Csillagváros.Hu

Dr. Anthony Charles Cook (Abrystwyth Egyetem, Matematikai és Fizikai tudományok Intézete, az ALPO és a BAA szakosztály vezetője az alábbi összefoglalást közölte az elmúlt hetek "holdvillanás" észleléseiről:

"2011, április 7-én 19:45-20:10 Világidő közt az Aristarchus látható volt a >nagyon fényes földfény< -ben
Girgio Sancristoforo (Olaszország, Milánó, 203 mm-es Schmidt-Cassegrain távcsővel, jó légköri viszonyok mellett) 20:00 óra körül az Aristarchus figyelemre méltó fénylését jelezte (amelyről rajzot is küldött). Bár a kezdetét és a végét nem jegyezte fel, megjegyezte hogy a jelenség 20-30 percen át tartott, ezután jelentősen csökkent a fényesége. Bár a fénylést közvetlenül nem hasonlította össze csillag-fényességgel, úgy érzékelte, hogy a fényesség +0.7 magnitúdónál nagyobb volt. Továbbá az Aristarchis még a nappali fény idején látszott a távcsőben, de puszta szemmel nem volt megpillantható, az ég rendkívüli fényessége miatt. Semilyen más részlet nem volt látható akkor sem földfényben (hamuszürke fényben, B.L.), amikor az ég sötétebb lett, a Copernicus és a Kepler nem volt megfigyelhető, csak a holdkorong pereme. Az Aristarchus részletei, pl a sugár-szerkezet attől délnyugatra nem látszott.
Utóbb Bartha Lajos (Budapest, 70/500 mm-es refraktor, 83x, jó látásviszonyok mellett) tájékoztatott, hogy korábban, 19:45-20:10 Világidő között észlelte a hamuszürke fényt és egy fénylő területet észlelt nem messze a peremtől, amelyet utóbb az Aristarchussal azonosított. Az észlelés kezdetén az alkonyati fény még mély kék volt, de a Hold sötét oldala puszta szemmel és távcsőben látható volt. A földfény közepesen erősnek mutatkozott, szürke színben. A Copernicus és a Kepler nagyon gyengén, de biztosan látszott. A Hold megvilágított részének szórt fénye zavaró volt, de nem olyan erős, hogy a két utóbbi kráter fényét elnyomja. Próbaképpen elmozdította a táűvcsövet (finommozgatással) de a fényfolt a Holddal együtt mozgott, és ezért nem lehetett visszfény. A következő napon újra feljegyezte a hamuszürke fényt, de a fényfolt nem volt ennyire feltűnő. Az észlelés biztosságának súlya az ALPO/BAA skálán: 3." (A bizonyossági skálán 0 a teljesen kétséges, 5 a nagyon feltűnő, biztos esemény. Cook jegyzete szerint a megbízhatóságot ő 4-es skálafokra teszi, de éppen a hamuszörke fény erős volta miatt óvatosságból közepesnek ítéli - véleményével egyetértek. BL.)
Egy később érkezett híradás arról tudósit, hogy Maczó András a 10 cm-es refraktorral, 17x-es nagyítást adó okuláron át megörökítette a hamuszürke fényt, és benne az Aristarchust, 2011. május 7-én. A képet Ferenczi Imre tovább finomította. A felvételeken az Aristarchos jól kivehető.
Tony Cook érdeklődve várja a további észleléseinket.
(Meghegyzés: ALPO = Association for Lunar and Planetary Observers, BAA = British Astronomical Asociation, amelynek a Hold-szakosztály kiemelten fpglalkozik az időszakos holdjelenségekkel.) AS közlemény a BAA Hold-bulletinjében, és az ALPO lapjában kerül közlésre.

astrohist írta:Kedves Hannee! Nem tudná az Alphonsus belsejének rajzolását a következő napokban (talán kicsit nagyobb méretben)? Érdekel, hogy észleli-e a sötét foltok, és azok esetleges változását. Több részletet nem írok, nem akarom befolyásolni.

Kedves BQ!

