Hold kutatás.

Holdészlelők fóruma
András
Hozzászólások: 485
Csatlakozott: 2009.09.07. 20:27

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: András » 2012.10.21. 12:34

Josep84 írta:Érdekes hogy a hold sötét oldala szinte sima,a felénk eső fele pedig kráteres. : ott rejtenek valamit szerintem.


Hát igen, ehhez ott kellett volna lenni az iskolában huzamosabb ideig, mindenesetre ne ítéljük meg a fiatalembert, tegnap embertpróbáló kérdéseket kaptam felnőttektől is... A "miért van ilyen hogy kerek, meg kifli alakú Hold" az még valahogy rendben. De a "miért fénylik a Hold, valami forró gázok világítanak rajta?" azért elgondolkodtatott.
Egészen apró iskolások is voltak, akik viszont naprakész információkkal rendelkeztek, szóval nem feltétlenül az oktatás és az internet a hibás. Sőt. Fölnőtt embertársainkban inkább a természet iránt érdeklődés teljes hiánya az, ami miatt a régen megtanult dolgok gyakorlatilag teljesen törlődnek.
Josep84
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2012.10.14. 21:07

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: Josep84 » 2012.11.04. 21:37

...
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Josep84 2012.11.07. 15:32-kor.
mizar
Hozzászólások: 1976
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: mizar » 2012.11.04. 22:06

Josep84 írta:Semmi humor,csak duma hogy ott kellet volna lenni iskolába egyből durr bele az okoskodásba na én lépek


Szóval átálltál a sötét oldalra. :D
Pedig azzal a felszereléssel ami neked van, a világos oldalnak is hasznára lehettél volna. ;)
astrohist
Hozzászólások: 3226
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2012.11.04. 23:53

"Semmi humor,csak duma hogy ott kellet volna lenni iskolába egyből durr bele az okoskodásba na én lépek"Hát bizony ebbe a zavarosszövegben tényleg nincsen humor, csak szomorkodni lehet rajta. Jobb is ha kilépsz. BQ.
Kori 77
Hozzászólások: 21
Csatlakozott: 2014.02.28. 10:29

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: Kori 77 » 2014.03.06. 18:31

Az eddigi legnagyobb becsapódást örökítették meg a Holdon :

http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egy ... as-holdon/

Kori 77.
Avatar
Csillagos Pisti
Hozzászólások: 1389
Csatlakozott: 2010.03.17. 20:43

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: Csillagos Pisti » 2014.05.08. 20:38

Friss, Földkeltés fotó az LROC szondától: http://lroc.sese.asu.edu/news/index.php?/archives/875-Earthrise!.html
még a Hevesy krátert, a Föld korongon pedig a Szaharát is látni.
Pisti a csillagos (Földvári István Zoltán)
20x60 Tento, 60/750 Circle-T refr, 60/910mm Vixen refr (régi), 70/500mm refr, 80/900mm refr, 127/1500mm MC
https://csillagokutjan.blogspot.com/
https://holdfenyarnyek.wordpress.com/
astrohist
Hozzászólások: 3226
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2014.05.20. 11:28

Hold.
Eléggé régen felhívtam a figyelmet a Hold időszakos fényjelenségeire. Amire egy biztos, és egy valószínűsíthető ccd kép érkezett. Azután méla csend. Megszűnt a rendszeres holdészlelés? Pedig hát közben azért mint ha lett volna valami.
2014. Május 4. 19:00-19:10 UT. A sötét oldalon a hamuszürke fényben Aristarchus nagyon fényes (az én skálámban 2+) - Kepler, Copenicus etalon kráterek) láthatók. A hamuszürke fény közepesen erős.
Május 5. 18:50-19:15 UT. Aristarchos látszik, de fénylése a normálisnak megfelelő (1+), Kepler, Copernicus alig látszik (O+). A nyugati perem közelében, kb. a Grimaldinak megfelelő helyen jól érzékelhető halvány fényfolt. (Ez a terület általában nem látszik a hamuszürke fényben.) Hamuszürke fény: gyenge.
Műszer: 70/500 + 83x. Légkör: közepes, a kép eléggé nyugodt.
Sajnos az észlelő helyemen a horizont fedettsége miatt hosszabb észlelési idő nem nagyon van. - BQ.
ales001
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2011.09.10. 17:26

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: ales001 » 2014.05.27. 22:11

