Jupiter

[Sidius]

Kedves József!

Ezt már megint benéztem! Úgy látszik, folyton időzavarban vagyok! Köszi szépen! Természetesen az év-óra- perc az igaz, a nap viszont egyel többedikét mutat, mint kéne.
Orvosolni fogom, bár nem tudom, hogy a már feltett képet lehet-e cserélni.
Bocs mindenkinek, ez nem éberségi teszt volt!
Mégegyszer köszi!

[Sidius]

Kedves Lajos! (astrohist)

Nagyon örülök, hogy ez utóbbi felvételt valaki referenciaként használja a rajzához. Eddig többször olvastam itt-ott, hogy ez több helyen is bevált szokás, de konkrétan eddig senkiről se tudtam, aki így észlel. Az a legjobb, hogy így nem hiába töri magát az ember.
Én is próbálkoztam rajzolással, de ha néha sikerült olyat rajzolnom ami nagy vonalakban hasonlított az okulárban látottakra, annak is örültem. Nemigen megy ez nekem. (még jó hogy feltalálták a kamerát)

[astrohist]

Halló! Ami nem megy, ne erőltessük. Ha nem megy a rajz, hát nem kell erőszakolni. A képek nagyon jók, és számomra megnyugtató, hogy ha a fővonások hasonlítanak. Mindig előbb fejezem be a rajzokat, képet csak utána nézek meg, akaratlanul is befolyásolhat. Előnye a rajznak (ha valaki belejön), hogy nagyobb sorozatot lehet készíteni egymás után, és a színárnyalatokat vizuálisan adja vissza. (Nem beszélve arról, hogy a kész rajzzal már nincsen több macera!) Viszont finom részleteket rajzban csak nagy távcsővel lehet készíteni!
Re: Időpont. Erről itt már volt szó. Én régen azt csináltam, hogy az észlelés kezdete és vége közti közepest adtam meg, kivéve ha Vörös Folt átmenetet néztem. Most viszont azt teszem, hogy először berajzolom a főbb vonalakat, azután lehetőleg pontosan bejelölöm rajta a jellegzetes helyeket (sötét csomók, fényes területek ívek, beöblösödések, nyúlványok), és ezt az időpontot veszem a koordináta számításhoz. Utána már elpepecselgethetek, finomíthatom, nem baj, ha közben odább fordultak az alakzatok.
Ez persze digitálisan nem megy, mivel nem ismerem a technika részleteit itt is azt ajánlanám, hogy a kezdet és az utolsó közti középső időt vehetnénk alapul.
A képeid számomra azért nagyon jók, mert sok részlet van rajtuk, de nem olyan zsúfolt, hogy ne lehessen könnyen összevetni. Kösz: Lajos

[astrohist]

Bejött a beorultság, pedig a Jup most kezd érdekes lenni! Látta még tegnap valaki (27-ém)? 1. A déli fősáv szépen vastagodott és sötétedett. Az északi viszont világosodik, aránylag sárgásabb, és egyre több részletet mutat! Az egyenlítői világos zóna: határozottan kettős arca van: északon fényesebb, délen szürkébb. A Nagy Vörös Folt szokatlanul világos, majdnem sárgásbarna, mellette a Fehér Fátyol most feltűnő. Mit fognak csinálni a következő hetekben? BQ.

[wins03]

Üdvözletem mindenkinek!

Gyakorlati kérdésem lenne a Jupiter-észleléssel kapcsolatban. Orion 150/750-es newton távcsövem van, 26-án este ezzel észleltem a Jupitert. Éjjel 2 óra tájt már egész magasan járt, és néhány kivételes nyugodtságú pillanatot is sikerült elkapni.
Úgy érzem szépen jöttek a részletek - utólagosan leellenőrizve a látványt a fényképekkel - viszont nagyon "fényes" számomra így a bolygókorong. Értem ez alatt, hogy az északi egyenlítői sáv természetesen első ránézésre is tökéletesen látható, de a többi (fakóbb/halványabb?) részlet csak 10-15 mp-es folyamatos szugerálás/bámulás után jött elő, és ha egy pillanatra is másfelé néztem és vissza, akkor újból kellett ennyi idő, hogy ezek látszódjanak. Az ilyen "halovány" részletek sorába most beleértem a nagy vörös foltot is.

Szóval a kérdésem az, hogy más is 'így' látja a Jupitert az okulárba tekintve, vagy lehetséges, hogy annyira élesen ragyog a bolygókorong, hogy az már talán kissé zavarja a szememet és ezáltal telik több időbe, hogy a részletek előjöjjenek?

Végig olyan érzésem volt, hogy ha kicsit sötétebb lenne a kép, akkor több részletet és könnyebben pillanthatnék meg. Mivel színszűrőt nem igazán akaródzik használnom (nincs is még), ezért a polarizációs szűrő jutott elsőként eszembe, de a vonatkozó topicban erre nem találtam egyértelmű választ, hogy vizuális észleléshez egyáltalán létezik -e ilyen, és ha igen, akkor Jupiter észlelésnél segíthet -e?

Köszönöm előre is a válaszokat és gratulálok is annak, akinek sikerült a mondandómból kihámozni a lényeget.

Üdvözlettel,
Vincze Péter

[mpt]

Ki kell probalni a szurot. Ha soknak erzed a fenyt, akkor egy polarszuro (vagy esetleg egy par) valoban segithet. Vagy egy gyenge neutralszuro.

--mpt

[santage]

Ha tudod, fokozd a nagyítást legalább 150x-ig. Kissé elhalványul a kép. A bolygófelszíneken az egyes részletek közötti kontraszt mindig nagyon alacsony, sok év türelmes észlelés, rajzolás kell hozzá, hogy észrevegyél apró részleteket.

snt

[astrohist]

No, azért nem ilyen veszélyes a helyzet. Erős nagyításra azért veszélyes felmenni, mert ugrásszerűen erősödik a nyugtalanság. Legjobb lenne enyhe szürke szűrőt használni. Talán kéz alatt hozzáférhető, aki bolygókat néz rendszeresen, nem árt, ha van. A 10 cm-nél nagyobb távcsöveknél Vénusz, oppozíciós Mars és Jupiter esetében mindenképpen célszerű. Színes szűrő: ha kéznél van (vagy kézalatt megvehető) közepes kék és vörös fényképészeti szűrű mindig hasznos. Én sokáig használtam egy közepes sárga szűrőt (régifényképezőgépből maradt rám) nagyon jókl bevált (A gyenge vagy közepes sárga fotógép-szűrő majdnem azonos a szem érzékenységével, csak a kéket vágja le.) Vörös szűrő a Jupiternél a sávokat és rajta a csomókat kiemeli! (Szürke szűrő tulajdonképpen enyhén vörös. Szimán Oszkár egy sereget kimért!)
Mindenesetre SG javaslata a legkönnyebben megoldható, a nagyítás fokozásával, de nagyon kell figyelni, hogy elcsípjad a nyugodt kép pillanatait.

[wins03]

Kicsit még utánanéztem, Leventénél lehet kapni Orion polarizációs szűrőt, 1 és 40% között állítható a fényáteresztése. Ez azt jelenti, hogy maximum a fénynek 40%-át képes átereszteni? Attól tartok, hogy ez már nagyon lesötétítené a képet. Van Baader is, (15%-) 70%-os maximum áteresztésű, de az meg majdnem 2x annyiba kerül..

[astrohist]

Kösz, ez nekem is hasznos, én csak a drága Baaderről tudtam. Sz. Levente: milyen árban van a poéárszűrő? Bolygó észlelőknek hasznos lehet! BQ