, amit "Maximum Dispersion Correction"-ként jellemez az idióta rajzoló (természetesen a rajz eredetijének a megalkotójára értem ezt...), valójában az "Optimal Dispersion Correction" helyzetet mutatja. Ehhez képest akár túl is lehet korrigálni a képet, amikor is megfordított színsorrenddel újra megjelenik a színszórás.
MDA
u.i.: látom, utólag módosítottad; kösz a teljes kijavítást!
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...