Éppen nézegettem a holdtérképet, eddig nem fordítottam rá nagyobb figyelmet, de olvasgatok a krátereiről, a kialakult krátereiről, egy-egy el is van becézve :D
Mircea
Hozzászólások: 615
Csatlakozott: 2012.01.29. 15:58

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: Mircea » 2014.08.02. 20:01

Be valom a tudatlansagomat. :oops:
Ma halotam/ olvastam eloszor a Lammas-nak nevezet ( vagy Lughnasadh-nak is nevezet ) napokrol, a Sky & Telescope heti hirlevelben:

http://www.skyandtelescope.com/observin ... =247482406

Az ev folyman negy Lammas/Lughnasadh napok vannak.
Ezek a napok tartalmazak azt az idopontot amely egyenlo tavolsagra van az idoben az elmult napéjegyenlőség es a jovendo napfordulo kozt (vagy forditva).
A legkozeleb Lughnasadh napon, Csutortok Augusztus 7-en , a 6:40 UT idopont a nyar kozepe.
Mert en ugy ertetem a dolgot , a Lammas-Lughnasadh napok jelzik az evszakok kozepet.



Tud valaki tobbet ebben a temaban? Honan szarmaznak ?
Az izgalmas nev szerint ,muszaj legyen Csillagaszat tortenelem oldala :?:

Udv,Mircea
astrohist
Hozzászólások: 3226
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2014.08.03. 13:40

Kedves Mircea!
Az általad idézett, ill. a S and T. hírlevelében megjelent cikknek, ill. az ott emlegetett neveknek semmi csillagászati jelentősége, sem tudományos étéke nincsen. (Ráadásul a cikk írója hibásan nevezi meg a jelzett napokat, és teljesen félre érti azokat.)
Az elnevezések a Kelta-Ir hagyományból származnak, és minden jel szerint eredetileg ősi ír mezőgazdasági ünnepek voltak, lehet hogy eredetük talán a "megalitok korába" nyúlik vissza. Ezeket az ünnepeket később a korai írországi szerzetesek is átvették, és alkalmazták a keresztény (Julius Caesar-féle Julianus) naptárban. Érdekes módon a magyarázata a Kr. sz. II. sz-beli un. Coligny-naptárral oldható meg. (A Coligny-naptár Franciaországban, Lyon közelében került elő, és 12 x 29,5 holdhónapra plusz 2 x 3 beiktatott szökőnapra osztja az évet.) A kelta pogány naptárat azután az írországi szerzetesek "keresztényesítették" (Szent Columban, Szent Brandan nevéhez kapcsolva, de Beda Venerabilis is tudott róla.)
Az ünnepek lényege az, hogy az évben négy főünnep volt, mégpedig a tavaszi napéjegyenlőség és a nyári napforduló közti idő felező napján, a nyári napforduló és az őszi napéjegyenlőség közti félidőben, az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló közti félidőben és a téli napforduló és tavaszi napéjegyenlőség közti felező időpontban. Ezeknek a kelta neve: Sambain, Imbol, Beltaine, Lughnasa. (Az amerikai szező nyílván ezeket a megnevezéseket olvasta félre, ill. értelmezte rosszul.) Mivel azonban a precesszió miatt a napéjegyenlőségekl és a napfordulók időpontja a Julianus naptárban folyamatosan eltolódik, az ünnepek időpontja is idővel értelmét vesztette. A norman hódítások után (1066) ezek a pogány.-keresztényesített mezőgazdasági ünnepek kikoptak a nép használatából. Az egész kelta-keresztény időszámítási rendszer egyébként bonyolultabb, részletesen megtalálható pl. S. P. McCulskey: Astronomies and Cultures in Early Medieval Europe. (Cambridge, 1989).
Valójában tehát ezeknek a kelta megnevezéseknek felújítása és terjesztése teljesen értelmetlen, azt hiszem bizonyos amerikai (angol eredetű) szekták (a "neodruidák) élesztették fel. Nalunk éppenséggel semmi értelme sincsen, mert éghajlati okokból a tavaszi szántás, nyári aratás, őszi betakaritás más időpontokra esik. (Szomorű dolog, hogy egy olyan, egykor tekintélyes folyóirat, mint a Sky and Telescope ma már ilyen ezoterikus badarságokra szorul.) - Mivel az egész nem a Hold kutatására vonatkozik, a válaszomat a Csillagászattüörténet topicba is áttettem.) - Baráti üdvözlettel: Lajos
Válasz küldése

Vissza: “Hold”