Dehogyisnem, nagyon szívesen megpróbálom.
Kiváncsivá váltam én is

Judit

A kozeljovoben enis veszek tavcsovet:) majd segitseget kerek hogy ajanljatok valamit mert en nem igazan ertek hozza,:) 300-400 eurobol gondolom mar lehet valami jobb minosegut venni, amivel jo meszire latok:)

K. Papos! Kérlek tedd fel a kérdésedet a "Távcsővásárlás kezdőknk" topicba (A Forumban kikeresheted), ott ilyen kérdésben jéáratosak írnak, és szívesen adnak tanácsot. A beszerzésre szánt összeg kb. 6-7 cm-es lencsés, vagy 10 cm körüli távcsőre megfelel. Sikeres kezdést: Lajos

astrohist írta:Dr. Anthony Charles Cook (Abrystwyth Egyetem, Matematikai és Fizikai tudományok Intézete, az ALPO és a BAA szakosztály vezetője az alábbi összefoglalást közölte az elmúlt hetek "holdvillanás" észleléseiről:
[i]"2011, április 7-én 19:45-20:10 Világidő közt az Aristarchus látható volt a >nagyon fényes földfény< -ben
Girgio Sancristoforo (Olaszország, Milánó, 203 mm-es Schmidt-Cassegrain távcsővel, jó légköri viszonyok mellett) 20:00 óra körül az Aristarchus figyelemre méltó fénylését jelezte (amelyről rajzot is küldött). Bár a kezdetét és a végét nem jegyezte fel, megjegyezte hogy a jelenség 20-30 percen át tartott, ezután jelentősen csökkent a fényesége. Bár a fénylést közvetlenül nem hasonlította össze csillag-fényességgel, úgy érzékelte, hogy a fényesség +0.7 magnitúdónál nagyobb volt.

Na hiszen ez pontosan akkor történt, amikor mi is észleltünk!
A másik észlelő Török Zoltán volt szintén a kaposvári HCS-ból és mondta is, hogy miután még megvizitáltuk a fényképező kijelzőjén a fotót, nem sokra rá visszatért a saját távcsövéhez és halványabbnak látta. Na, úgy tűnik, tényleg van értelme lesni!

Más: hétvégén ugyan más elfoglaltságom lesz, de jövő hét hétfőn megcsinálom a kitakarást abban az okliban, ami a legjobb fotós eredményeket adta, és készítek próbafelvételeket, illetve én is előkeresem az m44 fedéséről a képet, mert ugyanezzel a technikával készítettem én is.

András! Már továbbítottam a képet, a javított változattal Tony Cooknak, a következő (júliusi körlevélben alighanem az is jön.
Ha sokáig nem látsz semmi különöset, ne vesztsd el a kedved, hanem jegyezd fel, mert a negatív észlelés is döntő lehet (pl. egy téves megfigyelés elbírálásában).
Az minden aktív észlelőre vonatkozik!
Üdvözolettel: Lajos

astrohist írta:Kedves Hannee! Nem tudná az Alphonsus belsejének rajzolását a következő napokban (talán kicsit nagyobb méretben)? Érdekel, hogy észleli-e a sötét foltok, és azok esetleges változását. Több részletet nem írok, nem akarom befolyásolni.

Ma kicsit jobban kedvezett nekem az idő mint tegnap, úgyhogy sikerült lerajzolnom az Alphonsus-t kicsit közelebbről, kicsit nagyobb méretben. Azt meg kell jegyeznem, nagyon nehéz feladat teljes napfényben rajzolni a krátereket, igazi kihívás volt

Szeretettel ajánlom BQ-nak!

Kedves Judit! Nagyon jól sikerült a kép, szépen összevág az én sok évvel ezelőtti képeimhez. Mennél magasabban áll a Nap, annál nehezebb kivenni a krátereket, de akkor a foltok helyzte és intenzitása miatt fontos időszak. Persze ilyenkor nincsenek "szép" részletek, de tudományosan fontosak lehetnek.
A változo intenzitású sötét foltok oka ma sem egészen tisztázott. Talán a közetanyag más, de hát a felszínt portakaró boritja. Szerintem "mikrokráterek (méteres nagyságrendű kis kürtők sokasága, pl. egykori gázkitörések lyukainak önárnyéka) hozza létre.
Kiváncsi vagyok a folytatásra. Levél megy! Lajos

A Hold világos ég alatti megfigyelését segítheti a polárszűrő használata. Ha nincs, akkor esetleg egy 3D szemüveg foliája is használható. Az okulár szemlencséje fölé helyezve kevéssé rontja a kép élességét annak ellenére, hogy esetleg nem tökéletesen sík és egyenletes vastagságú! Olyan okulárba, amelynek szemlencséje külső gyűrűvel rögzített, egyszerű a beszerelése. A rögzítés kitekerése, a megfelelő méretre vágott korong ráhelyezése után a visszatekeréssel készen is van. Projekciós fényképezéshez is kiválóan használható. A polárszűrővel szerelt lencsét az ég fényét legjobban csökkentő irányba kell beforgatni! Alább egy montázs látható a vizsgátataimról.