Hold-észlelés

[Sidius]

Ezek szerint több ilyen eset van, mint amennyit Lajos leírt, vagy megemlített, illetve többen látták mint ahányan publikálják. Már magánban is kaptam beszámolót. Ennek örülök, mert nekem ez szabályosan vesszőparipám. Engem is zavarba hoz a tény, hogy a térképező műholdak hosszú idejű jelenléte ellenére nem történt ottani megfigyelés, de ennek nem biztos, hogy a jelenségek hiánya az oka.
Egy esetben én is tanúja voltam LTP-nek. Azóta folyton keresem, de nem láttam még csak gyanús történést sem. Már eléggé ismerem a felszínt, van képrögzítési lehetőség, ilyen-olyan szűrők, meg egyebek. Kíváncsi lennék a Hold szakcsoport állásfoglalására, de szerintem aki a kísérőnk felé irányítja a távcsövét, tágra nyitott szemmel tegye, mert nem tudni mi vár a megszokott formációkon kívül.

[géza]

János, a csöveddel mennyi a felbontásod szemesen a Holdon ? Normál szokásos légkörnél.

[Sidius]

Ahogy azt már emlegettem, valahol 500 m körül van, ez nem lehet eltérő vizuális és fotografikus módszereknél sem. Viszont van, hogy fotografikusan minden könnyebben összeáll, de előállhat ennek a fordítottja is! Az 500 m biztos megvan, de extrém jó esetben lehet, hogy kicsit alatta is lenne. Általános -átlagnál nem rosszabb körülmények között- 1-2 km. A legrosszabb esetekben pedig 3-5 km. Szerencsére ez utóbbi sem gyakori nagyon.
Nagyítani, úgy hogy még szép képet kapjak, általában 250x-ig lehet, kb. a derült éjszakák 60 százalékán. Extrém rossz esetben 125x-ig, nagyjából a derült éjszakák 30 százalékán, nagyon jó esetben pedig 5-800x között, ez a derült esték kb. 10 százaléka, de a legfölső tartomány csupán 1-2 százalék. Holdat és kettőst néztem már 950x-el is. Ekkor az elért felbontás valamivel 0,5" alatt volt, de szorosabbal nem is készültem, nem firtattam tovább.
A bolygóknál 250-500x között tudok a leggyakrabban megállapodni, de ott is volt már példa, hogy érdemben fölé is engedte, elsősorban a Vénusz, a Mars és a Jupiter esetén. A Szaturnusznál jellemzően kisebbet választok, mert engem nagyon tud zavarni a fényszegény kép. A külső bolygókon pedig nagyon nehezen sikerült szemmel is ugyanaz látni, mint a kamerával, mert már nagyon kevés a fény, nagyítani meg ugye kell, ezért a szemmel látható részletek többnyire bizonytalanok.
Fotózni webkamera méretű alappal 4-8, esetleg 10 m közötti fókusztávolsággal tudok. Jellemző, hogy a legutóbb közölt kép még mindig csak 4 m fókusszal készült, ötöt még elbírt volna, de nem nyertem volna semmit. Óriási a különbség egy 7-es, meg egy 9-es, vagy 10-es nyugodtság között is. Utóbbiaknál 8-10 m is mehet.

[géza]

János, köszönöm a nekem értékes közlést. A hold viszonylat érdekel. A bolygókat csak "ránézem" csillagászáskor, inkább neten a szatellitképeken élvezem. A technikám sem engedné a távolabbi bolygókat . A hold kis felszereléssel is izgalmas marad az embernek még, sőt mintha jövője lenne a megfigyelésed irányának.

