Re: A hazai holdsarlók ügye
Elküldve: 2013.10.13. 16:33
Korábbi hozzászólásokban a mellékelt felvételek sarló korát kiszámatottam:
2013.08.05. 14:00 UT. Sarló a nappli égen távcsővel - a sarló kora: 31 óra 51 perc
2013/08/06 21:51:21 Újhold
2013.09.04. 10:03 UT. Holdsarló a nappali égen - a sarló kora: 25 óra 33 perc
2013/09/05 11:36:07 Újhold
2013.09.07. 15:29 UT. Repülő Holdsarlón át, videóval - a sarló kora: 52 óra
A legnehezebb az augusztus 5.-én 14 UT.-kot végzett megfigyelése volt! Kicsit könnyebben adta magát a szeptember 4.-én 10:03 UT.-kor végzett, a repülős felvételről már vídeó is készült, de az 52 órás volt.
A hajnali és alkonyati égen végzett megfigyelés tapasztalatom szerint kizárólag a tiszta időn múlik, tehát domináns szerepet a horizont közeli átlátszóság játszik. A nappali megfigyelés sokkal nehezebb, és veszélyesebb is, akár távcsővel, akár nélküle végzi el valaki, illetve a felvétel készítés a legnehezebb kategóriába tartozik, akár szűrővel, akár nélküle készítik. Természetesen a Nap-Hold közti kicsiny látszó szögeltérés miatt nagyon nehéz, és nagy elővigyázatosságot követelő feladat. Ha próbálta már valaki, az tudja, hogy így is van, és nem is a Holdsarló kora az érdekes, hanem a Nap-Hold közti szögtávolság! Itt nincs nagy szerepe a sarló korának, mert szerencsés esetben könnyebb egy 0 óra 0 perces sarlóról felvételt készíteni, mint egy 20 órásról, mert lehet nagyobb a 0 perces Sarló Naphoz mért szöge, mint egy 20 órás sarlóé. Ebből az következik, hogy egyáltalán nem a sarló kora határozza meg a megfigyelés nehézségét! A Hold-Nap látszó szögtávolsága egyértelműbb lenne! Ráadásul ezt a nappali égen végezni, amikor a Nap delel, nagyságrenddel nehezebb feladat elé állítja a megfigyelő személyt, akát rávcsővel, akár nélküle próbálkozik, sőt fotózáskor egyenesen lehetetlen feladatnak tűnhet, habár nem az, egy keskeny sarló felvételének elkészítése. A távcsövemen nincs GOTO vezérlés. Osztókört sem használok, mert semmi értelme, hiszen ott a Nap! A Naptól mért szögtávolságot egy lyukon át kivetülő fénypont mutatja, céltáblához hasonló körök között, ahol az égi irányokat, és a Naptól mért szögeket előre kiszerkesztettem. Ez az én jól bevált műszerem. Persze a Nap-követési üzemmód folyamatosan működik a megfigyelés alatt. A Holdsarló megfigyelése szerintem nehéz feladat, de a nehézségi fokkal semilyen összefüggésben nincs a megfigyelt sarló kora! Ezt az időt szépen vissza kell alakítani szögtávolságra, és úgy már közelebb áll a valósághoz egy fokkal. Itt sem hanyagolható el az a tény, hogy vajon a Naptól a horizontra merőlegesen