Oldal: 3 / 169

Re: Jupiter

Elküldve: 2009.12.27. 10:57
Szerző: ge.nom
santage írta:Az epszilon Lyr valóban nagyon kellemes kettős, a két pár kb. 5'-re van egymástól


Akkor nem csodálkozom annyira, hogy szépen felbontotta a binokli.
Legközelebb bepróbálkozom szabad szemmel is. Most épp esek az eső.. :?

Re: Jupiter

Elküldve: 2009.12.30. 16:06
Szerző: nyozo
santage írta:Az epszilon Lyr valóban nagyon kellemes kettős, a két pár kb. 5'-re van egymástól (bocs ha tévedek) - nagyszerű tesztkettős szabad szemmel. Egy ízben képes voltam felbontani így is, nagyszerű próbálkozási lehetőség kiváló szeműeknek.

Kicsit szűkebb, csak 3,5 ívperces az Eps1-Eps2 párosa. Persze így is bőven szabad szemes, mindenképpen érdemes próbálkozni nyugodtabb éjszakákon.

Mindkét csillag egy-egy binary, azaz fizikailag is összetartozó páros.
Az eps1 jelenleg 2,5"-es kettős PA348 fokra. Távolsága 50 fényév, 1166 éves keringési periódussal.
Az eps2 pedig szinte ugyanilyen páros, 2,37"-es és PA78 fokra vannak a tagjai. Ez is ugyanilyen közeli, azaz 50 fényévre van, de csak 724 éves periódusú.

Azaz a két páros iránya egymásra merőlegesen áll tőlünk nézve. Ha megnézzük, az 50 fényéves távolság alapján a két kettős cca. 0,05 fényévre van egymástól, azaz ~ 3220 CSE-re. A sajátmozgásuk is egy irányba tart (CPM kettős). :) Érdekes egy égboltot lehetne onnan látni -- különös tekintettel a Nap és a Eps1-2 között saccperkb. félúton (azaz kb. 4szer olyan fényes!!), 25 fényévre világító Vega jóvoltából... :)

Re: Jupiter

Elküldve: 2009.12.30. 17:57
Szerző: nyozo
szolcs írta:Hogy kell használni azt az "Idézet gombot? Lehet, már sose jövök rá.
Üdv: Szolcs

Ráklikkelsz az idézet gombra az idézendő hozzászólás elején. Erre kapsz egy hozzászólás küldésére alkalmas ablakot, amibe [ quote="azidezettfelhasznaloneve" ] és [ /quote ] közé téve előre bemásolódik az idézendő szöveg. Ebből célszerű kiemelni a sallangot (kijelölöd és Del) és csak a lényeget idézni. A quote-k egymásba is ágyazhatóak... :) Remélem valamit segítettem.

Re: Jupiter

Elküldve: 2010.02.06. 21:00
Szerző: ge.nom
Üdv!

Az lenne a kérdésem, hogy hogyan kell kitölteni a Szaturnusz és Jupiter észlelőlapokat?!

A Jupiteresen van egy téglalap ilyenekkel: E:____° CM I:____°
Van több is, egyiket sem tudom, mit hova. Talán az átmérő az egyik de nem biztos.
A CM értéket hogyan lehet kiszámolni vagy hova van leírva. Azt olvastam, hogy le van írva valahol.
További mi az a CM átmenet és, hogyan kell kitölteni azt a téglalapot???

A Szaturnuszosnál szintén nem értem ezt a két téglalapot.
Csak ott még van B:____° is. Tehát. Mik ezek, és hogyan kell kitölteni.

Köszönöm!

Re: Jupiter

Elküldve: 2010.02.07. 09:16
Szerző: santage
ge.nom írta:Üdv!

Az lenne a kérdésem, hogy hogyan kell kitölteni a Szaturnusz és Jupiter észlelőlapokat?!

A Jupiteresen van egy téglalap ilyenekkel: E:____° CM I:____°
Van több is, egyiket sem tudom, mit hova. Talán az átmérő az egyik de nem biztos.
A CM értéket hogyan lehet kiszámolni vagy hova van leírva. Azt olvastam, hogy le van írva valahol.
További mi az a CM átmenet és, hogyan kell kitölteni azt a téglalapot???

A Szaturnuszosnál szintén nem értem ezt a két téglalapot.
Csak ott még van B:____° is. Tehát. Mik ezek, és hogyan kell kitölteni.

Köszönöm!


Régebben ezek az adatok benne voltak az évkönyvben, ma már innen nézheted meg:

www.calsky.com

De ezeken nem muszáj kitölteni, a rovatvezető megcsinálja.

