Jupiter

[mizar]

Azon felül hogy Attila is jelezte, hogy van ilyen megközelítés a képi kinézetet illetően, azért a csillagászatban is jól tettenérhető természetesebb megjelenés; csak meg kell nézni a legtöbb Szaturnusz képet! A Cassini olyan keményen kontrasztos-nem éles-hogy már szakadék ként táton. De a kettős csillagok bontásánál is ezt az efektust lehet fel használni. Az élesség inkább a vékony élek meglétére jellemző, de a túlzó kontraszt az éleket elvastagítva azt eltünteti, elmossa. - legalábbis ez az én elgondolásom.

Az elején egy természetes jelenségről beszéltümk, az okulárban a légkörön keresztül látott háromdimenziós látványról, most meg mindenki átváltott a kétdimenziós fényképek digitális átalakuláson többszörösen átesett és módosított természetutánzó látványára.
Guminő effektus. Nem mintha ez baj lenne, de amíg az előbbi "lágyan éles" nagyon szép látvány, addig az utánzott hatás már nem biztos.

[kazi]

Ez a "lágyan éles" olyan, mint a kicsit szép?

Van olyan, hogy "lágyan éles", és az nagyon szép!!!
Pl. ilyen cuccal működik: https://en.wikipedia.org/wiki/Minolta_S ... f/2.8_T4.5
Ez pedig a lényege: https://en.wikipedia.org/wiki/Apodization

De nem kimondottan csillagászati fotózásra alkalmas; sokkal inkább pl. portré fotózáshoz.


MDA

Azt írja, hogy: "STF stands for Smooth Trans Focus, in reference to its special optical system, which is intended to smooth the transition between the plane of focus and out-of-focus areas in the image. This is accomplished by the use of an apodization filter that provides the high-quality bokeh effect. The lens is not a soft-focus lens."

Itt a a fókuszban lévő részek és a fókuszon kívüli részek közötti átmenet simításáról ír. A távcsőben a bolygón minden fókuszban van..

És még ki is hangsúlyozza, hogy ez nem egy un. soft-focus lencse, amit szintén használnak a fotózásban. Erre a linkre rákattintva ez jött elő:
In photography, soft focus is a lens flaw, in which the lens forms images that are blurred due to spherical aberration. A soft focus lens deliberately introduces spherical aberration in order to give the appearance of blurring the image while retaining sharp edges; it is not the same as an out-of-focus image, and the effect cannot be achieved simply by defocusing a sharp lens. Soft focus is also the name of the style of photograph produced by such a lens.

Ez is lehet, hogy szép amikor olyan témát fotóz vki, de csillagászati távcsőben nem jó ilyet látni.

[kazi]

Azon felül hogy Attila is jelezte, hogy van ilyen megközelítés a képi kinézetet illetően, azért a csillagászatban is jól tettenérhető természetesebb megjelenés; csak meg kell nézni a legtöbb Szaturnusz képet! A Cassini olyan keményen kontrasztos-nem éles-hogy már szakadék ként táton. De a kettőscsillagok bontásánál is ezt az efektust lehet fel használni... Az élesség inkább a vékony élek meglétére jellemző, de a túlzó kontraszt az éleket elvastagítva azt eltünteti, elmossa. - legalábbis ez az én elgondolásom.

Én se elrontott fotó-szerű képet szeretnék látni a távcsőben, de nem is életlen, alacsony kontrasztút. Márpedig a nagyítás növelésével az utóbbi felé haladunk. Csak az a kérdés mindig, meddig tudunk elmenni az adott távcsővel az adott körülmények között. Nem azért növelem a nagyítást, mert lágyabb képet akarok.

[gyuri17]

Én elsősorban Sándor meglátására reagáltam egyetértően, de semmikép sem, kinek mit kellene csinálnia, hogy megfelelő legyen a látott kép. Szóval én így szeretem. 200x nagyítá alatt nem is bolygózom, mert nekem kevés. Egyszerűen sok a fény és elvakít a bolygó... egy kontrasztkupac az egész. Te nem azért növeled a nagyítát, hogy lágyabb képet kapj, én viszont igen. De ez nem olyan mértékű, hogy már értelmetlen! Egy okulárba pillantva ha sok a fény, akkor a következő történhet, ami fárasztja a szemet, és a látásmódot is zavarja: kis látómezővel bíró okulárok esetében, egy kontraszt párt képez az okulártest fekete gyűrűje, és a fényes bolygó. De van egy második kontrasztpár is ez a bolygókorong, és a bennelévő részlet lenne de, mivel az előző kontrasztpár a markánsabb, ezért a szem arra érzékenyebb. Szóval én ezért nagyítom inkább kissé lágyabra, hogy kerüljem ezt a hatát. Persze a hatát nagyképűen elneveztem kettős kontrasztnak...

