Hozzászólás
Szerző: astrohist » 2014.08.03. 13:40
Kedves Mircea!
Az általad idézett, ill. a S and T. hírlevelében megjelent cikknek, ill. az ott emlegetett neveknek semmi csillagászati jelentősége, sem tudományos étéke nincsen. (Ráadásul a cikk írója hibásan nevezi meg a jelzett napokat, és teljesen félre érti azokat.)
Az elnevezések a Kelta-Ir hagyományból származnak, és minden jel szerint eredetileg ősi ír mezőgazdasági ünnepek voltak, lehet hogy eredetük talán a "megalitok korába" nyúlik vissza. Ezeket az ünnepeket később a korai írországi szerzetesek is átvették, és alkalmazták a keresztény (Julius Caesar-féle Julianus) naptárban. Érdekes módon a magyarázata a Kr. sz. II. sz-beli un. Coligny-naptárral oldható meg. (A Coligny-naptár Franciaországban, Lyon közelében került elő, és 12 x 29,5 holdhónapra plusz 2 x 3 beiktatott szökőnapra osztja az évet.) A kelta pogány naptárat azután az írországi szerzetesek "keresztényesítették" (Szent Columban, Szent Brandan nevéhez kapcsolva, de Beda Venerabilis is tudott róla.)
Az ünnepek lényege az, hogy az évben négy főünnep volt, mégpedig a tavaszi napéjegyenlőség és a nyári napforduló közti idő felező napján, a nyári napforduló és az őszi napéjegyenlőség közti félidőben, az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló közti félidőben és a téli napforduló és tavaszi napéjegyenlőség közti felező időpontban. Ezeknek a kelta neve: Sambain, Imbol, Beltaine, Lughnasa. (Az amerikai szező nyílván ezeket a megnevezéseket olvasta félre, ill. értelmezte rosszul.) Mivel azonban a precesszió miatt a napéjegyenlőségekl és a napfordulók időpontja a Julianus naptárban folyamatosan eltolódik, az ünnepek időpontja is idővel értelmét vesztette. A norman hódítások után (1066) ezek a pogány.-keresztényesített mezőgazdasági ünnepek kikoptak a nép használatából. Az egész kelta-keresztény időszámítási rendszer egyébként bonyolultabb, részletesen megtalálható pl. S. P. McCulskey: Astronomies and Cultures in Early Medieval Europe. (Cambridge, 1989).
Valójában tehát ezeknek a kelta megnevezéseknek felújítása és terjesztése teljesen értelmetlen, azt hiszem bizonyos amerikai (angol eredetű) szekták (a "neodruidák) élesztették fel. Nalunk éppenséggel semmi értelme sincsen, mert éghajlati okokból a tavaszi szántás, nyári aratás, őszi betakaritás más időpontokra esik. (Szomorű dolog, hogy egy olyan, egykor tekintélyes folyóirat, mint a Sky and Telescope ma már ilyen ezoterikus badarságokra szorul.) - Mivel az egész nem a Hold kutatására vonatkozik, a válaszomat a Csillagászattüörténet topicba is áttettem.) - Baráti üdvözlettel: Lajos