Jupiter

Bolygóészlelők fóruma
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Jupiter

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2010.09.29. 14:08

mpt írta:Nekem úgy tűnik, hogy mintha a sarki régiók forgása lenne az alap (ezért azok majdhogynem állnak), de látszik, hogy az egyenlítő felé haladva a képen egyre gyorsabbak az áramlások jobbra, az egyenlitői vidék direkte száguld...

Én is ugyanezt látom :) csak azt nem értem, hogy miért látszanak az amatőr képeken az egyenlítői és a sarki régiók együtt forogni?
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Jupiter

Hozzászólás Szerző: mpt » 2010.09.29. 14:20

Szerintem nagyon kicsi a különbség. Aszondja a Wikipedia:

"System I applies from the latitudes 10° N to 10° S; its period is the planet's shortest, at 9h 50m 30.0s. System II applies at all latitudes north and south of these; its period is 9h 55m 40.6s."

Szóval kisebb, mint 1%.

--mpt
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Jupiter

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2010.09.29. 14:38

Akkor talán optikai csalódás. A Voyager felvételein a sarkokon állni látszó területek vannak, de közöttük vékony áramló sávok is láthatóak. Talán az utóbbiak mutatják a felhőzet tényleges áramlását, bár a pólussapka egészét nézve állni látszik, az előbbiek örvények, részben visszafelé kavarognak.
Viszont érdekes, hogy a NVF a teljes felvétel során alig nem mozdul el (kb. a hosszabbik tengelyének fele távolságot az egyenlítői felhőkkel ellenkező irányban), a középső felhősáv pedig kb. félig megkerüli a bolygót. Tényleg kíváncsi vagyok, mennyi idő alatt készülhetett a felvétel.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Jupiter

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.09.29. 18:04

Jupiter rotáció
quote] Én is ugyanezt látom :) csak azt nem értem, hogy miért látszanak az amatőr képeken az egyenlítői és a sarki régiók együtt forogni?[/quote]

A Jup. forgás még nagyon zűrös. A +/- 10°-os zóna 9:30,5, a + és -45°-ig terjedőé 9:55,6 (azért írom csak tizedpercekben, mert egyes mérési eredmények közt sok másodperces különbség van), a poláris sapkák peremén a kisebb sötét csomók mozgásából B. M. Peek hatvan évi megfigyelési anyagból középértékben 9:55,7-et vezetett le, de ettől +37 mp-től -57 mp-ig terjedő eltérést talált. Belopolszkij már száz éve azt találta, hogy 15°-tól 45°-ig kb. 0,3 perccel lassul. Úgy tűnik, hogy a pólussapkák állandó forgási idejüek.
Az északi Egyenlítői (Fő)Sáv hajlamos a kiterjedésre, a déli pedig a vékonyodásra, sőt eltűnésre. Az északi Fősáv 1961-ben kiterjed az egész egyenlitői zónára, elnyelte a déli Fósávot és együtt egy széles, vastag sötét sávot alkottak, amely teljesen eltüntette a világos Egyenlítői Zónát! Azután hirtelen megint ketté szakadt, vissza állt a normális rend. 1962. szeptember végétől november elejéig észleltem a megvastagodott Fősávtól a Déli Tropikus Sávig nyuló "hidat", amelynek a forgása az I. rendszerhez képest előre sietett, a II-höz hátramaradt. Egyszóval a rotációk még azonos szélességeken is eltérők, de az űrszondák és a Hubble alaposan megkeverték a képet.
Sajnos a Doppler-effektus itt keveset segít, mert a kimérhető vonalak rendkívül elmosódottak. A peremen pl. szélesebbek, mint a várható Doppler-eltolódás mértéke.
Nem ismerem a mai képrögzítés menetét, de lehetségesnek vélem, hogy amikor több képet összegeztek, akkor valamelyik részlethez rögziti a rendszer a képeket, az állni látszik, amihez képest a többi részlet elmozdul. (Lehet persze, hogy amit írtam hülyeség.) Az ürfotókhoz azonban annyit, hogy azok többnyire több, időben eléggé távol eső részletből állnak össze.
A szinek a kémiai szerkezettől + hőmérséklettől függőek, de a szakirodalom ebben sem egészen egységes.
No, de a térképekről: a hivatzalos, szakmai előirás: dél fent, kelet jobbra. (Az amerikaiak megpróbálják a Holdhoz hasonlóan itt is a többi észlelőre ráerőltetni a saját rendszerüket - észak fent -, de egyelőre a szakirodalom még nem vette át.Í) BQ
Éder Iván
Hozzászólások: 32
Csatlakozott: 2009.09.25. 23:22