[Sidius]

Szívesen! Azért megjegyezném, hogy egy 100-as Newton például a Merkúr-Vénusz-Mars-Jupiter-Szaturnusz viszonylatban azért alkalmas megfigyelésre, és még az Uránusz se feltétlenül érdektelen vele, úgyhogy semmi akadálya, hogy a bolygókat is tüzetesebben nézegesd. (Ha jól tudom, van 114-es Newtonod.) Egy 7 centis lencse is nagyon jó lenne, ha meglenne F/8-10 körüli legalább. Bartha Lajos 2003-ban nagyon jó, inspiráló cikket írt a Mars megfigyeléséről. Talán 50/540-es távcső volt. "Mit mutat egy 5 cm-es refraktor a Marsból?" -vagy hasonló címe volt, keress rá a Meteor archívumban! Pont a nyakunkon a következő nagy oppozíció, ami a kistávcsövesek nagy lehetősége is egyben! Persze a Hold látványa az más tészta. De mindegy mekkora a távcső, akkor is a leglátványosabb célpont.

[Attila]

... Talán 50/540-es távcső volt. ...

Az az 50/540-es - nagy valószínűséggel - nem szkájvacser volt, hanem ún. Zeiss...
Nem mindegy.

Érdekes lenne egy teszt egy kisebb, de kitűnő, és egy 20-50%-kal nagyobb, de szar akromát között (pl. 50/540 Zeiss vs. 80/400 SW).
A következő MTT-n meg is csinálhatnánk...

MDA

[star rover]

Érdekes lenne egy teszt egy kisebb, de kitűnő, és egy 20-50%-kal nagyobb, de szar akromát között (pl. 50/540 Zeiss vs. 80/400 SW).

Van ennek értelme? Szerintem akkor lenne, ha egy hasonló nyílásviszonyú, f/10 – f/11 körüli Skywatchert (pl. 70/700, 80/900) hasonlítanánk össze az f/10.8-as (50/540) Zeiss refraktorral, továbbá az f/5 Skywatchert egy f/5 Zeissal (ha létezik egyáltalán ilyen). Vagy akkor már fordítva, egy f/5 Zeisst egy f/10 kínai akromáttal.

[Sidius]

A lényeg, hogy a Hold még a fényerős lencsével is élvezhető képet jelent. Erről tanúskodik Géza utóbbi hozzászólása is. A felszín kontrasztjai -első közelítésben-erősek, nem a bolygóknál megszokottak.
Mikor az első 195/1300-as tükrömet tökéletes gömb felülettel teszteltem a Holdon, egész meglepődtem. Az optika ilyen állapotban még csak nem is közelítette a használható kategóriát, de 100x környékén így is "jó" volt a kép. Mondjuk ha mellé lett volna állítva egy ugyanolyan de hibátlan objektív, mindjárt más nézőpontba került volna a dolog. De azért tanulság, hogy a Hold hálás célpont. Mégis úgy tűnik nekem, hogy manapság eléggé elhanyagolt megfigyelési terület.

[Balage]

...De azért tanulság, hogy a Hold hálás célpont. Mégis úgy tűnik nekem, hogy manapság eléggé elhanyagolt megfigyelési terület.

Nekem meglehetősen korlátozottak a hétköznapokon az észlelési lehetőségeim, szóval nekem legtöbbször a Hold a fő célpontom innen BP-ről. A kis 72/500-on keresztül igyekszem elfogadható telefonos képeket készíteni

Főleg saját szórakozásra fotózgatok, ezzel a felszereléssel olyan észbontó észleléseket nem lehet végezni. De mostanában lesem az előrejelzéseket ISS átvonulásra, vagy pl tervezem végigfotózni a Lunar100 listát, ezzel a szereléssel olyan 80-90%-ig jó lenne eljutni. Fotózós felbontásban eddigi rekordom az 5,4 km-es Blagg, szabad szemmel kicsivel lejjebb is lehet menni.

Mindemellett meg jó lenne néha másokkal szimultán észlelni/fotózni egy-egy objektumot, összehasonlítani, hogy a klf műszerek mire képesek. Abból a felhívásból is több kéne, amit mzs feldobott ide múltkor (arról pont lemaradtam). Tudom, van ez a CSILLA meg LEONIDÁK levlista, ott néha felbukkant 1-2 felhívás szimultánra, de legtöbb levelezés számomra érdektelen volt. Korábban éveken keresztül tömték a régi fiókomat, de ez nekem ma már túl XX. századi módszer

Látom, van itt Észleljük a Holdat topic, amit Görgei Zoli nyitott hasonló szándékkal, 2 éve volt utoljára bejegyzés Ezt akár fel lehetne frissíteni egy Holdat jól ismerő, bevállalós kollégának. A Virtual Moon Atlas egész jó ajánlásokat ad a terminátor környékére, nehézség szerinti sorrendbe állítva. Kis- és nagytávcsöves észlelőknek is nyújt bőven feladatot.