Snt

Re: Jupiter

Elküldve: 2010.04.01. 01:26
Szerző: ge.nom
Ezt olvastam:

"Egy feltételezés szerint évente 2,5 cm-nél kevesebb összehúzódása révén 25
fokkal melegebb, mint a Naptól kapott sugárzás alapján lenne, tehát saját hőt
termel, vagyis alsóbbrendű csillag; ezért bolygói vannak, nem holdjai.
"

Nekem új volt. Igaz ez?

Re: Jupiter

Elküldve: 2010.04.01. 07:12
Szerző: mpt
Az összehúzódás és az emiatt fellépő energiatermelés igaz (l. pl.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jupiter), a levont következtetés enyhén szólva csacsiság.

Egyébként saját Földünk is termel hőt a magjában még meglevő természetes radioaktív atomok bomlása révén, mégse jut eszünkbe, hogy akárhanyadrendű csillagnak hívjuk.

--mpt

Re: Jupiter

Elküldve: 2010.05.21. 00:19
Szerző: btibor9891
Most akadtam rá a spaceweather.com-on, hogy a Jupiter elvesztette az egyik markáns felhősávját.
Nagyon meghökkentő képek vannak a cikkben ahogy egymagában ácsingózik a vörös folt a fehér környezetében...
http://science.nasa.gov/science-news/sc ... oststripe/

Állítólag a következő 2 hónapban várható a futótűzszerű visszatérése, de megfigyelési előzmények alapján akár 2 év múlva is sor kerülhet rá.
Korán kelők előnyben!

Re: Jupiter

Elküldve: 2010.05.21. 09:20
Szerző: Arpstronomer
Hoppácska!
Ez most jött szembe velem a CNN-en:
http://edition.cnn.com/2010/TECH/space/ ... tml?hpt=C1

Mi lehet a jelenség oka? Hétvégén én is ránézek a bolygóra, remélem az időjárás is engedi!

Re: Jupiter

Elküldve: 2010.05.24. 15:09
Szerző: zolih
Sziasztok,

Teljesen kezdő vagyok, itt pedig ez az első hozzászólásom, sőt inkább kérdésem. Szóval ha nagy butaságokat írnék, ne bántsatok nagyon. :D

Az év eleje óta próbálkozom az égbolt műszerrel való felfedezésében. Egy SW 102/500-as refraktom van + 2x barlow + 10 és 20 okulár.
A Holddal szépen megbírkozom, a látvány magával ragad. Persze ha látnám a nagyobb eszközök teljesítményét akkor biztosan más volna a véleményem, de szeretem és tetszik amit magam elérek. :D Így aztán bátrabban próbálkoztam más objektumok irányába is. A hétvégén, pontosabban ma hajnalban 2:40-től a Jupiterrel. Azonban meglepődtem. A Jupiter 3 Holdját szépen láttam, az IO épp a Jupiter előtt volt. Azonban bárhogy is próbálkoztam a Jupiter felhősávjaiból nem láttam semmit. A legtöbb amit kitudtam hozni az, egy nagyon kicsi fényes pont volt. Az okular kihuzat távolságát állítva a Jupiter mérete nőtt az okularban, azonban egy idő után elhalványult és középen egy függőleges vonal megjelent és két félkörre osztotta a látványt. Hmm. Gondolom valami általam nem ismert optikai korláthoz érkezhettem el, mert ezt már több bolygó esetében is tapasztaltam.

Amit kérdezni szeretnék:
- van valós esélyem arra, hogy ezekkel az eszközökkel a Jupitert "szépen" egy fényes pontnál részletesebben észlelhessem? Kb. milyen nagyításra van szükség ehhez?
- Ahogy olvasom a 200x nagyításnál feljebb nem érdemes a 102-es refraktorral menni. Ezt hogy praktikus összehozni?
- Mi lehet az amikor középen a "fénykorongot" egy függőleges kettéosztja? (erről sajnos nincs felvételem így ezt nem tudom megmutatni)

Készítettem egy képet, amin jól látszik, hogy kb. ennyit tudtam kihozni a Jupiter-ből (az, hogy annyira fényes lett, gondolom a fényképezés hibája, az okulárban a bolygó alak nagyjából felismerhető volt). Ne is várjak ettől többet, vagy én vagyok a béna? A felvétel 2010.05.23, 4:13 AM (GMT+1)-kor készült.
Jupiter_2010_05_23_zolih.jpg


Minden segítséget előre is köszök és ha sok butaságot hordtam össze, akkor elnézést.

-Zoli