Re: Jupiter

Hozzászólás Szerző: Éder Iván » 2010.09.29. 20:13

Az ominózus Jupiter-animációra visszatérve (mely itt található: http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20100920-jupiter-szembenallas.html):
Arról lehet szó, hogy az űrszonda csak azon képeit használták fel az animáció készítésére, amelyeken azonos ponton látszik a Nagy Vörös Folt. Ha úgy tetszik a NVF-ra lett vezetve a felvétel. Az egyes képkockák között eltelt idő pedig egy NVF fordulatnyi, tehát szűk 10 óra, vagy ennek a többszöröse. Az animáció közben pedig erősen gyorsítva láthatjuk, ahogy a szonda sebesen közelít a Jupiterhez. A mozgás, amit látunk tehát a vörös folthoz képest a többi alakzat relatív mozgása, melyek előre, illetve hátráló mozgásúnak látszanak, (miközben a bolygó természetesen forog a saját tengelye körül, de ez az animáción nem érzékelhető, ezért becsapós a dolog). Ahogy Lajos írta, nem határozható meg egyértelműen egy-egy sáv, vagy zóna forgási ideje, mert egy csomó alakzat bennük láthatóan kissé sietős, vagy lemaradós mozgást végez.

üdv,
Iván
sp.
Hozzászólások: 300
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:55

Re: Jupiter

Hozzászólás Szerző: sp. » 2010.09.29. 21:20

talán ez az eredeti: http://voyager.jpl.nasa.gov/science/jupiter.html - 60 napot ír.
sztem az a veres folt is mozog, a fixálás esetleg a system 1 vagy 2 szerinti jupi nap lehetett, azaz annyi időnként lőtt egyet a voyeur.
sp.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Jupiter

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.09.29. 22:10

Igen az lehet, hogy az összeillesztésnél valamelyik rotációs rendszer forgását veszik fixnek. Ezt egyébként a rajzok/fotók feldolgozásnál is így csinálják. Mivel a földről készült képeknél legalább 3 nap kell hogy egy teljes fordulatot összerakjak, a két rendszert úgy egyesítem, hogy az időben középső észlelésre vonatkoztatom, az I. és II. fporgási rendszer hogy viszonylik egymáshoz. Az lehet, hogy az ürfelvételeknél is valami hasonló módon csinálják.
A Nagy Vörös Fold persze mozog, egy =(Földi) év alatt akár 30-40 fokot is elmehet a II. rendszerhez képest, sőt előre-hátra is csuszkál.
Nagyon üdvös lenne ezeket a szép képeket ilyen szempontból feldolgozni.
Sikeres észlelést: BQ.
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Jupiter

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2010.09.30. 09:26

Éder Iván írta:Arról lehet szó, hogy az űrszonda csak azon képeit használták fel az animáció készítésére, amelyeken azonos ponton látszik a Nagy Vörös Folt. Ha úgy tetszik a NVF-ra lett vezetve a felvétel...

Igen, ez lehet a magyarázat. Így a sávok erősen gyorsítva mozognak, sokkal látványosabb a kavargásuk.
A Voyager felvételen, mire "megnő" a Jupi, a végén viszonylag jól látszik, hogy a pólusoknál a felhőcsíkok hasonló sebességgel áramlanak, mint az egyenlítő vidékén, viszont a közöttük levő örvények állni látszanak, ezzel az egész pólussapka mozdulatlannak tűnik, amíg kicsi a bolygó a felvételen.
attila dezső
Hozzászólások: 448
Csatlakozott: 2010.01.16. 18:12

Re: Jupiter

Hozzászólás Szerző: attila dezső » 2010.09.30. 23:28

Nekem is sikerült észlelnem a jupitert a készülőben lévő távcsövemmel! Az adatai saját csiszolású 150/965-ös tükör, a segédtükör 35mm-es. Az okulás egy 10mm scopium swa, tehát 96 szoros nagyítással A tükör még nincs aluztatva, Ennek ellenére lazán jött a NEB, és a poláris sötétebb régiók! Nagyon örültem neki! A korong is nagyon éles képet mutatott!
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Jupiter

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.09.30. 23:54

Gratulálok az új tükrödhöz. Remélem sok-sok bolygó észlelést végzel majd vele!
Ma, 31-án éjjel nagyon tarka volt a Jupiter. Az északi fősávon több sötét csomó, keleti része viszont világos hasitékkal mutakozik. Déli peremén két kisebb fénylő fehér oválisok. A déli Egyenlítői Sávon két szép sötét csomó. A pólussapkák egyenlítő felé eső pereme hullámos. BQ
Válasz küldése

Vissza: “Bolygók”