[Sidius]

Hogy melyik topikban "folyik észlelés" az szerintem mindegy. Én többet is tettem fel már, leginkább kedvcsináló céllal, fene tudja milyen, de nem átütő eredménnyel. A Hold szakcsoport biztos tudna akár távcsőméretekre is szimultánokat ajánlani, meg is kérhetjük őket, de lehet egyéni programba is fogni. Én alig megyek felhívások után, de nem is sok jut ide, állandóan meg nem nézegetek egyéb forrásokat.
Én többször ajánlottam nyomtatott formában is pl. az Apollo vidékeket, ezt az egyéni programot ma is folytatom, már valamennyit írtam is róla, és nemrég derült ki számomra, hogy pl. Kocsis Antinak is nagy kedvence ugyanez, úgyhogy nem is annyira egyéni... Emellett állandó területek vannak, amiket mindig felkeresek, ilyen a Plato, az Aristarchus, a Tycho, a Mons Rümker, a Kopernikusz, valamint a Calvius környéke, ezenkívül a Linné, a Messierek, és a Sinus Iridium vidéke, és a rianásokkal szabdalt területek általában. (Szóval jó sok minden. )
A Rükl segítségével mindenki kialakíthat akár saját programot is, ami illeszkedik a távcsövéhez, és az érdeklődési köréhez, meg persze a megfigyelési technikához-tapasztalathoz, nem feltétlenül kell szimultánra várni.
Ezeket aztán az észlelésfeltöltőn kellene rögzíteni, de ez nekem is nagy gyengém, mert külön idegzet kell hozzá.
Nincs 10 cm alatti távcsövem. Illetve van egy 70-es spektívből átalakított, de csak utazáskor veszem elő. Hasznos lenne pl tudni, hogy mi látható mondjuk 7 centissel. Látszik -e vele a Rima Hadley, vagy az Armstrong kráter, vagy mit mutat a Linnéből, esetleg a Taurus-Littrow völgyből. Nem bánnám, ha nem nekem kéne a 70/450-es spektívvel utánanézni, (amit azimutális állványon a járdára tudok felállítani) mikor vannak, akiknek ilyesmi a főműszerük. De ez csak egy példa volt. Érdekesnek tartanám, hogy a Rükl mekkora objektívvel észlelhető "ki". Én ezt 15 cm körülre saccolom, helyenként talán kicsit nagyobbra, de mindenkinek, akinek kisebb méretű távcsöve van, információ lenne, meg főleg kihívás forrása, hogy ki mennyire tudja meglépni az átlagot.
Na és persze a fénykép. Ha mobil van, akkor abból kell kihozni a lehető legtöbbet. Miért ne lenne értékes egy mobilos kép a területről egy-két mondattal hozzáfűzve, hogy a képen x alakzat nem látszik, de vizuálisan y nagyításon látható volt -vagy éppen fordítva? Mobilja már szinte mindenkinek van, meg kis távcső is sok van. Én pl. hiába jönnék elő ajánlatokkal, mert egy szem igazi kistávcsöves tapasztalatom nincs. De a Claviust azért pl. merem ajánlani, ahogy az Aristarchus fennsík, vagy a Kopernikusz vidékét is, vagy kemény diónak a Reiner gammát, illetve a Fra Mauro térséget, főleg a rövid időtartamú jó megfigyelhetősége miatt.
Íme egy kedvcsinálónak szánt kép még 2015 aug. végéről. Nem kistávcsöves, de az Aristarchus-fennsík környezete minden távcsővel igéző látvány. Engem valami megfoghatatlan érzés húz erre a vidékre. Ha tehetném, ide utaznék először. (Különben az Apollok-nál is tervben volt, de túl veszélyesnek találták a tisztázatlan LTP-k miatt is.)