Szuperhold
Re: Szuperhold
Ma reggel a Kossuth Rádió is bemondta a mai szuperhold láthatóságát. Hogy honnan vették...?
Re: Szuperhold
Minden külföldi bulvár-zsurnál tele ban szuperholddal! De sajnos, mint láttuk, már a Sky and Telescope is átvette ezt a bárgyúságot! Hja, ki kell szolgálni a piacot! Egyébként előre megjósolhatom, hogy szeptemberben is lesz egy ilyen roham, mert akkor 9-én 1:38-kor van holdtölte, és előtte 20 órával perigeum!
Valahogy ki kellene irtani ezt a marhaságot, mert csak árt a tudomány népszerűsítésnek! - BQ.
Valahogy ki kellene irtani ezt a marhaságot, mert csak árt a tudomány népszerűsítésnek! - BQ.
Re: Szuperhold
Ha nem vigyázzunk, akkor mindjárt itt a szupermars....
Re: Szuperhold
A Déli Krónikában is megismételték.
Re: Szuperhold
Bárgyúság, nem bárgyúság, van ilyen közelség idején valami olyan alakzat rajta, amit ilyenkor lehet épp hogy csak észlelni ? Hogy valami haszna is legyen a szép látványán kívül, nagyobb dagály stb ?
Re: Szuperhold
Nagyobb dagályt úgy tudom, Nap-Hold-Föld együttálláskor észlelnek.
- Csillagos Pisti
- Hozzászólások: 1639
- Csatlakozott: 2010.03.17. 20:43
Re: Szuperhold
tobe_ írta:Bárgyúság, nem bárgyúság, van ilyen közelség idején valami olyan alakzat rajta, amit ilyenkor lehet épp hogy csak észlelni ? Hogy valami haszna is legyen a szép látványán kívül, nagyobb dagály stb ?
Magam részéről jobban megbecsülöm az ideális librációs állapotokat, peremen túli formációk megpillanthatóságát, semmint az ilyen túllihegett"szuperhold effekteket"
Földvári István Zoltán
10x50 & 20x60 Tento, 70/500mm refr, 80/900mm refr, 127/1500mm MC + AZ5.
https://csillagokutjan.blogspot.com/
https://holdfenyarnyek.wordpress.com/
https://youtube.com/channel/UCTypZPog53vuLGwIzn7503Q
10x50 & 20x60 Tento, 70/500mm refr, 80/900mm refr, 127/1500mm MC + AZ5.
https://csillagokutjan.blogspot.com/
https://holdfenyarnyek.wordpress.com/
https://youtube.com/channel/UCTypZPog53vuLGwIzn7503Q
Re: Szuperhold
tobe kérdi:
"van ilyen közelség idején valami olyan alakzat rajta, amit ilyenkor lehet épp hogy csak észlelni ? Hogy valami haszna is legyen a szép látványán kívül, nagyobb dagály stb ?"
NINCSEN SEMMI KÜLÖNÖS ÉRDEKESSÉG! A Hold távolsága 356 400 és 406 700 km közt változik, wz látszó szög átmérőben 29 perc 21 mp és 33 p 30 mp közti méret közti ingadozást jelent. Puszta szemmel ez a különbséget nem lehet érzékelni, főleg akkor, ha nincsen mihez hasonlítani. Vizuális fényességben kb. 0,5 magnitúdó a különbség, ami a Hold teljes fényéhez (közepesen -12,6 mg) viszonyítva szintén nem érzékelhető. Tehát nem csak szabadszemmel, de távcsővel sem lehet érzékelni a jelenségeket, csak nagyon precíz méréssel.
Mivel a távolság különbsége a perigeum és az apogeum közt eléggé kicsi, a földközelségnél sem láthatsz többet, mint az átlagos, vagy legnagyobb földtávolságnál. Holdtölténél pedig éppenséggel semmi különbséget nem tapasztalhatsz, mert a teliholdon vizuálisan a finom részletek nem észlelhetők, akár közel van, akár távol. De ha történetesen pl. első negyednél van perigeumban, amikor az árnyékhatáron szépen látszik a domborzat, akkor sem telsz többet távcsővel, mivel nagyon kicsit a két szélsőség közti eltérés.
