Hold kutatás.

Holdészlelők fóruma
Guest

Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: Guest » 2011.09.16. 17:31

Sziasztok !!

A Hold kisérönk kutatása szempontjából hoztam létre ezt a szobát, s szeretnék egy-két tévhitet vagy épp saját hanyag tudásomat kiegészíteni a ti segítségetekkel.Ha lehet s benne vagytok, aminek örülnék is.
A téma azért vetődött fel bennem mert, nem rég küldték fel a NASA Grail-Ikerszondáit.

Üdv:))Rötgengyerek.
Guest

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: Guest » 2011.09.16. 17:36

Hold kutatás 1. Szerintetek ?

Szerintetek a Grail szondák a Hold tömegeloszlása adataiból leszűrve ( ami már elég pontosnak vehetjük..) kiderül a Hold belső szerkezetére vonatkozó ismereteink ? Vajon a Holdbéli tömegeloszlás hasonló lesz a Földihez , vagy épp más holdakéhoz ? A szondák találnak a Hold belsejében eddig ismeretlen hatalmas "üregeket" amelyeknek nem volna szabadna létezniük ? Az én véleményem az hogy a Hold közel sem tökéletes homogén test, s a tömegeloszlása hasonlíthat a Földhöz, véleményem az , hogy a Hold tömegének nagyobb hányada a Föld felé eső oldalon van, holott épp ott a legvékonyabb a kéreg.
Arra is kiváncsi lennék, hogy a Grail szondák pontosan leírják a Hold belső felépítését, s szerkezetét ?

ÜDv.
astrohist
Hozzászólások: 3220
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.09.16. 22:39

A Hold belső szerkezetét a keringő szondák közvetlenül nem vizsgálják. A keringés elemeinek változásából megállapíitható a Hold alakja, megszerkeszthető a gravitációs térképe. A belső szerkezetre azonban azoknak a holdrangésmérőknek az adataiból tudunk következtetni, amelyeket a 12, 14, 15 és 16 Apollo-holdexpedíciók helyeztek el a felszínén. (Egyébként a Föld belsőjét is főleg a rengéshullámokból következtetünk.)
Ezeket a méréseket nemrégiben, a földi hasonlóságok és újabb módszerek alapján újra értékelték. Eszerint a Hold külső kérge átlagosan kb. 60 km vastag, a medencék ("tengerek") alatt vékonyabb, mintegy 10 km, a kontinentális (hegyvidék) terület alatt vastagabb (kb. 80-100 km). A holdkéreg alatt, elég éles határral következik a holdköpeny, képlékeny állapotú rétege. Legbelül a hold magja, a holdközéppont körül, ugyan csak éles határral, mintegy 330 km sugarú. Maga a mag egy belső és egy külső részből áll, a belső mag kb. 240 sugarú, a sürüsége kb. 5 g/cm^3 , a rengéshullámokra nézve szilárd anyagként viselkedik.
Ezek természetesen a rengéshullámok terjedéséi sebességére alapított elméleti számítások!
Ugyan csak elméletileg számítva a belső mag hőmérséklete 1500-1700 K fok.
A gravitációs holdalak arra mutat, hogy a holdgömb tömegközéppontja nem esik egybe a geometriai központtal, hanem attól egy kissé a felénk forduló oldal felé tolódik.
Nagy belső üregek nem léteznek a Holdon, a gravitációs térkép éppen ennek ellenkezőjét mutatja.
No, hát mára ennyit a Hold-belsőről. BQ.
Atis
Hozzászólások: 333
Csatlakozott: 2010.06.18. 21:03

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: Atis » 2011.09.17. 14:25

Nagyon szép leírás volt, izgalmas volt olvasni.

Guest írta:A szondák találnak a Hold belsejében eddig ismeretlen hatalmas "üregeket" amelyeknek nem volna szabadna létezniük ?


Miért ne szabadna létezniük, ha lennének ilyenek? Ha nem tudjuk miért alakultak ki egyes dolgok az nem jelenti azt, hogy nem szabadna lenniük. Vagy ez is oda lyukad ki, hogy civilizált városokban intelligens napfényevő üreglakók élnek ott Falanszterekben, csak eltitkolják? ;)
Inkább segíts minthogy kötözködj.
tobe
Hozzászólások: 851
Csatlakozott: 2010.10.28. 20:20

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: tobe » 2011.09.17. 16:44

A Földön is vannak barlangok, ott is lehetnek gondolom, hogy mekkorák és hogy néznek belülről, azt még nem sok űrhajós küldetésben vizsgálták.

Hány méter mélyen fúrtak pl. mintavétel céljából eddig ?
astrohist
Hozzászólások: 3220
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.09.17. 16:50