látszik-e a sarló a Naptól, azaz a Hold-Nap irány pontosan merőleges-e a horizontra! Ha a Hold-Nap iránya párhuzamos a horizonttal, akkor együtt kelnek, vagy nyugszanak. A nappali égen deleléskor teljesen közömbösek az irányítottságok, csupán a Nap-Hold közelsége számít, és nem a sarló kora! Célszerünek tartanám az alkonyati, hajnali és nappali megfigyeléseket szétválogatni, mert ha a Nap nem látható, akkor sokkal könnyebb a megfigyelés, ellentétben a Nap delelésekor végzett megfigyeléshez képest. A kettőt nincs is értelme nagyon hasonlítgatni, és a sarló kora szerint értékelni! Ha mégis hasonlítani kellene, akkor a Holdsarló körüli ég fényességével kellene súlyozni, amely meglehetősen komplikált feladat lenne. Ezek a megfigyelések nagy kihívást jelentenek, nehéz feladatok, de nagyon szép élményt nyújtanak cserébe. Az összehasonlítgatás és a nehézségi fok szerinti besorolgatás, főleg a sarló idejével viszont nem célszerű, mert nem a valódi nehézségi fokot mutatja. Ezzel szemben a nappali égen történő megfigyelés szerintem nehezebb, egyértelműen rangsorolható a Nap Hold szögtávolságával, és nagyon kevéssé függ a horizont körüli átlátszósági, égfényességi, adatoktól, és nem függ a Nap és Hold irányítottságától sem. Teljesen mindegy, hogy keletre, nyugatra, északra, vagy délra helyezkedik el a sarló a Naphoz képest! Szabad szemes kategóriát én nem tartok célszerűenek felállítani a nappali megfigyelésekre, mert nagyon veszélyes! Ezzel szemben jó gyakorlási lehetőség a keskeny sarló fotózása, hasznos tapasztalatot ad a Merkúr, a Vénusz nappali bolygófelvételek elkészítéséhez. Remélem hogy lesz akinek kedve támad a szeptember 4-én Nap-Hold közelségében készített sarló felvételemet túlszárnyalni, azaz a Naphoz még közelebbi Holdsarló felvételét bemutatni. A hivatkozott felvételen a Nap 10ó 59' és 7fok 7' ; a Hold 9ó 59' és 6fok 36' helyzetű volt. A szögtávolságuk pontosan 15 fok volt. A sarló fényessége -5 mg. de ez nagy felületen oszlott el! Legközelebbi abszolút csúcsdöntési lehetőség 2013.11.03. 13 UT. időben adódik! Sok sikert, tiszta eget! Üdv. Imre
2013.08.05. 14:00 UT. Sarló a nappli égen távcsővel - a sarló kora: 31 óra 51 perc
2013/08/06 21:51:21 Újhold
2013.09.04. 10:03 UT. Holdsarló a nappali égen - a sarló kora: 25 óra 33 perc
2013/09/05 11:36:07 Újhold
2013.09.07. 15:29 UT. Repülő Holdsarlón át, videóval - a sarló kora: 52 óra
A legnehezebb az augusztus 5.-én 14 UT.-kot végzett megfigyelése volt! Kicsit könnyebben adta magát a szeptember 4.-én 10:03 UT.-kor végzett, a repülős felvételről már vídeó is készült, de az 52 órás volt.
