Hold-észlelés

[Dorcsi]

Szerencsére tegnap este tiszta egem volt s sikerült lefotóznom ismét a Holdat, de ez már növekvő fázisú.
A kép készítésének módjai: ISO érzékenység:100, Expozíciós idő:1/250, Rekesz:F.5

[Guest]

.

[Kocsis Antal]

Kedves Gebe! Ez nagyon szép felvétel, nekem nagyon tetszik! Amúgy is az egyik kedvenc területem a HOLDon (de melyik nem az....). Ezen a képen ott van a Hadley-rianás, az Apollo 15 leszállásának környéke, stb...Ha vannak még ilyen régebbi felvételeid, kérlek mutasd azokat is meg itt. Természetesen továbbra is biztatlak, hogy ha van lehetőséged, akkor kamerázd a HOLDat! További szép felvételeket és sok derült eget kívánok! Ja, és mint észlelést is küldjed be légyszíves az MCSE Hold-megfigyelési Szakcsoporthoz az észlelésfeltöltőre:
eszlelesek.mcse.hu

KOC

[Kocsis Antal]

Szia Gebe! Most látom, hogy a képed már fent van az eszlelesek.mcse.hu oldalon a HOLD szekcióban. A többi kép is nagyon klassz!
KOC

[Sidius]

Tegnap nekem sikerült fotózni egy kicsit, elég jó nyugodtságnál. Csak kicsi híja volt, hogy "igazi" felvétel legyen belőle, de sajnos mindössze 100 használható kocka volt a videóban. Az Aristarchus és környezete: (249/1030N+5X+Scopium)

[Cseh Viktor]

Hol tudok a TLP megfigyelések mikéntjének utánaolvasni neten? Villanások, mozgó foltok, a sötét és a világos oldal jelenségei stb ilyesmiknek, műszerezettségnek ...
Halvány emlékeim vannak a régebben olvasott irodalomból, de ez kevés.
Angol nyelvű leírás is lehet

[Sidius]

http://holdfenyarnyek.wordpress.com/201 ... lese-i-ii/
Itt 1992-ből Bartha Lajos cikkét találod.
Sok más írás is van, a keresésénél a Hold LTP , vagy Hold TLP , vagy "Időszakos holdjelenségek" szavakat érdemes használni. Sok külföldi cikk is van.

[astrohist]

Hold-jelenségek:
A megadott linken levő cikk valóban eléggé részletes, lényegében mindent felsorol.
Nem írtam - mert akkor még nem is gondoltunk a megfigyelés lehetőségére - a Holdra csapódó meteorok felvillanására. Ezek teljesen alkalomszerűek, nem lehet számolni, hogy a Hold melyik részén jelentkezik. Nem is tudok megbízható vizuális becsapódás észlelésről. Általában folyamatos felvétel sorozatokon ismerhetők fel (digitális). Legnagyobb valószínűséggel az erős meteorrajok idején lehet észlelni, a Hold sötét oldalán (Quadrantidák, jan. 2-3, Perseidák, aug. 12-14, Leonidák, nov. 12-13, stb.) - Az észlelések legaktivabb gyűjtője a British Astronomical Association "Lunar sectio"-ja, ők utasitást is közölnek. BQ

[Sidius]

Pont ez az egyik kérdés, amelyik legjobban megmozgatta a fantáziámat a Hold kapcsán. Fél éve kaptam meg a Rükl-féle atlaszt, ehhez képest már elég jól eltájékozódom a szomszédunk hátán -úgymond.
Mikor húsz éve először saját, komoly távcsőhöz jutottam, éppen kölcsön kaptam egy 6mm-es orthót. (Nekem két db Szmena objektívből rögtönzött okulárom volt sokáig) Szóval egyik nyugodt estén láttam egy LTP-t, melyről csak keveset tudtam az egyszer végig olvasott Távcső Világából. Először távcsövet kellett építenem -másként reményem se volt, hogy hozzájussak egyhez- így e fejezeten kívül a megfigyelések részből csak a bolygókkal foglalkozót ismertem már unásig.
A jelenség a Kopernikusszal összevethető területű, de szabálytalan formájú, vöröses elhomályosodás volt. Ekkor még csak egy-két krátert ismertem. Olyan feltűnő volt, hogy egy darabig azt kerestem, hogy hol a hiba az optikában, ám a folt nem mozdult se a távcső, se az okulár mozgatásával, és nagyjából húsz perc alatt fokozatosan, a pereme felől hígulva eltűnt.
Régen volt, a pontos helyét sem tudom megnevezni. Azóta hasonló jelenséget nem láttam, de ami tőlem telik mindent megteszek!
Próbáltam utánanézni, hogy azidőtájt (1994 ősz) van-e dokumentált megfigyelés, ami esetleg azonosítható az általam látottal, de nem találtam ilyen forrást.

[astrohist]

Re: elhomályosodás. Ez a ritkábban megfigyelt jelenség, vagy nagyon feltűnőnek kell lennie, vagy nagy gyakorlat kell az észrevételhez.
A következőket javasolnám válassz ki kb. 6-8 területet a Holdon, kb. akkorákat, amekkora a látómeződ. Ezeket a területeket először alaposan ismerd meg, pl. lehetőleg naponta alaposan megnézzed, attól kezdve, hogy világosságot kapnak, egészen addig, míg árnyékba nem merülnek. Ezeket a területeket azután minden alkalommal, amikor látszanak alaposan megvizsgálod, van-e valamilyen elhomályosodás a megszokott képhez képest. Kb. 10-12 percig lehet folyamatosan figyelni, mert ennyi idő után a holdfény elvakít. Utána mást észlelhetsz, nézegethetsz, és kb. félóra múlva újra megnézed. Nyáron ez nem nagy nehézség, télen, hidegbe macerásabb. Kb. 2-3-szor visszatérhetsz ezekre a területekre.
Nem biztatlak, lehet, hogy egy-két évig nem jelentkezik semmi érdemleges. De ha szerencséd van, hamarabb is mutatkozuik valami elhomályosodás.
A sötét oldalon a fénylést érdemes megfigyelni. A hamuszürkke fényben általában gyengébben vagy erősebben mindig látszik az Aristarchus, a Copernicus és a Kepler. Az utóbbi kettőt veheted "standardnak", érdemes azonban, arra figyelni, hogy az Aristarchus ezekhez képest mennyire fényes a sötét részen. Eléggé gyakori az erősebb fénylés. Néha más helyen is feltünik elmosódott fényfolt, amelyik estleg az előző napon, vagy akár az előző órában nem volt ott. Persze nem könnyű a sötét részen azonosítani. A megvilágított rész jellegzetes krátereihez lehet viszonyítani, hogy kb. melyik részen látszik flénylés.
Bróbáld meg begyakorolni, és akkor tovább tájékoztatlak. Sok sikert: Lajos