Észleljük a Holdat!

[Ggz]

Ez modell lesz. John Herschel nem csak kiváló csillagász volt (édesapjához hasonlóan), de a fotózással is sokat foglalkozott (daguerreotípia). Ilyen felbontású képet a Copernicusról még ma sem lenne könnyű elkészíteni, még webkamerával sem.

Üdv: ggz

Biztos ez? Hiszen éppen te mondtad, h Herschel sokat foglalkozot dagerrotípiával, és a sóspapírkép pont ennek az eljárásnak az alapanyaga...

100%, mert a Copernicus-kráter a valóságban nem is így néz ki, másrészt ilyen felbontás nem érhető el földi műszerekkel még ma sem, nem hogy 150 évvel ezelőtt.

ggz

[f1angel]

Sziasztok!

Nem is tudom, hogy írjam körül amit láttam. Szóval, tegnap este 21.30 és 22.00 között nézegettem a holdat. A terminátor vonala után (a sötét részben ) egy apró fényes pontra figyeltem fel. Szerintem nem csillag volt, ahhoz túl közel volt. Lehet, hogy valami magasabb domborzati elem verte vissza a fényt? Nagyon érdekes volt, sajnos a néha már-már viharos szél és a szúnyogok hamar bekergettek, de így is örülök, mert egyre több részletet sikerül megfigyelnem.

Nyugodt légkört kívánok mindenkinek!

[SzZoli]

Szia,

Talán egy hegycsúcs volt? Én ugyan nem láttam, kivártam, amíg egy felhő eltakarja a Holdat, hogy más is látható legyen

[astrohist]

Kedves F1angell! Az a fénypont bizony valamilyen magasabb csúcs lehetett, amit a Nap már megvilágított. Az északi féltekén eléggé sok magasabb hegy akad, de délen is van egy-kettő.
No, most volt egy igazi "Galilei élményed". Egy ilyen látvány győzte meg Galileit 401 évvel ezelőtt, hogy a gyűrű alakú valamik valóben kiemelkedő csúcsok a Holdon, és arra a gondolatra vezették, hogy ebből kiszámítható a hegyek magassága. Gratula a jó szemedhez, kis távcsővel azért nem mindig sikerül ezt a látványt elcsípni. BQ.

[f1angel]

Gratula a jó szemedhez, kis távcsővel azért nem mindig sikerül ezt a látványt elcsípni. BQ.

Köszönöm! Örülök, hogy sikerült! A szél ellenére azt vettem észre, hogy több részletet látok. Volt egy optikai csalódásom is. Miután hosszabban néztem a holdat, felnéztem egy csillagra és hirtelen kettősnek láttam. Gondolom azért, mert előtte egy szemmel néztem, aztán hirtelen kettővel és nem alkalmazkodott olyan gyorsan a szemem.

[bognart]

Sziasztok !

Régen jártam erre.
Üdvözletem az új kis távcsöves tagunknak, f1angel-nak!

Egy régi elmaradásomat szeretném pótolni.

[gaster95]

Amcsüdv!

Én a későbbiekben szeretnék Holdas tájképeket készíteni, ám most, hogy csináltam pár próbafelvételt, picit elriadtam tőle... Szerintetek mi lehet a gond? A fényképező adatai: Casio EX-Z75;
Az első 1/60 másodperc, ISO 200

CIMG4308.JPG

A második 1/60 másodperc, ISO 400

CIMG4309.JPG

Ja és mindkettőt a kezemből fényképeztem, nem használtam semmilyen állványt(mivel nincs hozzá sajnos )

Amúgy én most jöttem rá, hogy milyen szerencsés vagyok: A fürdőszobaablakból pont rálátni a bolygók-Hold együttállásra...

Üdv, Balogh Ferenc

[Franky]

Hát... minden éjszakai felvételt állványról csinálunk. 1/60-ad záridőnél már látszik a kézremegés.

Egy jó tájképhez, amin a Hold is látszik néhány másodperces expozíció kell. Megfelelő ISO-érték beállítással. De ezt ki kell kísérletezned.

[gaster95]

Értem... És valójában az ISO értéke miben változtatja meg a képet???

[mpt]

Szia,

az ISO jelzes regebben a film erzekenyseget jelezte. Mivel egy adott kepen a feldolgozott feny mennyisege a szabad nyilastol (l. blende) es a megvilagitasi idotol fugg, igy ketszer olyan erzekeny film eseten (pl. ISO 100 helyett ISO 200) fele olyan rovid megvilagitasi idore, vagy kisebb blendere volt szukseg "ugyanolyan" vegeredmenyhez. A filmes korszakban a film erzekenysegenek novelese lenyegeben a benne levo ezustszemcsek meretenek noveleset jelentette, igy altalaban az erzekenyebb filmekrol keszult vegso kepek szemcsesebbek voltak.

A mai digitalis gepekben termeszetesen egyetlen erzeleko van, adott erzekenyseggel. Ilyen gepeknek az ISO ertek allitasa tulajdonkepp a keprol kiolvasott informacio erositesenek merteket adja (pl. ISO 200 eseten ketszeres erositest hasznalnak az ISO100-hoz kepest). A vegeredmeny hasonlo: "azonos" kephez rovidebb megvilagitasi ido kell. Azonban mivel az erosites nem csak a beerkezo feny hatasara felgyulemlo toltesek szamat emeli, hanem az erzekelo/kiolvaso aramkorok zajat is, igy a magasabb ISO ertekekkel keszult kepek zajosabbak.

Frankynak teljesen igaza van: probalgass minel tobbfele beallitast, ISO-erteket, stb, abbol valaszd ki a legjobban tetszot.

Egyebkent letezik egy okolszabaly: a hasznalt gyujtotavolsag (35mm-es rendszerre atszamolva) reciprokanal erdemes rovidebb zaridot alkalmazni kezbol fotozasnal (pl. 100mm-es telenel nem lovunk 1/100-nal hosszabbat). Ez persze jelentosen modosul, ha pl. kepstabilizator van a gepedben. Ettol fuggetlenul az allvany tenyleg rendkivul hasznos. Ha nincs allvanyod, egyszeruen rakd le a gepet, polcold fel a megfelelo szogbe konyvekkel/gyufasdobozzal/akarmivel, es hasznalj onkioldot.

--mpt