A hajnali és alkonyati égen végzett megfigyelés tapasztalatom szerint kizárólag a tiszta időn múlik, tehát domináns szerepet a horizont közeli átlátszóság játszik. A nappali megfigyelés sokkal nehezebb, és veszélyesebb is, akár távcsővel, akár nélküle végzi el valaki, illetve a felvétel készítés a legnehezebb kategóriába tartozik, akár szűrővel, akár nélküle készítik. Természetesen a Nap-Hold közti kicsiny látszó szögeltérés miatt nagyon nehéz, és nagy elővigyázatosságot követelő feladat. Ha próbálta már valaki, az tudja, hogy így is van, és nem is a Holdsarló kora az érdekes, hanem a Nap-Hold közti szögtávolság! Itt nincs nagy szerepe a sarló korának, mert szerencsés esetben könnyebb egy 0 óra 0 perces sarlóról felvételt készíteni, mint egy 20 órásról, mert lehet nagyobb a 0 perces Sarló Naphoz mért szöge, mint egy 20 órás sarlóé. Ebből az következik, hogy egyáltalán nem a sarló kora határozza meg a megfigyelés nehézségét! A Hold-Nap látszó szögtávolsága egyértelműbb lenne! Ráadásul ezt a nappali égen végezni, amikor a Nap delel, nagyságrenddel nehezebb feladat elé állítja a megfigyelő személyt, akát rávcsővel, akár nélküle próbálkozik, sőt fotózáskor egyenesen lehetetlen feladatnak tűnhet, habár nem az, egy keskeny sarló felvételének elkészítése. A távcsövemen nincs GOTO vezérlés. Osztókört sem használok, mert semmi értelme, hiszen ott a Nap! A Naptól mért szögtávolságot egy lyukon át kivetülő fénypont mutatja, céltáblához hasonló körök között, ahol az égi irányokat, és a Naptól mért szögeket előre kiszerkesztettem. Ez az én jól bevált műszerem. Persze a Nap-követési üzemmód folyamatosan működik a megfigyelés alatt. A Holdsarló megfigyelése szerintem nehéz feladat, de a nehézségi fokkal semilyen összefüggésben nincs a megfigyelt sarló kora! Ezt az időt szépen vissza kell alakítani szögtávolságra, és úgy már közelebb áll a valósághoz egy fokkal. Itt sem hanyagolható el az a tény, hogy vajon a Naptól a horizontra merőlegesen látszik-e a sarló a Naptól, azaz a Hold-Nap irány pontosan merőleges-e a horizontra! Ha a Hold-Nap iránya párhuzamos a horizonttal, akkor együtt kelnek, vagy nyugszanak. A nappali égen deleléskor teljesen közömbösek az irányítottságok, csupán a Nap-Hold közelsége számít, és nem a sarló kora! Célszerünek tartanám az alkonyati, hajnali és nappali megfigyeléseket szétválogatni, mert ha a Nap nem látható, akkor sokkal könnyebb a megfigyelés, ellentétben a Nap delelésekor végzett megfigyeléshez képest. A kettőt nincs is értelme nagyon hasonlítgatni, és a sarló kora szerint értékelni! Ha mégis hasonlítani kellene, akkor a Holdsarló körüli ég fényességével kellene súlyozni, amely meglehetősen komplikált feladat lenne. Ezek a megfigyelések nagy kihívást jelentenek, nehéz feladatok, de nagyon szép élményt nyújtanak cserébe. Az összehasonlítgatás és a nehézségi fok szerinti besorolgatás, főleg a sarló idejével viszont nem célszerű, mert nem a valódi nehézségi fokot mutatja. Ezzel szemben a nappali égen történő megfigyelés szerintem nehezebb, egyértelműen rangsorolható a Nap Hold szögtávolságával, és nagyon kevéssé függ a horizont körüli átlátszósági, égfényességi, adatoktól, és nem függ a Nap és Hold irányítottságától sem. Teljesen mindegy, hogy keletre, nyugatra, északra, vagy délra helyezkedik el a sarló a Naphoz képest! Szabad szemes kategóriát én nem tartok célszerűenek felállítani a nappali megfigyelésekre, mert nagyon veszélyes! Ezzel szemben jó gyakorlási lehetőség a keskeny sarló fotózása, hasznos tapasztalatot ad a Merkúr, a Vénusz nappali bolygófelvételek elkészítéséhez. Remélem hogy lesz akinek kedve támad a szeptember 4-én Nap-Hold közelségében készített sarló felvételemet túlszárnyalni, azaz a Naphoz még közelebbi Holdsarló felvételét bemutatni. A hivatkozott felvételen a Nap 10ó 59' és 7fok 7' ; a Hold 9ó 59' és 6fok 36' helyzetű volt. A szögtávolságuk pontosan 15 fok volt. A sarló fényessége -5 mg. de ez nagy felületen oszlott el! Legközelebbi abszolút csúcsdöntési lehetőség 2013.11.03. 13 UT. időben adódik! Sok sikert, tiszta eget! Üdv. Imre