Mars

[Csillagos Pisti]

Tegnap este nagyon jó légköri kondíciók közepette észlelhettem a Marsot:
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=22532

[Cseh Viktor]

Tegnap este nagyon jó légköri kondíciók közepette észlelhettem a Marsot:
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=22532

István! Ez elképesztően szép!
Én - szégyen szemre - lusta voltam kimenni, de ma este megpróbálok észlelni
Gratulálok a megfigyeléshez!

[Csillagos Pisti]

Tegnap este nagyon jó légköri kondíciók közepette észlelhettem a Marsot:
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=22532

István! Ez elképesztően szép!
Én - szégyen szemre - lusta voltam kimenni, de ma este megpróbálok észlelni
Gratulálok a megfigyeléshez!

Köszönöm Viktor! Ha teheted okvetlen nézz rá a Marsra

[algor]

Tényleg nagyon jó volt tegnap a levegő, úgyhogy én is kamerával támadtam a bolygóra. A vizuális élmény lenyűgöző volt. Bár az északi pólussapka elég kicsi, de az őt szegélyező sötétebb környezet jól kiemelte. Nagyon fényesen és kontrasztosan látszott a felszín, a folyamatos megfigyelés során elővillantak olyan részletek is, amelyeket a feldolgozott kép nem ad vissza.

mars_UT20140407-2242_150-1240N_5x_Scp_nt.png

Eszközök: 150/1240 Newton, kb. 5x nyújtás, Scopium kamera.

[tobe_]

Jó, ez a Mars kép, most félig meddig felhős itt a helyzet, de lehet kimegyek majd megint, mint tegnap, nagyon tiszta lett a levegő is, az átlátszóság első osztályú.

Okulár projekcióval is megpróbálkozom majd, csak még valami csövet kell készíteni, amivel rá tudok csatlakozni az okulárra. Azt hiszem, az az egy jó képet adó okulárom használható lenne erre a célra, mert azt látom, hogy nagyon éles képe van és azt még lehetne nagyítani, ugyanezt használva, akkor képet megnyújtva.

Pedig ma pont voltam az esztergályosnál, picit ráért, a tükör csiszoló berendezésemnek egy csövének két végébe csapágy helyet készítettünk, annyira szakított időt ...

Ezt a nyújtó tag tartót, lehet magam fabrikálom össze a cnc marómmal, valami rajzot készítek is még ma lehet hozzá.

[Csillagos Pisti]

Egy érdekes Mars jelenséggel kapcsolatban lenne kérdésem. Egy Japán, Marssal foglalkozó weblapon találtam két érdekes, régi rajzos megfigyelést melyet 1954 nyarán készített azt hiszem Tsuneo Saheki amatőrcsillagász, és a Meridiani Sinus-Sabaeus Sinus közti részen (térképeken Edom néven) látott egy sárgás-fehéres villanást, ami igen gyorsan el is halványodott. (Ez a Sciaparelli kráterrel azonos terület )

https://www.dropbox.com/s/ddd49jo20fys3ad/image040.jpg

https://www.dropbox.com/s/nr8h7ozi06kgue9/ADl1956Edom.jpg

A kérdésem pedig annyi volna, hogy erre van valami ésszerű magyarázat hogy ezt mi okozhatta a Marson? Volt azóta hasonló esemény amit sikerült megfigyelni bárkinek is? Esetleg egy becsapódásnak lehetett szemtanúja? Vagy ez nagyon merész feltevés? Netán valami gyors meteorológiai jelenség lehetett?

[Sidius]

Teljesen kizárt a becsapódás, mert az ennyire fiatal és nagy objektumot a szondák már megtalálták volna. Megerősítette valaki a megfigyelést ugyanabban az időben? Sok megfigyelőt megcsalt már a bolygó. Néha képes napról-napra új arcát mutatni, pedig egy-két nap alatt nemigen változik az ugyanazon időpontban megfigyelhető alakulatok listája.
Elég jelentős esemény kellene, hogy a Mars távolságából észrevehető legyen. Nyom nélkül szerintem csakis a légkörben történhet valami, de óriási volumenű kellett hogy legyen, viszont akkor hogyan zajlott volna le a csekély légkörben felszíni nyom nélkül?
Mindazonáltal ezt csak én gondolom, nem egy planetológus, úgyhogy lehet, hogy van más alternatíva is.

[Csillagos Pisti]

Teljesen kizárt a becsapódás, mert az ennyire fiatal és nagy objektumot a szondák már megtalálták volna. Megerősítette valaki a megfigyelést ugyanabban az időben? Sok megfigyelőt megcsalt már a bolygó. Néha képes napról-napra új arcát mutatni, pedig egy-két nap alatt nemigen változik az ugyanazon időpontban megfigyelhető alakulatok listája.
Elég jelentős esemény kellene, hogy a Mars távolságából észrevehető legyen. Nyom nélkül szerintem csakis a légkörben történhet valami, de óriási volumenű kellett hogy legyen, viszont akkor hogyan zajlott volna le a csekély légkörben felszíni nyom nélkül?
Mindazonáltal ezt csak én gondolom, nem egy planetológus, úgyhogy lehet, hogy van más alternatíva is.