Igazad van, a tudományban nincsen olyan hogy "nem szabad lenni", hanem ha valamit észlelnek, azt szeretnénk megmagyarázni, miért van.
Nos, a Hold esetében pl. a gravitációs mérések szerint nincs nagyobb "üreg", mert ilyen helyen a gravitációs térnek a környezethez képest kisebb lenne. (Ez egyébként az alapja pl. a Földön a gravitációs nyersanyag kutatásnak is: ahol pl. a felszin alatt a alapkőzethez képest kisebb sürüségű anyag - kőolaj, földgáz, nagy sótömb - ékelődik be, ott kisebb a gravitációs tér a környezethez viszonyitva. Ezért volt nagy jelentőségü az Eötvös-féle torziós inga-mérés a XX. sz. első felében, pl. az erdélyi földgáz- és a dunántúli kőolaj-mezőket, de a kaliforniai és hátsó-indiai kőolaj-lelőhelyeket így fedezték fel! Az olaj-nagyhatalmak ezt soha sem hálálták meg nekünk!)
A Hold esetében a gravitációs térképen ez úgy mutatkozna meg, hogy a tömegvonzás helyi változásait bemutató térképeken egy nagy kiterjedésű üregnél a térkép úgy mutatná, mint ha ott egy "völgy lenne", holott a topográfiai - a valódi felszint bemutató - térképen nincsen a felszínen semmiféle mélyedés. De ilyen un. gravitációs anomláiát eddig nem találtak.
A googlen beütve a "lunar interior"-t több vázlat is van a Hold számított belső szerkezetéről. Az egyes felevések kis mértékben eltérnek egymástól, mert az elméleti számítások eredménye függ attól, hogy milyen feltevést alkalmazunk pl. a kőzettani összetételre, hőmérsékletre. Ezek a kiinduló feltevések nem egészen önkényesek, mert pl. a holdengés-hullámok terjedésére, sőt a holdkőzetekre is vannak közvetlen adataink. De egyelőre kevés adatunk van, ezért a feltevések bizonyos határok közt kissé változhatnak. Egyébként ez a Föld-fizikában is így volt (és részben van is), de nagy álttalánosságban a Hold és a Föld belsőre már jó képünk van. BQ.
astrohist
Hozzászólások: 3220
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.09.17. 17:12

Re: Barlang. Bélának.
Szerző: Török Béla » Ma, 16:44

"A Földön is vannak barlangok, ott is lehetnek gondolom, hogy mekkorák és hogy néznek belülről, azt még nem sok űrhajós küldetésben vizsgálták".

A Föld nagy barlangjai, gondolom úgy 90 százalékban karsztbarlangok, amelyek üledékes mészkőben vagy dolomitban keletkeztek, a víz oldó-koptató hatására. De a földi barlangok is egy voltaképpen nagyon kicsi "hiányt" jelentenek egy nagy kőzet anyag egészéhez képest. A Holdon nincsenek üledékes kőzetek, víz oldó hatásának sincsen nyoma. Üregek legfeljebb a kiürült láva-tartályokban lehetnek, de ha voltak is ilyenek, ezek sem valamiféle nagy szabad "lyukak". (Ilyeneket is ismerünk a Földön.)
Közvetlen kőzet mintát kb. 3 méter mélységig vettek. Nagyjából a külső laza, töredékes réteg aljáig tudtak hatolni. A tömörebb összefüggő részről a rengéshullámok terjedése ad felvilágosítást. A holdrengésmérők a felszállás és a keringő-egységbe való átszállás után a visszapottyantott felszálló-egység becsapódása nyomán keltett rengéshullámokat érzékelték. Az un. felületi hullámok a legfelső, laza, töredezett rétegben lassan terjednek, és aránylag hamar elhalnak, alatta a tömör, összefüggő kéregben viszont gyorsan és nagyobb távolságra terjednek. Ebből következtetni lehet a kristályos-kőzet réteg sürüségére, és földi hasonlatok alapján (és persze a minták laborvizsgálata szerint is) az összetételre és sürüségre. BQ.
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2011.09.18. 13:33

Lajos!

Azt írod, hogy a Hold legbelső magja kb 5 g/cm3
Az lenne a kérdésem, hogy a Föld magjához hasonló, nagy fémtartalmú (vas, lítium, stb)
jellegű magja van a Hold-nak (ami lehet, nagyobb sűrűséget mutatna), vagy
inkább nehéz kőzetmag a valószínűbb?

Úgy tudom, hogy a mag régebben folyákony volt, és amikor becsapódott egy meteorit és krátert ütott, akkor ez ki is folyt a felszínen (Hold tengereknél). Onnan elméletileg még mintát is hozott valamelyik Apollo csapat,
tehát feltételezem, ismerhetjük részeltesebben.
astrohist
Hozzászólások: 3220
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.09.18. 14:19

A bolygók magjára előszeretettel feltételezik a magas fémtartalmat. Általában az elméleti számítások is erre vonatkoznak. Azért az elmélet itt még egy kicsit bizonytalan. Feltételezhető ui. hogy a nagy nyomás a könnyebb elemek (hidrogén, hélium) elektronjait leszakítják, és ezzel az atommagokat közelebb préselik egymáshoz, amivel szintén a sürüség növekszik. (Egyed elmélete.) Ez azért a Hold esetében nem áll fenn, mert a kisbb holdgömb középpontjában a nyomás sem olyan rettenetesen nagy.
Egy nagy anyagtömeg becsapódása sem nagyon érinti a holdmagot, legfeljebb a köpenyt, annak is főleg a felső részét. A köpenyben viszont az összetétel lényegében a kéregével egyező, csak a kristályszerkezet roppan össze! BQ.
DannyL
Hozzászólások: 82
Csatlakozott: 2011.09.09. 10:26

Re: Hold kutatás.

Hozzászólás Szerző: DannyL » 2011.10.14. 07:49

“Nem vagyok különösebben tehetséges. Csupán szenvedélyesen kíváncsi.” - Albert Einstein
Válasz küldése

Vissza: “Hold”