[kazi]

Én elsősorban Sándor meglátására reagáltam egyetértően, de semmikép sem, kinek mit kellene csinálnia, hogy megfelelő legyen a látott kép. Szóval én így szeretem. 200x nagyítá alatt nem is bolygózom, mert nekem kevés. Egyszerűen sok a fény és elvakít a bolygó... egy kontrasztkupac az egész. Te nem azért növeled a nagyítát, hogy lágyabb képet kapj, én viszont igen. De ez nem olyan mértékű, hogy már értelmetlen! Egy okulárba pillantva ha sok a fény, akkor a következő történhet, ami fárasztja a szemet, és a látásmódot is zavarja: kis látómezővel bíró okulárok esetében, egy kontraszt párt képez az okulártest fekete gyűrűje, és a fényes bolygó. De van egy második kontrasztpár is ez a bolygókorong, és a bennelévő részlet lenne de, mivel az előző kontrasztpár a markánsabb, ezért a szem arra érzékenyebb. Szóval én ezért nagyítom inkább kissé lágyabra, hogy kerüljem ezt a hatát. Persze a hatát nagyképűen elneveztem kettős kontrasztnak...

Ok, ezt már írtad, el is fogadtam. De most a kép lágyságáról vs élességéről van szó. Bánnád, ha ugyanez lenne a fényerő, bolygóméret, csak penge éles lenne a kép?
Vagy nem ugyanazt értjük lágy kép alatt?

[gyuri17]

Szerintem nem feltétlen ugyanazt értjük ezalatt... Gyuri barátomnak például az általam alkalmazot nagyítá már nem tetszik, mert kevés a fény és lágynak jellemzi. Még nekem, az ő beállítái szokása vakító, és fárasztja a szemem. Persze ezzel nem kerültünk közelebb, hogy vajon mi a fenéről akarjuk itt meggyőzni egymát, de majd csak meg lesz ez... Vagyis ezzel azt akrom mondni, hogy bármennyire is idealizálnánk egy látványt, az emberi külömbségek miatt, akkor is szubjektív tetszésünknek adnánk hangot.

[Lovász András]

Amit írsz István, azt én a binokuláris benézővel érem el, sőt. Picit csökken a fénymennyiség kisebb nagyítás mellett az osztóprizma miatt. A 2 szemes megfigyelésnek köszönhetően mégis kb. 180-200x-osnak érzem a 124x-es nagyítást, ugyanakkor pengeéles a kép a D/2 nagyítás miatt. Tehát a végeredmény: barátságos kontraszt tűéles képpel, villámgyors "adatfeldolgozással".

[gyuri17]

Igen, a binokulári benéző is fele fényel dolgozik-vagy is kevesebb kontraszt- de a legtöbb részletet mutatja; kellemesebb a szemnek és nem telítődik túl. Igaz, hogy fakóbbak a színek, de az élessége... Lehet ezért tetszet Sándornak is a kis lencsés képe?

[AtiCelestron5091]

Jóreggelt mindenkinek. Tegnap este végre egy kicsit volt alkalmam műszervégre kapni a Jupitert. A nyugodtság átlagos volt, viszont az átlátszóság átlag alatti. Szerencsére a szúnyogok legalább nem zavartak. Az észlelést fotografikusan kezdtem el, de aztán a szokásos zavaró tényező elvette a kedvem, a csillagdám oldalfala kitakarja a látómező felét a Jupiter és Hold esetében ilyen magasságban. A fő célpontjaim a Holdi L100-asok lettek volna, de az átlátszóság és a fél látómező elvette a kedvem Így hát autentikus észlelésre váltottam, felkerestem az F3 Neowise-t, néhány kettőscsillagot és halmazokat. Ezután tértem vissza a Jupiterhez mivel már egy kicsit magasabbra kúszott. Amint ránéztem, azonnal megláttam az egyik holdjának árnyékát, gondoltam hát itt az alkalom. Mindent elővettem és hát végülis korlátozott feltételekkel de "meglőttem" a GIF-nek valót. A Firecapture programmal automata felvételeket állítottam be, 90 másodperc felvétel majd 90 másodperc szünetekkel. Ezalatt a kis refraktorban tudtam vizuálisan is észlelni a bolygót. Érdekes hogy a 76mm-es műszerben egyeltalán nem is látszott az árnyék a felszínén,bár csak 45x-s nagyítást használtam.

[gyuri17]

Tegnap este én is elcsíptem ezt a jelenséget, de mélyponton volt a nyugodtság. Így hát nem is sikerült jót lőnöm a Jupiterröl.

_20200801_020659.JPG