Sidius írta: ↑2019.09.16. 17:13
Ne haragudj Attila de ez nem igaz. A képen az lesz rajta, amit az okulárban is látsz. Bár lehet, hogy percekig kell nézni, ott kell hogy legyen minden, vagy hamis részleteket fotózol. Amit az okulárban nem látsz, az nem lesz a képen sem, de sok idő kell, míg a bolygózós szem erre kiéleződik. Viszont ezt magad is tudod, ebben teljesen biztos vagyok.
A kamera
semmi mást nem rögzíthet, mint ami a képen van. Az, hogy a CCD érzékenyebb a kontrasztrokra, nem vitás. Az se, hogy a kék alakzatok kemény diók egy emberi szemnek -és a lencséknek is általában. Mégis ott vannak a részletek, ha sikerül rendesen fotózni.
Olyan részletek, amiket nem látsz, IR tartományban lehetnek, mert extrém érzékeny rá a CCD chip. A Blokkoló ellenére átjut néhány foton, és képet alkot. Ez szintén nem megy egy lencsével. Részint át se jutnak, részint meg egész máshol lesz a fókuszuk, mint a vizuális tartományban.
Hűűű, de felpörögtek itt a dolgok...
Jani, mi a gondod velem? Nem értem.
Mivel bántottalak meg (vagy Zsolt)?
Az MTT-n tök jól elbeszélgettünk; most mi van?
A fenti témát pedig szerintem válasszuk ketté.
1. A mélyég objektumok hosszú expozíciós fényképein - kis költői túlzással - szinte csak olyan részletek vannak, amiket szemmel, az okulárban biztosan nem látsz, még ha egész éjszaka nézed, akkor sem. Ebben nem hiszem, hogy vita lenne köztünk, mert ez kanálban a mélyedés, ráadásul távcsőfüggetlen (refraktor/reflektor). Tehát amit írtál: "A képen az lesz rajta, amit az okulárban is látsz." nettó nem igaz.
2. Bolygók fotózása teljesen más technikát kíván, ami azokat a pillanatokat használja fel, ill. rögzíti egy video-felvétel egyenként milliszekundumos expoval készült képkockái közül, amikor szemmel is teljes részletességgel látszik a bolygó, mert "megáll a levegő" a távcső előtt. Ekkor valóban, szemmel is gyönyörű részleteket lehet meglátni a felszínen, okuláron át, de ez viszonylag ritkán következik be, és csak egy-egy pillanatra (seeing-függő). A fenti technikával készült fotón ugyanezt viszont órákig nézheted, sőt, még a kontrasztkülönbséget, élességet is fokozhatod kissé a szemmel láthatóhoz képest (ízlés kérdése, hogy mennyire). Ez is távcső-független jelenség. Továbbá az elektronikus képfeldolgozás tárgya éppen az, amit cáfolni igyekszel: a szemmel nem, vagy csak rosszul, nehezen látható képrészletek, árnyalatok felerősítése, kiemelése, transzformálása. Tehát itt sem állja meg a helyét az állításod. Az más kérdés, hogy ki mit tart ezek közül esztétikusnak, vagy "valószerűnek". Nyilván egy hamis színes kiemelésnek valóban semmi köze a szemmel látható valóságoz.
Azon rugózni pedig, hogy a Newton vagy az APO jobb-e, már megbocsáss, de nagy butaság... Függetlenül attól, hogy ki készítette/javította.
Brutálisan más optikai rendszerek, az egyiken átmegy a fény, a másikban visszaverődik, az egyik kitakarás-mentes, a másik közepébe belelóg egy cucc, tökre más leképezési hibákkal terheltek, stb.
Az igaz, hogy mindkettő távoli tárgyak megfigyelésére készült, de itt vége is a hasonlóságuknak.
Ezek után mi értelme van akár csak felvetni a kérdést, hogy melyik jobb????????? Egyszerűen összehasonlíthatatlanok. Mint egy autó és egy bicikli.
A többi mondandódat viszont egész egyszerűen nem is értem. Hogy jön ide a "hit"? És milyen hit?
Vagy például "CBO és MDA, ti mennyi dudvát tettetek használhatóvá? " Ez a kérdés hogy került elő??? De ha kíváncsi vagy rá: én egyet sem. (Egyszer viszont én kértelek, hogy egy dudvát tegyél használhatóvá számomra, de sajnos nem vállaltad...
) Viszont csináltam egy csomó olyan dolgot, amit meg Te nem. És akkor most mi van? Tojást sem tudok tojni, de 100%-os biztonsággal megmondom, hogy melyik záp és melyik nem.
Üdv,
MDA