Más is megerősítette-e az Edom-beli villanást? Nos nem tudom Sidius, hogy az annak-e minősül, de M. Frasatti térképén, az Edom határozottan világos foltként van megjelölve: (Bár ez egy újkeletű térkép)

https://www.dropbox.com/s/gpchhovmpbfm5q3/ScreenHunter_64%20Apr.%2012%2017.00.jpg

[Sidius]

A Mars esetén a távcsöves megfigyelések során egy sor érdekes dolog megnyilvánulhat. Nagyobb összefüggő dértakaró is látható néha, ahogy felhők és ködök is elég sokszor. Ezek rendszerint fehéres, esetleg sárgás megjelenésűek, de nem tartós alakzatok, néha napok alatt változnak, eltűnnek. A részletek a távcsőmérettel és rendszerrel is erősen eltérő megjelenésűek és előfordul, hogy esetleg múlandó tünemények is felkerülnek egy-egy térképre. Mostanában elérhetők űrszondás térképek is. A nagyléptékű geológiai formációk tekintetében én elfogadom azokat pontosnak.
Különben a föntebbi térkép nagyon szép, igen valószínű hogy pontos is. Nem mindegy viszont, hogy egy vélt felvillanás helyén fehér folt látszik egy adott alkalommal -vagy akár állandóan-, vagy független észlelők figyelnek meg és írnak le ugyanúgy egy konkrét felvillanást.

[astrohist]

Re: Mars-villanások.

"Egy Japán, Marssal foglalkozó weblapon találtam két érdekes, régi rajzos megfigyelést melyet 1954 nyarán készített azt hiszem Tsuneo Saheki amatőrcsillagász, és a Meridiani Sinus-Sabaeus Sinus közti részen (térképeken Edom néven) látott egy sárgás-fehéres villanást, ami igen gyorsan el is halványodott. (Ez a Sciaparelli kráterrel azonos terület )"

A Marson időnként észlelhető, rövid időtartamú fénylések ma is fejtörést okoznak, de realitásukat már nem vonják kétségbe.. A jelenségre valóban a japán Tsuneo Saheki hivta fel a figyelmet (a Sky and Telescope 1955. februári sz-ban), miután 1954. júl. 1-én a bolygó korong pereméhez közel, a z Edom Promontorium területén perc-időtartamú sárgásfehér felvillanást észlelt, amelynek legerősebb fénylése néhány másodperc volt. Hasonló jelenséget a Thitonius Lacus területén már 1951-ben is észlelt. Ezután visszamenően átnézte a japán bolygó megfigyeléseket, és 1937-ig visszamenően több hasonló felvillanást ("Mars-villanás"-t) is talált. Ekkor figyeltek fel rá a bolygó észlelők, és régi adatokat felkutatva egészen 1894-ig visszamenően több hasonló jelenség leírására bukkantak. Ezeket a korábbi Mars-villanásokat azonban nem vették nagyon komolyan a maguk korában,. talán a "Mars-csatornák" keserves tapasztalatain okulva. (Néhány kutató azt is felemlegette, hogy Saheki és más japán megfigyelék "csak amatőrök".)
Az 1956-os oppozició és a következő Mars-közelségek idején végzett észlelések azonban ujabb, gyengébb vagy erősebb, perc nagyságrendű időtartamba eső felvillanásokat is tapasztaltak. 1969-ben H,. Heusler összegezte az adatokat, és 4 lehetséges okot sorlt fel: 1. meteorit-ütközés 2. vulkáni folyamat, 3. tektonikus folyamat, 4. nagyon síma felületen történő fény visszaverődés.
A jelenségek megfigyeléséről és lehetséges magyarázatukról főleg az ALPO Bulletin, a Sky and Telescope, a Strolling Astronomer (USA), de pl. az IAU Circular-ok adtak hírt.
A meteor-meteorit jelenséget általában kizárják, mert ezek nem tartanáának több percig.
A vulkáni folyamatok nem valószínűek, mivel ezek csak nagyon gyenge, legfeljebb az óriás távcsövekkel észlelhetőek a Marson.
Nagyon kétségessé tette a jelenségek mibenlétét, hogy sem a Mars körül keringő, sem a leszáló szondák nem regisztráltak sokáig ilyen jelenséget.
Viszont megerősítette az a video-felvétel, amelyet Martin Gaskell készített 2001-ben. A Mars Global Surveyor "Mars Orbiter Camera" képein pedig azon a helyen a Schiaparelli-medence egyik kráter-falának rendkívül erős albedójára (nagyon nagy fényvisszaverő képesség) talált. A kérdést T. Dobbin és W. Sheehan foglalta össze az ALPO Bulletinben:
http://www.alpo-astronomy.org/mars/arti ... esALPO.pdf.
Ugyan ők a Sky and Telescope 2001. szeptemberi számában is közölték eredményeiket.
További támpontot nyújtott a Mars Odyssey neutron spektrométere,amely az Edom Promontorium térségében víz )jég) jelenslétére utaló nagyobb hidrogén koncentrációt észlelt.
A megfigyelések alapján az látszik valószínűnek, hogy a Marsbeli viz, jég-lepel formájában kicsapódik a kráter falán, ez okozzal a szokatlanul erős fényvisszaverő képességet. A fénylő felület csak bizonyos megvilágítási és rálátási szögben mutat olyan erős visszaverődést, hogy az fény felvillanásként észlelhető. A Mars tengelyforgása következtében ez a szög gyorsan megváltozik, és a földi szemlélő a fény visszaverődését már nem észleli. Ezért tart csak percekig. (Saheki még a felvillanást követő sötéte "felhőt" is jelzett, ami azonban lehet vizuális optikai csalódás a gyors intenzitás változás hatására.)
Általában most ezt tartják a legvalószínűbbnek. A Mers-szondák ezért nem észlelték a jelenséget, mert más megvilágítási és rálátási szögben kéászültek a képek, de azt, hogy pl. a Schiaparelli fala és környezet rendkívül erős fényvisszaverést mutat, éppen ezek a képek mutatják. Emellett számításban vehető még a helyi jégkristály-felhők jelentkezése is. Maga a jelenség mindenképpen reális. - BQ.