Az árapály hatás sem nagyobb. Mint a fentebbi levélben már jelezték, az árapály mértéke némileg függ attól, hogy a Nap-Föld-Hold rendszer milyen helyzetben van: újhold és telihold idején a dagályhullám kissé nagyobb, mivel a Nap árapálykeltő hatása is hozzá adódik a Holdéhoz, viszont első és utolsó negyed körül kisebb a hullám ingadozása. Ez akkor lenne jól megfigyelhető, ha a Földet egyenletesen, teljes egészében víz borítaná. (Ekkor közepes földrajzi szélességen kb. 30 cm lenne a dagály hullám). Valójában itt sem jelent különösebb hatást, hogy a Hold perigeumban vagy apogeumban van-e, mivel sokkal nagyobb az a hatás, amely azért lép fel, mert a Föld forgása miatt a dagályhullám a sekély partmenti részen, és magán a kontinens-peremeken feltorlódik. A Kelet-ázsiai parton (Kína partjain pl.) a feltorlódó szökőár méteres hullámhegyet okozhat, függetlenül attól, hogy a Hold földközelben vagy földtávolban van-e. Az Adriai-tengeren, de még a Földközi-tengeren is szelid kis emelkedést és süllyedést jelent.
Egyszóval hagyjuk az egész hisztéáriát az ezoterikusokra és a tudományt kihasználó szélhámosokra! BQ.
"van ilyen közelség idején valami olyan alakzat rajta, amit ilyenkor lehet épp hogy csak észlelni ? Hogy valami haszna is legyen a szép látványán kívül, nagyobb dagály stb ?"
NINCSEN SEMMI KÜLÖNÖS ÉRDEKESSÉG! A Hold távolsága 356 400 és 406 700 km közt változik, wz látszó szög átmérőben 29 perc 21 mp és 33 p 30 mp közti méret közti ingadozást jelent. Puszta szemmel ez a különbséget nem lehet érzékelni, főleg akkor, ha nincsen mihez hasonlítani. Vizuális fényességben kb. 0,5 magnitúdó a különbség, ami a Hold teljes fényéhez (közepesen -12,6 mg) viszonyítva szintén nem érzékelhető. Tehát nem csak szabadszemmel, de távcsővel sem lehet érzékelni a jelenségeket, csak nagyon precíz méréssel.
Mivel a távolság különbsége a perigeum és az apogeum közt eléggé kicsi, a földközelségnél sem láthatsz többet, mint az átlagos, vagy legnagyobb földtávolságnál. Holdtölténél pedig éppenséggel semmi különbséget nem tapasztalhatsz, mert a teliholdon vizuálisan a finom részletek nem észlelhetők, akár közel van, akár távol. De ha történetesen pl. első negyednél van perigeumban, amikor az árnyékhatáron szépen látszik a domborzat, akkor sem telsz többet távcsővel, mivel nagyon kicsit a két szélsőség közti eltérés.
Az árapály hatás sem nagyobb. Mint a fentebbi levélben már jelezték, az árapály mértéke némileg függ attól, hogy a Nap-Föld-Hold rendszer milyen helyzetben van: újhold és telihold idején a dagályhullám kissé nagyobb, mivel a Nap árapálykeltő hatása is hozzá adódik a Holdéhoz, viszont első és utolsó negyed körül kisebb a hullám ingadozása. Ez akkor lenne jól megfigyelhető, ha a Földet egyenletesen, teljes egészében víz borítaná. (Ekkor közepes földrajzi szélességen kb. 30 cm lenne a dagály hullám). Valójában itt sem jelent különösebb hatást, hogy a Hold perigeumban vagy apogeumban van-e, mivel sokkal nagyobb az a hatás, amely azért lép fel, mert a Föld forgása miatt a dagályhullám a sekély partmenti részen, és magán a kontinens-peremeken feltorlódik. A Kelet-ázsiai parton (Kína partjain pl.) a feltorlódó szökőár méteres hullámhegyet okozhat, függetlenül attól, hogy a Hold földközelben vagy földtávolban van-e. Az Adriai-tengeren, de még a Földközi-tengeren is szelid kis emelkedést és süllyedést jelent.
Egyszóval hagyjuk az egész hisztéáriát az ezoterikusokra és a tudományt kihasználó szélhámosokra! BQ.
- Vizi Péter
- Hozzászólások: 2647
- Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59
Re: Szuperhold
Én mindenesetre leballagtam este a dobsonommal a szentendrei dunakorzóra és minden érdeklődőnek (kb. 30 ember...) bemutattam a nem létező szuperholdat. Azzal a feltétellel nézhettek a távcsőbe, ha kimondták: szuperhold nincs A spontán, mindenféle előzetes hírverést, plakátozást, stb.-t nélkülöző bemutató kifejezetten sikeres volt, egymást küldték oda az emberek a városból. Hallod, Tobe?
Re: Szuperhold
Hogyne hallanám. Csak annyi a különbség, hogy itt 3 embert ha találnék , az is mind be van nyomva. Ez itt nem Szentendre, meg nem Duna, meg nem korzó. Amúgy keringtem is, kimentem a Keleti csatornáig, ott a hídnál megnéztem néhány tücsök cirpelése mellett.